A magyar vadgazdálkodás fekete éve: még megmenekülhetnek a vadászok a teljes csődtől?

Dömötör Nikolett   
  Megosztom
A magyar vadgazdálkodás fekete éve: még megmenekülhetnek a vadászok a teljes csődtől?

A pandémia miatti határzárak, korlátozások révén a vadásztársaságokra is alaposan rájárt a rúd. A tavaszi őzbakvadászat időszakában szinte teljesen elmaradtak a külföldi bérvadászok, de mi a helyzet az őszi gímbika-szezonnal? Ennek jártunk utána.

Annyi más ágazathoz hasonlóan a vadgazdálkodást is szinte porba sújtotta a koronavírus-járvány első hulláma. Az egyik legnagyobb csapást az jelentette, hogy a pandémia miatti határzárak, korlátozások révén nem jöttek a jól fizető külföldi vadászvendégek, ez pedig tetemes bevételkieséshez, sok társaság esetében csődközeli állapotokhoz vezetett, az egész vadászati évet alapjaiban befolyásolta. Erről részletesen korábbi cikkünkben írtunk. A tavaszi őzbakvadászat időszakában szinte teljesen elmaradtak a külföldi bérvadászok, amit kisebb részben hazai elejtéssel igyekeztek pótolni, emellett az elmúlt 2 hónap során, de főleg az őz üzekedési időszakában fokozottabb külföldi bérvadászattal tudtak helyenként pótolni. A kisebb erdősültségű, apróvadas jellegű területek esetében az egyik fő bevételi forrás esett ki.

Mivel a nyár végéhez közeledve, egy viszonylagos nyugalmi időszak után egyre inkább növekedni látszott az új koronavírus-fertőzöttek száma (néhány országban aggasztóan drasztikus mértékben), számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb megint eljön majd a korlátozások ideje. Nem is kellett rá sokáig várni: augusztus 28-án Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy szeptember 1-től Magyarország területére külföldi állampolgárok nem léphetnek be, érvénybe lép a határzár. Mindez természetesen a vadásztársadalomra is vonatkozott, így a most aktuális gímbika-szezon egycsapásra kilátástalanná és pénzügyileg tervezhetetlenné vált számukra.

Az Országos Magyar Vadászkamara a bejelentést követően egyeztetett az Agrárminisztériummal. A kamara több ágazati szakember, valamint járványügyi szakember bevonásával kidolgozott egy olyan, járványhelyzetben alkalmazható eljárásrendet, aminek a betartása garantálhatná a vadászvendégek beutazási lehetőségét, a járványügyi kockázatok minimalizálását és a vadászatra jogosultak számára a bérvadászati bevételeket. A külföldi bérvadászok különleges protokollját eljuttatták a minisztériumba. Néhány nappal később, szeptember 4-én a Kossuth Rádió reggeli műsorában Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a gazdaság élénkítése miatt enyhítések várhatóak a külföldi állampolgárok beutazásával kapcsolatban. Ezek az utazási könnyítések jogszabálymódosításként meg is jelentek a Magyar Közlöny 201. számában, szeptember 5-én pedig hatályba is léptek. A módosítás így szól: "ha a Magyarországra történő beutazás üzleti vagy gazdasági célú tevékenység, amelynek tényét a nem magyar állampolgár Magyarország területére történő belépéskor igazolja, Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet”.

Közleményükben azt is írták, hogy mivel a jogszabályi előírások alapján az üzleti vagy gazdasági célú tevékenységet igazolni kell az országba való belépéskor, a külföldi bérvadászoknak a határon fel kell mutatniuk egy olyan hatályos dokumentumot (például a felek által aláírt bérvadászati szerződés), ami igazolja a jogszerűséget. A kamara álláspontját azonban egyelőre sem a minisztérium, sem a hatóságok, sem a kormány nem erősítette meg, ugyanakkor kétségtelenül pozitív változást eredményezne - bár az eddigi veszteségeket teljesen még így sem lehetne pótolni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán ugyanezen a napon azt írták, hogy ha valóban semmissé válna a külföldi vadászokra vonatkozó határzár és így az általa generált állapot, a helyzet akkor is nehezebb lesz, mint az a tavaszi őzbakvadászatok alkalmával volt, ugyanis ott volt lehetőség az „értékesítés” legalább egy részének a későbbre halasztására. Az érett bika vadászati idénye azonban csak két hónap (szept. 1- október 31.) és ebből döntően a bőgés szűk egy hónapja alatt ejtik el a legerősebb, legnagyobb bevételt hozó egyedeket.

