Élesedik az akcióterv: ez mentheti meg a magyar fürdőket a biztos csődtől

HelloVidék   
  Megosztom
Élesedik az akcióterv: ez mentheti meg a magyar fürdőket a biztos csődtől

Március közepén a vendégforgalom néhány nap alatt tűnt el a pénztáraktól, medencékből, fürdőgyógyászati kezelőhelyiségekből, miközben a szektor már a nyári főszezonra készült. Utánajártunk, mi történik most az ágazattal.

A május elsejei hosszú hétvége hagyományosan rengeteg embert csábítana strand-, élmény-, wellness- vagy termálfürdőbe, idén azonban a koronavírus-járvány és a szigorú korlátozások miatt egészen biztosan nem lesz így. Sok más szektorhoz hasonlóan a fürdőágazatot is padlóra küldte a válság: az elsők között és rendkívüli gyorsasággal estek el. Országszerte kitűnően indult az év, sok fürdő már a nyári főszezonra készült. A jellemzően magas állandó költségek mellett kifejezetten alacsony jövedelmezőségű fürdők utolsó szabad pénzeszközeiket is felhasználták az ilyenkor szokásos karbantartásokra, kisebb-nagyobb beruházásokra, a szolgáltatások és létesítmények felkészítésére. Ebben a helyzetben

A fürdőüzemeltetők a munkatársak és a megmaradt vendégek megóvása érdekében egy hét alatt szinte minden fürdő kaputi bezárták, bevételeik megszűntek, tájékoztatott a Magyar Fürdőszövetség.

Szép ívet tört meg a koronavírus

Az ágazat 18 ezer munkavállalót foglalkoztat, közel 70 milliárd forint árbevételt generál, az elmúlt években folyamatos bevételnövekedésről számolhatott be. A szövetség 2019-es trendriportjából kiderül, hogy a magyarországi fürdőüzemeltető társaságok összes nettó árbevétele 9,1 százalékkal, a fürdőszolgáltatásokból származó árbevétele 7,5 százalékkal nőtt 2018-ban a 2017-es adatokhoz képest. A 224 turisztikai jelentőségű fürdő éves árbevétele 64,2 milliárd forint volt 2018-ban, a fürdőszolgáltatásból származó árbevétel fürdőnként átlagosan 185 millió forintot tett ki. A beérkezett adatok alapján a fürdők teljes bevétele a keleti országrészben nőtt jobban, 10,4 százalékkal, míg Nyugat-Magyarországon 8,1 százalékos volt a növekedés. A fürdőszolgáltatások bevételének növekedése is a keleten fekvő fürdőkben volt magasabb, 8,5 százalékos, a nyugati 6,8 százalékkal szemben. A magyarországi fürdők látogatóinak száma átlagosan 2,2 százalékkal nőtt 2018-ban a vizsgált fürdőkben, a turisztikai jelentőségű fürdők 28,8 millió vendéget fogadtak.

A legutóbbi, 2019. első félévéről szóló trendriportban is prosperálásról írnak: a nettó árbevétel a 2018. évi bázishoz képest átlagosan 15,9 százalékos növekedést mutatott, ezen belül a fürdőszolgáltatás nettó árbevétele átlagosan 16 százalékkal növekedett. A fürdőszolgáltatást igénybe vevők száma 2019 I. félévben átlagosan 5,3 százalékot nőtt. Nagy kérdés most, hogy hogyan akasztja meg a virágzó felfutást a koronavírus-járvány miatti leállás és visszarendeződés.

