Tízezreket adnak ajándékba az önkormányzatok: nekik jár a támogatás

Dömötör Nikolett   
  Megosztom
Tízezreket adnak ajándékba az önkormányzatok: nekik jár a támogatás

Egy hete a fagyhalál idei áldozatainak száma már a 100-at közelítette országszerte, közülük legtöbben a lakásukban hűltek ki. Az önkormányzatokra van bízva, milyen módon, mekkora összegekkel támogatják a lakásszegénységben élőket a tartós téli mínuszok idején, ennek jártunk most utána.

A Magyar Szociális Fórum sokkoló adatot tett közzé nemrég: eszerint 10 nap leforgása alatt 21 ember fagyott halálra az országban, ezzel a fagyhalál áldozatainak száma 95-re emelkedett szeptember közepétől január közepéig. Az emberjogi szervezet tájékoztatása szerint a hideg miatt végzetesen kihűltek többsége, megközelítőleg 60 százalékuk fűtetlen lakásban vesztette életét. A többiek kórházba szállításuk közben, vagy beszállításuk után (kb. 20 százalék), illetve a szabad ég alatt (kb. 20 százalék). Azt is írták, hogy a rendszerváltás óta több mint 8500-an vesztették így életüket. Kérdésünkre azt közölték, hogy a fagyhalál területi megoszlásáról nincsenek pontos adatok, de tapasztalataik szerint

A KSH adatai szerint 2018-ban összesen 259-en haltak fagyhalált Magyarországon. Ezek 39%-a szabad ég alatt következett be, 61%-a pedig fűtetlen lakásokban, illetve kórházba szállítás közben, vagy odaérkezés után. A nemi összetételt tekintve a fűtetlen lakásokban történt kihűléses esetek áldozatainak többsége nő, a szabad ég alatt elhunytak többsége viszont férfi volt. Az áldozatok között akadt fiatalkorú is, de zömében 50 év fölöttiek voltak.

2017-ben magasabb, 278 volt ez a szám, míg 2010 és 2016 között évente 142-332 ember halálát okozta a nagy hideg. 2010-ben kiugróan sokan haltak meg a hideg miatt, 2011 és 2013 között a 2007-es érték szintjére csökkent, 2014-ben pedig rekord alacsony volt. 2015 és 2016 során újból növekedésnek indult. A Habitat for Humanity tanulmányában összesítette a statisztikai hivatal kimutatásait az Országos Rendőr Főkapitányság által az utcai kihűléses halálesetekről publikált adataival – ennek alapján azt írják, a kihűlés áldozatai között mindössze 10 százalék volt hajléktalan, többségük hideg otthonában hűlt ki. Jellemzően alacsony iskolai végzettségű, magányos és kistelepülésen élő idős emberekről van szó.

Így fűtenek a magyarok

A KSH szerint Magyarországon 2010 óta 1 millió 421 ezer fővel csökkent a súlyos anyagi hátránnyal élők száma - ide tartoznak azok is, akik nem tudják megfelelően kifűteni az otthonukat. A leginkább érintettek a munkanélküliek, a három vagy annál több gyermekes családok és az egyszülős háztartások. Míg 2018-ban a népesség 8,7%-át, azaz 837 ezer főt érintett a súlyos anyagi nélkülözés, 2017-hez képest 137 ezer fővel kevesebbet.

A KSH minden évben közöl adatokat arról, hányan képtelenek az igényeiknek megfelelően fűteni a lakásukat, ez a mutató az anyagi javakban megnyilvánuló különbségeket jelzi. A számsor alapján úgy tűnik, a tendencia folyamatosan csökken. Míg 2005-ben a magyar háztartások 17,7 százalékában állt fenn ez a probléma, utána évről évre csökkent. 2010-ben emelkedés kezdődött, majd 2013-tól ismét csökkenni kezdett, 2019-ben csupán 5,4 százalékos volt.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
17,7 14,8 10,8 9,7 8,9 10,7 12,2 15 14,6 11,6 9,6 9,2 6,8 6,1 5,4

Az anyagi fogyasztásban megnyilvánuló hátrányok; nem az igényeknek megfelelően fűtött lakással rendelkező személyek aránya, % (Forrás: KSH)

A KSH 2016-os felmérése alapján Magyarországon a legtöbben gázzal fűtenek, a második legnépszerűbb fűtőanyag a fa. Az adatok azt mutatják, hogy 2 388 000 lakásban van gázfűtés (ez a lakott lakások 61,9 százaléka), míg 1 470 000 otthonban fával vészelik át a téli hideg hónapokat. Nem számottevő ugyan, de a felmérésből az is kiderült, hogy a fa után a szén a harmadik leginkább elterjedt tüzelőanyag - mintegy 113 ezer otthonban esküsznek erre -, míg elektromos árammal mindössze 76 ezer háztartásban fűtenek. Részben vagy egészben, de rengeteg családban (több mint másfél millió háztartás) kerül tűzifa vagy szén a kályhába - erről korábban részletesen írtunk a tűzifával kapcsolatos csalásokat boncolgató cikkünkben.