Arról, hogy milyen hatása volt eddig a korlátozásoknak és miben bíznak ezután a vadásztársaságok, a Veszprém és a Zala megyei területi elnököknél érdeklődtünk, tekintettel a most zajló nagyvadas időszakra.

A magyar vadgazdálkodás fekete éve

- így jellemezte a koronavírus miatt előállt helyzetet Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei Területi Szervezetének elnöke a HelloVidék megkeresésére. A lejtmenet az első hullámban, az őzbakvadászat időszakában indult, amikor a külföldi vendégek nem tudtak jönni, hasonlóan az eddigi helyzethez. Sajnos az üzekedés időszakában sem erősödött fel a reménysugár, hogy pótolni lehet az áprilisi-májusi elmaradást. Már akkor és ott látszott, hogy egész évben nehéz időszak elé néz az ágazat, ez ekkor még különösen az alföldi területekre volt igaz.

Az érintett időszakban jobbára osztrák, német, részben olasz vendégvadászokra lehet számítani normál körülmények között az országban, ők azonban az eddigi korlátozásoknak köszönhetően teljesen elmaradtak. Később, a szarvasbőgés lezajlása után golyóérett, jó bevételt hozó állományt már nem lehet lőni. Még az sem látszik, hogy októberben-novemberben hogyan alakul a helyzet – a majdani korlátozások függvényében lehetséges, hogy a dámbika-barcogás is érintett lesz. Ha valóban így történik, akkor azok a megyék, erdőgazdaságok, amik ebből profitálnak, ugyancsak komoly nehézségekbe ütköznek.

Ez nem egy wellnesshétvége, nem egy országjáró túra vagy családi program, hanem egy célirányos, egyéni tevékenység. Nem tömegek vesznek rajta részt. Az ideutazás során és a vadászházban is el lehet szeparálódni, emellett nem zárt térben, hanem a szabadban folytatják a tevékenységüket

- sorolja a külföldi vadászokat érintő korlátozások feloldása melletti érveket a szakember. Mint mondja, a korlátozásoknak nemcsak a vadásztársaságok, egyesületek esnének áldozatul, hanem a vadászatszervező irodák (amik gyakorlatilag jutalékokból tartják fent magukat), és természetesen a szolgáltatók: a vadászházak üzemeltetői és a vendéglátók is. További negatív következmény a vadhús felvásárlási árának brutális csökkenése: a szarvashús ára például több mint felére esett. Emellett az sem optimális, hogy 60-90 napos fizetési határidővel veszik át felvásárlók a vadhúst.

A belföldi vadászati igények előtérbe helyezéséről Pap Gyula elmondta: a korábbi állapotokat figyelembe véve a belföldi bérvadásztatás az összvolumenhez viszonyítva sosem érte el az egyharmadot sem. Ráadásul sokan gondolkodnak most „kovid-árengedményekben”, ami teljesen lehúzza a magyar trófeás vad értékét.

Szégyenletes árakért szeretnének egyesek belföldön vadászni, ami nem a piaci viszonyokhoz igazodó értékesítést feltételez. Sajnos vannak egyesületek, vadgazdálkodók, akik a kényszerhelyzet miatt irreálisan alacsony áron próbálnak idomulni ehhez a helyzethez a túlélés érdekében, de úgy gondolom, hogy ezek vissza fognak ütni az ágazatra

- fejtette ki a szakember. A költségek emellett ugyanúgy megvannak, mert azok a kötelezettségek, amik a vadgazdálkodókat érintik, terhelik, nem váltak semmissé. Fel kell tölteni a vadkáralapot, ki kell fizetni a jövő évi területbérleti díjakat, rengeteg a vadkár is, ami ugyanígy költségtényező. Némi mentsvárat jelent, hogy az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznóállomány kártalanítását az állam magára vállalta, emiatt egy viszonylag magasabb kártérítési összeg érhető el, ami komoly bevételi forrás a vadgazdálkodóknak – persze azokon a területeken, ahol van vaddisznó.

A Veszprém megyei vadásztársaságok esetében őzbak- és gímbikavadászat is zajlik szinte mindenhol. „Korábban azt ajánlottuk az egyesületeknek, hogy társaságon belül, baráti körökben próbálják értékesíteni az őzbakot, még ha kedvezményesebb formában is, de normálisnak mondható áron, nem alulértékelve. Ezeket a vadászatokat sikerült döntően ilyen formában lerendeznie a társaságoknak”, utalt vissza az elnök a tavaszi-nyári szezonra. A szarvasvadászokat illetően Ausztriából érkező vendégvadászok sokasága van jelen szokásosan a megyében, az ő teljes elmaradásuk rettenetesen nehéz helyzetet jelentene. A megyében a vaddisznóhajtásokra is készülnek: vannak már lekötött szerződések, viszont ha nem lennének hajtások, az állami erdőgazdaságok is komoly válsághelyzetbe kerülnének vadgazdálkodási szempontból.

