Lakást venni, vagy bérelni az egyetemista gyereknek? Melyik éri meg jobban?

HelloVidék   
  Megosztom
Lakást venni, vagy bérelni az egyetemista gyereknek? Melyik éri meg jobban?

Július 24-én kiderültek az egyetemi felvételik ponthatárai, így sokak számára aktuális a kérdés: anyagilag megtérülőbb-e a költöző leendő egyetemista gyermeknek saját lakást vásárolni, vagy érdemesebb-e a bérlés mellett dönteni. És persze olyan családok is vannak, akik már most kezdenek gondolkozni azon, hogy egy év múlva hogy lesz lakhatása az egyetemre, főiskolára felvételiző gyermeknek. A kérdéssel kapcsolatban számos rejtett kockázat és költség adódhat, amely elsőre elkerülheti a figyelmünket, illetve felmerül a kérdés, hogy van-e jobb befektetés jelenleg, mint a lakóingatlan? A HelloVidék a Diófa Alapkezelő szakértőinek segítségével járta körbe a témát.

Melyik éri meg jobban?

Ahhoz, hogy összehasonlítsuk a két különböző típusú lakhatási formát anyagi szempontból, először azt kell megnéznünk, hogy a bérlés és a tulajdonlás milyen költségekkel járnak.

A bérlésnél ennek meghatározása egyértelmű: költségünk itt

  • a fizetendő bérleti díj;
  • illetve a rezsi összege.

Lakásvásárlásnál azonban az értékelés ennél egy kicsit összetettebb:

  • felmerülnek kezdeti egyszeri költségek (ezeknek éves értéke az ingatlantartás időtávjának függvényében csökken);
  • és megjelennek az időtáv növekedésével arányosan növekvő, rendszeres költségek is.

(Az egyszerűség kedvéért nézzük most azt a lehetőséget, hogy megtakarításunkból vásárolunk lakást, tehát a lakáshitel költségeit most nem vizsgáljuk.)

De milyen költségek merülnek fel, ha lakást veszünk?

Kezdeti egyszeri költségek

A lakás vásárlásakor felmerülő egyszeri költségek közé tartozik

  • az ingatlan illeték (a lakás vételárának 4%-a);
  • az ügyvédi díj (átlagosan a vételár 0,5-1,5%);
  • és a felújítások költsége ha szükséges.

A felújításra szánt kiadások nem minden esetben jelentenek költségeket: amennyiben a felújítás értéknövelő, vagyonunk nem csökken, csak készpénz helyett más eszközbe kerül – úgy is mondhatjuk, hogy a lakás részévé válik.

A kezdeti költségek évekre lebontott aránya nyilván kisebb, ha szétterülnek nagyobb időtávon. Például amennyiben egy 40 millió forintért vásárolt lakásnak van 10%, tehát 4 millió forint kezdeti költsége és az ingatlant 2 évig használjuk, 2 millió kezdeti költség jut egy év lakáshasználatra.

Rendszeresen felmerülő költségek

Az egyszeri költségen túl az ingatlantulajdonláshoz kapcsolódik számos rendszeres költség is. Ilyen többek között a lakás amortizációja vagy a lakás fenntartását érintő munkálatok kiadásai. Utóbbi (a mostani munkaerőpiaci helyzetben) különösen nagy kiadás lehet: általában csak magas áron lehet találni olyan szakembert, aki elvégzi a lakás fenntartásához szükséges munkálatokat.

A felsoroltokan túl van még egy olyan rendszeres költség, amelyről sokan hajlamosak megfeledkezni: ezt a szakemberek úgy nevezik, hogy a lakásvásárlás lehetőségköltsége.

A legtöbben ugyanis azt gondolják, hogy kizárt, hogy jobban megérje bérelni, mint venni. Azonban ha alaposabban utánaszámolunk, rájöhetünk arra, hogy a dolog nem is olyan magától értetődő, sőt, a számok azt mutatják, tévhit, hogy az ingatlanok ára folyamatosan, szükségszerűen emelkedik.

Ezzel következő cikkünkben foglalkozunk.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

otthon

lakás

diófa alapkezelő

ingatlan

ingatlan vársárlás