Arról már van frissebb, 2019-es adat is, hogy a különböző településtípusokon mivel fűtenek a háztartásokban. A távfűtés a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban népszerű, 20,5 és 36,4 százalékkal. Sokan cirkó-, etázsfűtést alkalmaznak gázzal: a fővárosban 44,3 százalék, vidéki nagyvárosokban 22,1 százalék, egyéb városokban 22,7 százalék, a községekben 14,3 százalék. Nem gázt használva, de ugyanezzel a módszerrel a községekben fűtenek legtöbben: 42 százalék, míg a fővárosban csupán 4,7 százalék - ebben a kategóriában a legnagyobb a különbség a községek és Budapest között. Érdekesség, hogy a fűtés nélküli háztartások száma mindenhol nulla, kivéve a vidéki nagyvárosokban, ahol szintén nem sokkal több: 0,1 százalék.

Főváros Megyei jogú városok, vidéki nagyvárosok Többi város Község
Nincs fűtés 0 0,1 0 0
Távfűtés 20,5 36,4 9 1,1
Egy épület több lakását fűtő kazán gázzal 11,6 4,2 3,6 1,3
Egy épület több lakását fűtő kazán egyébbel 1,3 1,1 2 2,5
Cirkó-, etázsfűtés gázzal 44,3 22,1 22,7 14,3
Cirkó-, etázsfűtés egyébbel 4,7 10,7 30,8 42
Egyedi helyiségfűtés gázzal 10,3 18,3 12,5 7,5
Egyedi helyiségfűtés villannyal 4,2 1 1,6 0,3
Egyedi helyiségfűtés egyébbel (szén, fa, olaj) 1,9 6 17,5 30,8
Mobilfűtés 1,2 0,1 0,3 0,3

Lakással kapcsolatos adatok jövedelmi tizedek (decilisek), régiók és a települések típusa szerint (2011–); A lakások megoszlása a fűtés módja szerint, % (2019, forrás: KSH)

Miben segítenek az önkormányzatok?

A lakásszegénységben élőket célzó állami segítség, a lakásfenntartási támogatás finanszírozása teljesen megváltozott 2015-től. Míg korábban a rászorulóknak az önkormányzatok állami normatíva alapján utalták ki ezt az ellátást, manapság már az önkormányzatok dönthetik el, biztosítanak-e bármilyen, lakásfenntartásra szánt juttatást a települési támogatások körén belül vagy sem. Ez és az adósságkezelési támogatás volt a lakásszegénység szempontjából az egyik legjobban célzott eszköz. Az eleve több forrással rendelkező önkormányzatok mostanra nagyobb eséllyel dönthetnek saját hatáskörben a területükön élő szegényebb háztartások támogatásáról, mint az erre jobban rászoruló, szegényebb önkormányzatok. A helyi önkormányzatok autonómiája miatt a lakhatási kérdéseket az egyes önkormányzatok különbözőképp szabályozzák helyi rendeletekben, részletezi a Habitat for Humanity a 2019-es lakhatási jelentésében.

A központi költségvetésből, pályázati úton vagy támogatási kérelem alapján finanszírozzák a szociális tűzifát. A 2019-es költségvetésben erre 3 milliárdot különítettek el, az 5 ezer fő alatti települések pályázhattak rá. Egyszeri támogatások is léteznek, amiket a központi költségvetésből finanszíroznak, például a téli rezsicsökkentés. Ennek keretében 12 ezer forint értékű tüzelőanyagot biztosítottak a rászorulóknak a tavalyi fűtési szezonban, és volt egy 12 ezer forintos rezsitámogatás a gázszolgáltatás és a távhőszolgáltatás árából is korábban. A vezetékes gázszolgáltatással nem rendelkező településeken a téli rezsicsökkentés kiegészítésére a kormány többlettámogatást osztott az önkormányzatoknak, illetve a gázellátással rendelkező településeken a gázt nem használó háztartásoknak is.