A Termál Online rangsort is készített a 2018-ban legnagyobb bevételt elkönyvelhető fürdőkről. Mint írják, a 10 legnagyobb fürdőüzemeltető társaság együttes árbevétele meghaladta a 40 milliárd forintot, ami 3,5 milliárddal volt több, mint a cégek 2017-es árbevétele. A fürdőüzemeltető cégek összehasonlításában ugyanakkor nehézség, hogy vannak közülük, amik nem kizárólag fürdőt működtet, hanem szálláshelyet is, ez pedig bizonyos esetekben többet hoz, mint maga a fürdő. Ezt alátámasztják a KSH adatai is:

Régió Fürdőszolgáltatásból származó árbevétel, millió Ft Gyógyászati és egészség-megőrző szolgáltatásból származó árbevétel, miilió Ft Szálláshely értékesítéséből származó árbevétel, millió Ft
Közép-Magyarország 19 116 1 560 11 447
Közép-Dunántúl 2 721 672 12 278
Nyugat-Dunántúl 9 391 4 957 22 764
Dél-Dunántúl 3 448 2 442 4 565
Észak-Magyarország 5 493 466 12803
Észak-Alföld 6 849 1814 7972
Dél-Alföld 5 143 889 2060

A fürdők főbb jellemzői, forgalma és a fürdők által nyújtott szolgáltatások - az árbevétel megoszlása (2018)

A 2018-as rangsor a következőképp alakult:

  1. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.: 15,26 milliárd forint
  2. Aquaworld Zrt.: 6,07 milliárd forint
  3. Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt.: 5,14 milliárd forint
  4. Debreceni Gyógyfürdő Kft.: 2,72 milliárd forint
  5. Sárvári Gyógyfürdő Kft.: 2,24 milliárd forint
  6. Demjén Termél Fürdő Kft.: 2,07 milliárd forint
  7. Büki Gyógyfürdő Zrt.: 2,03 milliárd forint
  8. Zalakarosi Családi-, Élmény- és Gyógyfürdő Zrt.: 1,83 milliárd forint
  9. Gyulai Várfürdő Kft.: 1,43 milliárd forint
  10. Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.: 1,4 milliárd forint

Erre nem lehetett felkészülni

A Harkányi Gyógyfürdő igazgatósági tagja, dr. Zsadányi Zsolt a HelloVidék megkeresésére közölte: annak ellenére, hogy az év elején már több aggasztó jel is volt erre a hatalmas változásra, és arra, hogy a fürdőt hosszabb időre le kell zárni – akárcsak más gazdasági ágazatokban –, lehetetlen volt a helyzetre felkészülni. A korábbi években zajló folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően szépen alakultak a látogatószámaik az első negyedévben, bár ez a nyári időszakhoz képest mindig kissé csendesebb, hiszen kifejezetten a gyógyszolgáltatások miatt keresik fel őket a vendégek. Március 18-a óta azonban Harkányi Fürdő is álomba szenderült.

Határozatlan időre fel kellett függesztenünk működésünket. Ez természetesen nemcsak a fürdőt, hanem az egész települést, sőt a régiót is érzékenyen érintette, hiszen az egyik legnagyobb munkaadó is vagyunk Harkányban, és a helyi vállalkozások többsége is függ valamilyen módon a fürdőtől, illetve vendégeinktől

- fejtette ki dr. Zsadányi Zsolt.

A legkomolyabb problémájuk természetesen a bevételek teljes hiánya, amire egyelőre valós alternatív megoldás még nem áll rendelkezésre.

Abban bízunk, hogy Magyarországon eredményes lesz a járvány megfékezése, és ha korlátozásokkal is, de a nyári strandszezonra újra megnyithatjuk a kapukat. Addig is folyamatosan zajlik a karbantartó munka, hiszen a medencéket, a gyógyforrásokat és a hatalmas ősparkos területet ugyanúgy rendben kell tartanunk, mint bármikor máskor békeidőben.