A teljes tiltás tönkretehetné az egész ágazatot, ugyanúgy, ahogy tavasszal tönkretette a turizmust és a vendéglátást, összegezte a szakember.

Emellett az egyesületen kívüli, önálló vadászokat is lehetne arra kapacitálni, hogy ha lehet, jöjjenek bérvadászni. Ez azonban nem meg ilyen egyszerűen. „A mostani bizonytalan gazdasági helyzetben, a járvány árnyékában nagyon meggondolja mindenki, mire költi a pénzét – nem csak Magyarországon, külföldön is. Nem filléres dolgokról beszélünk, hanem több százezres, adott esetben millió felé közelítő költségekről. Sokan érzelmi kötődésük miatt bevállalnák a támogatást, de anyagi helyzetük ezt nem teszi lehetővé.”

Élni és élni hagyni

Az Országos Magyar Vadászkamara Zala megyei Területi Szervezetének elnöke, dr. Nádor László szerint katasztrofális állapotokat eredményezne a vadgazdálkodási ágazat egészében és a Zala megyei vadásztársaságok helyzetében is a külföldi vadászok teljes kizárása. "A régi nómenklatúra szerinti nagyvadas vadászterületek, mint például a nyugat- és dél-dunántúli vadgazdálkodók árbevételének meghatározó részét az őszi gímszarvasbika vadászata adja. A vadászvendégek túlnyomó része még ma is külföldről jön. Amennyiben az ő vadászati lehetőségüket a határzár szeptemberben teljes mértékben megakadályozná, az érintett vadászatra jogosultak éves árbevételének jelentős, 50% körüli elmaradását jelenti", részletezte kérdésünkre. Azt is hozzátette, hogy a pandémia a határzártól függetlenül is megrostálta a nagyrészt 60 év feletti nyugat-európai vadászokat,a meglepetésszerűen bejelentett határzár pedig nagyon nagy problémák elé állította a vadászatra jogosultakat, nem tudtak rá felkészülni. A szarvasbőgési árbevétel jelentős csökkenése nehéz, egyes vadászatra jogosítottakra vonatkozóan megoldhatatlan probléma elé állítja a vadásztársaságokat.

A zalai vadásztársaságokat súlyosan érintené mindez, hiszen a megye vadászati árbevételének jelentős, sőt meghatározó részét a szarvasbőgés idején realizált bevétel jelenti.

A vadásztársaságokat készületlenül érte a hirtelen előálló határzár, kapkodva próbáltak lavírozni, lehetséges megoldásokat keresve. Ezek egyike volt, hogy hazai vadászoknak kínálnak vadászatot - ennek kapcsán a zalai elnök hasonló tapasztalatokról számolt be, mint veszprémi kollégája.

Eddig is jelen volt a hazai fizető vadász, azonban általában nem a nagy bikára, és körülbelül a bőgési kínálat egyharmadára. Egyes társaságok árcsökkentéssel próbálják a hazai vadászokat csábítani, ez azonban zsákutca, a jövőt, az eddig kialakult árviszonyokat veszélyeztetik ezzel. Személyes véleményem, hogy 8 kg trófeasúly alatt nem szabad árengedményt adni. Maradjon meg, korosodjon, váljon értékesebbé inkább a bikaállomány, mint hogy jelentős árcsökkentéssel, kis bevétellel meglövessük.

Több vaddisznóhajtás értékesítésével, a szinte korlátlanul emelhető kilövési lehetőséggel élve is próbálnak plusz árbevételhez jutni, ezen kívül a mező- és erdőgazdálkodókkal is lehetne keresni a megállapodási lehetőségeket abban a tekintetben, hogy az idei vadkár egy részét későbbi időszakban, részletekben fizetik meg.

Már csak emiatt is korrekt módon kellene a vadásztársaságok kéréseihez viszonyulniuk, jegyezte meg dr. Nádor László, aki szerint az ilyen rendkívüli időszakban össze kell fogniuk az érintetteknek, a földhasználóknak, a vadászatra jogosítottaknak, és a "vis maior" helyzetben az élni és élni hagyni elv alapján megállapodni. A kamara álláspontját ő is helytállónak tartja, hiszen mindenképpen pozitív változást eredményez, de az eddigi veszteségek szerinte teljesen nem pótolhatók: öt nap elment a szeptemberből, a külföldi vadászok egy része pedig elmarad.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

koronavírus

koronavírus-járvány

vadászat

vadásztársaság

korlátozások

gímbika

őzbak