2019-ben nagyjából 300 milliárd forintot fordított a kormányzat lakhatási célokra, 2020-ban már majdnem 350 milliárdra nőtt az erre szánt keret. Az egyéb szociálisan célzott kiadások esetében – mint amilyen a szociális tűzifa, a települési támogatás vagy a hajléktalanellátás – azonban nincs növekedés továbbra sem. Mint a tanulmányban megjegyzik:

A tanulság összességében az, hogy mindenkinek érdemes a saját önkormányzatát felkeresnie és ott kiderítenie, milyen címen igényelhet kisebb-nagyobb, egyszeri vagy rendszeres támogatást. A következőkben azt néztük meg néhány vidéki nagyváros és kisebb település példáján keresztül, hogyan működnek az egyes támogatástípusok helyi szinten.

Adósságkezelési támogatás

Dévaványa: Az jogosult rá, akinek az adóssága meghaladja az 50 ezer forintot, és akinek a fennálló tartozása meghaladja a 6 havi időtartamot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. A háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 170%-át (48450 forint), egyedül élő esetében a 250%-át (71250 forint), valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik. Vállalni kell emellett az adósság és a települési önkormányzat által megállapított támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt is. Lehet kérni többek között vezetékes gázdíj tartozásra, áramdíjtartozásra, víz- és csatornahasználati díjtartozásra is, maximum 400 ezer forintos tartozásig. Az önkormányzat által nyújtott segítség összege az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át nem haladhatja meg, legfeljebb 300 ezer forint lehet.

Kőszeg: Annak jár, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át (85500 forint), egyedül élő esetén a 350%-át (99750 forint), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az adósságnak meg kell haladnia az 50 ezer forintot, legalább 6 havinak kell lennie, de arra is lehet igényelni, ha közüzemi díjtartozás miatt kikapcsolták a szolgáltatást. Itt is feltétel, hogy a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban éljen a rászoruló.

Szolnok: Az részesülhet adósságcsökkentési támogatásban, akinek a hátraléka meghaladja az 50 ezer forintot. A kezelhető adósság maximális összege 300 ezer forint. Legalább 4 havi tartozás felhalmozása esetén jár az önkormányzati segítség, vagy akkor, ha ki is kapcsolták a szolgáltatást. A háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 250%-át (71250 forint), ha egyedül él az illető. Ha ketten élnek együtt, akkor a 225%-át (64125 forint), három vagy több fő együttélése esetén 200%-át (57000 forint). Az adósságcsökkentési támogatás mértéke első alkalommal a bevont adósság 70%-a, második alkalommal legfeljebb 60%-a, harmadik alkalommal legfeljebb 45%-a, negyedik alkalommal legfeljebb 25 %-a, azzal, hogy annak összege legfeljebb 210 ezer forint lehet.

Lakásfenntartási támogatás

Miskolc: A jogosultság megállapításánál figyelembe vehető havi nettó jövedelem nem haladhatja meg egyszemélyes háztartás esetében a nyugdíjminimum 250 %-át (71250 forint), két személyes háztartás esetében a 450 %-át (128250 forint), többszemélyes háztartás esetében a 700 %-át (199500 forint), továbbá a háztartás tagjai egyikének sem lehet vagyona. A támogatás mértéke október 1. és március 31. közötti érvényes, havonta 5400 forintot folyósítanak.

Szeged: Itt az egy főre jutó jövedelem felső határa 71250 forint, ha ennél több, akkor lakhatási támogatásra nem jogosult az illető. A háztartás tagjai egyikének sem lehet vagyona. Havi 4000 forint jár azoknak, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 37050 forintot, 3000-et kapnak a 37051 forint és 57000 forint közötti jövedelemmel rendelkezők, 2000-et pedig azok, akik az 57001 és 71250 forintos tartományban vannak. A támogatás alapösszege havi 1000 forinttal emelkedik, ha a kérelmező egyedül él, vagy a háztartásban élő személy kiskorú, vagy nagykorú és nevelési ellátásra jogosult gyermeket egyedül nevel. Több gyermek esetén további 1000 forinttal emelkedik az összeg, ami 6 hónapra jár.

Debrecen: A háztartásban élők egy főre számított havi jövedelme nem haladhatja meg a 68000 forintot, egyedül élő esetén a 77000 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sem lehet vagyona. A támogatás 12 hónapra jár, összege háztartásban élő jogosult esetében 4000 forint havonta, egyedül élő esetében 4500 forint. Természetbeni támogatás formájában egy évre összesen 15 mázsa tűzifával segítenek.

Szociális lakbértámogatás

Szekszárd: A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjének és családjának, a velük életvitelszerűen együttlakó hozzátartozóknak az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (57000 forint). Egyikük sem rendelkezhet olyan vagyonnal, aminek összege a nyugdíjminimum húszszorosát (570 ezer forint) meghaladja. Ha több vagyontárgyról van szó, együttes értékük nem lehet több, mint 1995000 forint. A támogatás mértéke havonta a fizetendő lakbér fele, egy éven keresztül folyósítják. Az például nem kaphatja meg, aki lakbérfizetési kötelezettségének nem tett eleget és ebből hátraléka keletkezett, és az sem, aki a lakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jutott.