Ha az előrejelzések és reményeik valóra válnak, júliusban már ismét megnyithatják kapuikat, bár azt még át kell gondolniuk, hogy az eredetileg tervezett rendezvények, mint például a hagyományos Harkányi Fürdőfesztivál, egyáltalán mikor lesznek megvalósíthatóak. Emellett azon is dolgoznak, hogy milyen speciális intézkedéseket kell majd megtenniük a látogatók egészségének maximális biztonsága érdekében. Dr. Zsadányi Zsolt arra is kitért, hogy folyamatosan egyeztetnek a hazai turisztika érdekképviseletekkel, így a Magyar Fürdőszövetséggel, ami egy javaslatcsomagot is kidolgozott már a fürdőágazat koronavírus-járványt követő újraindításához. Mindemellett szerinte a leghatékonyabb segítség az lenne, ha külföldi úticélok helyett a magyar családok inkább a belföldi turisztikai desztinációkat és a hazai turisztikai vállalkozásokat, intézményeket részesítenék előnyben idén.

Természetesen nemcsak Harkányban, de több helyen is abban reménykednek a fenntartók, hogy júniustól vagy legkésőbb júliustól, ha óvintézkedések mellett is, fogadhatnak majd fürdőzőket. A hajdúszoboszlói Hungarospa fürdőkomplexum dolgozói jelenleg szabadságon vannak, április végén kezdődik meg a felkészülés a nyitásra. Czeglédi Gyula polgármester azt nyilatkozta: most dolgozzák ki azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a nyitás után várhatóan bevezetnek, például a fürdővendégek hőmérőzését a beléptetéskor, fertőtlenítőszerek kihelyezését, a belépők számának maximálását a fedett részlegekben, a termál- és élményfürdőben.

Nyíregyházán valamennyi, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. fenntartásában lévő fürdő és a Fürdőház határozatlan ideig zárva tart, részlegeik nem vesznek fel új foglalásokat. A Gyulai Várfürdőben karbantartási és felújítási munkálatokat végeznek, zajlik a nagymedence takarítása, tisztítják a szűrőket, javítják a burkolatokat. A kupolás wellnessrészben ipari alpinisták festik, burkolják, csiszolják a tetőteret. Kun Miklós ügyvezető igazgató azt mondta, úgy készülnek, mintha a nyáron már érkezhetnének hozzájuk a vendégek. A békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdőben, valamint a gyomaendrődi Liget Gyógyfürdőben is előrehozott karbantartási munkálatokat végeznek, és bíznak a mielőbbi újranyitásban.

Anomália a rendszerben

Amellett, hogy a Magyar Fürdőszövetség egyetért a kormány április 7-én bejelentett gazdaságvédelmi akciótervével, a részletek kidolgozásához szakmai javaslatokat nyújtottak be az ágazat megmentése érdekében. Mint írják,

A részletszabályok kidolgozásánál szerintük így figyelembe kell venni, hogy a turizmus alapkövének számító fürdők annak ellenére sem minősülnek kis- és középvállalkozásoknak, hogy valós piaci versenyben kell megállniuk a helyüket. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit ne korlátozza a kkv-kra, vagy alkossanak a hazai fürdőágazatra speciális szabályokat.

Kezdeményezték azt is, hogy a kifejezetten a turizmus támogatására tervezett, 600 milliárd forintos kerettel bejelentett fejlesztési és felújítási hitelprogramot ne csak a szállodák és éttermek számára tegyék elérhetővé, hanem a fürdőüzemeltetők számára is nyissák meg. A hazai turizmusban a vonzerőt ugyanis az attrakciók jelentik, a vendégek utazási döntéseinél elsősorban nem a szálláshelyek, hanem a desztinációs vonzerők, az attrakciók jelentik a motivációt.

- érvelt Boros László Attila, a szövetség elnöke. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a vendégéjszakák 71%-a olyan településen képződik, ahol turisztikailag releváns fürdő működik.

Régió A fürdők személyforgalma, ezer fő Ebből OEP támogatott A fürdők árbevétele, millió Ft Szépkártyával történő befizetés, millió Ft
Közép-Magyarország 10 045 397 35 670 1 343
Közép-Dunántúl 3 255 111 23 617 2 076
Nyugat-Dunántúl 7 823 511 52 498 3 150
Dél-Dunántúl 4 154 203 13 429 996
Észak-Magyarország 4 420 64 24 355 2 706
Észak-Alföld 6 693 585 19 561 1 532
Dél-Alföld 5 387 383 10 660 827

A fürdők főbb jellemzői, forgalma és a fürdők által nyújtott szolgáltatások - a KSH 2018-as adatai

Fürdővédelmi Akcióterv: a mentőöv?