Szentendre: A lakók nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum hatszorosát (171 ezer forint), emellett a lakás havi bérleti díja meghaladja a lakásban élők nettó havi jövedelmének 25%-át. A háztartás tagjai egyikének sem lehet vagyona, tehát például olyan jármű vagy tárgy, aminek az összege a nyugdíjminimum harmincszorosát (855 ezer forint) nem haladja meg. Ha több vagyontárgyról van szó, összesen legfeljebb 2280000 forint lehet az értékük. Az ellátást egy évre kell megállapítani, havi összege a fizetendő lakbér 30%-a. A bérlő minimum a szociális alapú lakbért köteles megfizetni havonta. A lakbértámogatást szociális ellátás formájában a lakbérhez nyújtja az önkormányzat, vagyis a megállapított támogatás összegével csökkentett mértékű lakbért kell a bérlőnek fizetnie.

Szentes: Lakbértámogatást az a bérlő kaphat, akinél a bérlakásban együttlakó személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (57000 forint), és nincs létfenntartást biztosító vagyona sem. A három vagy több kiskorú gyermeket családban nevelő, szociális körülményeikre tekintettel kijelölt bérlőknek három gyermek esetén a bérleti díj 5%-át engedik el, ez a szám minden további kiskorú esetében 5%-kal emelkedik. A 18. évét betöltött, középiskolai tanulmányokat folytató személyt is figyelembe veszik a támogatás megítélésekor, amit évente kell kérni. Nem a bérlő kapja meg, hanem a szolgáltató, így a bérlőnek kevesebb lakbért kell fizetnie.

Tüzelőanyag-támogatás

2019-ben összesen 2358 önkormányzat nyert a Belügyminisztérium által meghirdetett szociális tüzelőanyag-pályázaton, erre a célra 5 milliárdot különítettek el. A nyertes önkormányzatoknak 2020. február 17-ig kell gondoskodniuk arról, hogy a tüzelőanyagot (barnakőszén, fa) kiszállítsák az arra jogosult igénylőknek. A gyakorlat szerint a Belügyminisztérium egy keretet biztosít, az önkormányzatok pedig a saját maguk által megalkotott rendelet alapján osztják szét a szociális tűzifát, szenet.

Nagyhegyes: Legfeljebb 5 mázsa barnakőszenet adnak annak, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 57000 forintot, feltéve, hogy aktív korúak ellátására, vagy időskorúak járadékára, vagy települési támogatásra jogosult, vagy hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel. Ugyanilyen mértékű támogatásra jogosult az, akinek a jövedelme a 114 ezer forintot nem haladja meg, ha a 65 életévét betöltötte és egyedülálló. Akár 10 mázsa szenet is kaphat az, aki megfelelt a fenti feltételeknek, és pluszban a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 42750 forintot.

Szabadbattyán: Itt keménylombos tűzifát igényelhetnek a rászorulók. A kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, családvédelmi támogatásban vagy gyógyszertámogatásban részesülnek, esetleg halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek. Háztartásonként minimum fél erdei köbméter, vagyis 4 mázsa, maximum 2 erdei köbméter, vagyis 16 mázsa tűzifa biztosítható.

Szuhakálló: Az kapja meg a támogatást, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az 57000 forintot, egyedülélő esetén a 99750 forintot nem haladja meg. Az aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, lakhatási támogatásra jogosultak, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családokat szintén előnyben részesítik. Háztartásonként legfeljebb 10 mázsa szenet oszthatnak ki.

2011-ben a szociális tűzifa mennyisége 42 ezer köbméter volt, a 2018-as és a 2019-es szezonban már mintegy 226 ezer köbméter. A program 2011-es indulása óta körülbelül egymillió köbméter tűzifával látták el az önkormányzatokat, és eddig az állam 17 milliárd forintot fordított szociális tűzifa vásárlására. Az évek során a támogatás kerete közel hatszorosára emelkedett, sorolta az adatokat Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára egy tavaly nyári sajtótájékoztatón. Problémát jelenthet azonban, hogy a tüzelőanyag szállításának költségét a település önkormányzatának kell állnia, és ez adott esetben meghaladhatja a rendelkezésre álló forrásokat.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE MOST 500 EZER FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Amennyiben 500 ezer forintot igényelnél, 36 hónapos futamidővel, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 10 058 forintos törlesztőrészlettel a CIB Bank nyújtja (THM 7,62 %), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank 11 591 forintos törlesztőt (THM 13,25 %) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

fagyhalál

fűtés

önkormányzati támogatás

lakásszegénység