A gazdaságvédelmi akciótervet kiegészítendő, a Magyar Fürdőszövetség összegyűjtötte és kidolgozta javaslatait az ágazat életben tartásához és majdani újraindításához, és elküldte azokat a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport vezetőjének. Mint írják, a fenntartható működésről szóló javaslatok "az elmúlt három évtized elmaradt intézkedéseinek pótlását célozzák", mert a jelenlegi jövedelmezőségi szinten a fürdők nem tudnak talpra állni a válságból. Kéréseik a következők:

Likviditási hitel-, garancia- és tőkeprogramok elérhetősége a kkv-nak nem minősülő fürdők számára is

  • A turisztikai ágazat terén, így a fürdőknél is, már most tapasztalják az egyre növekvő létszámleépítési kényszereket az üzemeltetők likviditási problémái miatt. A fürdők adatszolgáltatása alapján legkésőbb május végére elfogynak az egyébként is szerény pénzeszköz tartalékok, ezért életbevágó lesz a likvid források elérhetőségének időbelisége, és hogy azok 1-1,5 hónapon belül felhasználható módon a gazdálkodó szervezeteknél legyenek.

Járulékcsökkentésből kimaradók bevonása

  • A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet és a 68/2020. (III. 26.) Korm. rendelet hatálya kifejezetten nem terjed ki a költségvetési szervekre, ezért több fürdő, köztük olyan nemzetközi jelentőségű fürdőüzemeltetők is, mint például a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint a Mórahalmi Erzsébet Fürdő, költségvetési intézményként nem tudja igénybe venni ezt a turisztikai szereplőknek is szánt válságkezelési pénzügyi eszközt. A szövetség kezdeményezte, hogy a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) e) és m) pontja szerinti, fürdőkre vonatkozó meghatározások a költségvetési szerv kifizetőként nyilvántartott szervezetekre is terjedjenek ki. Ehhez szövegszerű módosítási javaslatot nyújtottak be.

Hitelvisszafizetési moratórium

  • Javasolják, hogy a hitelvisszafizetési moratórium terjedjen ki a kötvény alapú kötelezettségekre is.

A fürdőszolgáltatások áfa-kulcsának azonnali csökkentése

  • A szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a fürdőszolgáltatásokra is terjesszék ki 2020. július 1-től az 5% általános forgalmi adó kulcsot. Ehhez technikailag szükséges egy kizárólag a fürdőszolgáltatásokra vonatkozó TEÁOR és TESZOR besorolás létrehozása. A 4% turizmusfejlesztési hozzájárulást a szálláshely-szolgáltatókhoz és a vendéglátáshoz hasonlóan javasolják alkalmazni a fürdőszolgáltatásokra is.

Társadalom-biztosítás (NEAK) fürdőgyógyászati térítési díjainak azonnali emelése

  • "A hazai gyógyfürdők hosszú évek óta mélyen az önköltségi árak alatt nyújtanak egészségügyi (fürdőgyógyászati, reumatológiai, rehabilitációs) szolgáltatást a társadalom-biztosítás méltatlanul alacsony társfinanszírozása mellett. A szolgáltatásokat csak az tartja még életben, hogy a fürdők mögött álló tulajdonos önkormányzatok politikai okokból nem engedik megszüntetni ezt a veszteséges tevékenységet, de a válság idején és azt követően ez a veszteségfinanszírozás más tevékenység bevételéből nem lesz tovább fenntartható", írják. A szövetség javasolta, hogy a 2012. óta nominálisan is változatlan fürdőgyógyászati térítési díjakat azonnal emelje meg a kormány 50%-kal, ugyanis először várhatóan csak a belföldi piaccal fog újraindulni a gyógyturizmus, a hazai gyógyvendégeket pedig fenntarthatatlan lesz továbbra is túlnyomóan önköltségi ár alatt kiszolgálni. A gyógyászati szakdolgozói bérek 2012. óta 82%-kal emelkedtek a fürdőkben.
  • A kezeléseket felíró reumatológus szakorvosok („fürdőorvosok”) működését a társadalom-biztosítás nem finanszírozza. Egy átlagos fürdőorvosi szakrendelő éves fenntartása 1 fő szakorvossal és 1 fő szakasszisztenssel számolva jelenleg 19-22 millió forint költséggel jár, míg bevétele éves szinten (!) nem éri el a 100 ezer Ft-ot sem. Javasolják, hogy a NEAK az általa (még ha alacsony szinten is) támogatott kezelések felírásához szükséges fürdőorvosi vizsgálatok és utóvizsgálatok elvégzéséért biztosítsa a járóbeteg szakrendelőknek nyújtott finanszírozást.

Gyógyfürdőkúrák bevezetése önálló SZÉP-kártya zsebként

  • A szövetség szerint a belföldi turizmusnak hatalmas lökést adna és ösztönözné a hazai vendégek itthon maradását, ha a Széchenyi Pihenőkártyával igénybe vehető szolgáltatások között önálló zsebként létrejönnének a gyógyfürdőkúrák. Ebből a programból legalább egyhetes gyógyfürdőkúra és annak szállásköltsége - legfeljebb a fürdőkúra értékének mértékéig - lenne fizethető.

Önálló Fürdőfejlesztési Program és Fürdőenergetikai Program indítása

  • Arra kérték a kormányt, hogy a hazai fürdők működési hatékonyságának és környezeti fenntarthatóságának érdekében indítson el egy önálló Fürdőfejlesztési Programot a fürdőszolgáltatási alapinfrastruktúra modernizálásáért. A program az idei évben tervezési feladatokkal megalapozható, 2021-ben már a tényleges beruházások megkezdésére is sor kerülhet. Kezdeményezték azt is, hogy a kormány egy önálló fürdőenergetikai fejlesztési programmal segítsen csökkenteni a működés fix költségeit és a környezetterhelést. 2020 őszén szerintük akár már el is indíthatóak azok a pilot projektek, amelyek jó gyakorlatként szolgálhatnak a szélesebb körű energetikai fejlesztésekhez.

Vízkészletjárulék

  • A fürdők a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál a vízjogi engedélyben lekötött vízkészletüket a kialakult válsághelyzet miatt nem használják fel sem termálvíz, sem gyógyvíz és talajvíz esetében, viszont fizetni kell a fel nem használt vízmennyiségért is. A szövetség javaslata szerint az engedélyekben lekötött vízkészlet megtartása mellett csak a tényleges, mért fogyasztás után kelljen megfizetni a vízkészlet járulékot az éves bevallásnál. A javaslatcsomag ezen pontja megvalósult.

Fürdőüzemeltetést szabályozó, 37/1996. (X.18.) NM. rendelet módosítása

  • A közfürdők üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet módosítását a fürdőszakma közel egy évtizede igyekszik elérni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. A jelenleg 24 éve hatályos rendelet annyira elavult, hogy betartása már alig lehetséges, és indokolatlan többletköltségekkel terheli a fürdőüzemeltetőket. A rendeletnek úgy a szellemisége, mint a konkrét előírásai sürgős felülvizsgálatra szorulnak. Bár az új, módosított rendelet normaszövegének szakmai egyeztetése legutóbb a tavalyi évben megtörtént a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, az új rendelet még mindig nem lépett hatályba, pedig az semmilyen költségvetési kiadással nem járna. Azt kérték, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a rendeletmódosítás mielőbbi hatályba léptetéséhez.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 1 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Amennyiben 1 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidővel, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 093 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 7,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 20 126 forintos törlesztőt (THM 7,64%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

koronavírus

koronavírus-járvány

fürdő

gyógyfürdő

fürdőágazat

fürdővédelmi akcióterv