Sokallod a fűtésszámlád? 5 tipp, amivel tízezreket spórolhatsz egy téli szezonban

Kezdjük a száraz tényekkel: ma Magyarországon, ha fűtésről van szó, nem ideális a helyzet. Túlnyomórészt elavult, tipikusan rossz energiahatékonyságú otthonokban élünk, ami magas rezsiköltségekkel, széndioxid- és légszennyezéssel jár – olvashatjuk a Habitat for Humanity 2020-as évi lakhatási jelentésében.

A legelterjedtebb lakástípus, majdnem minden ötödik ingatlan, az 1960 és 1980- as évek között épült, a köznyelvben „Kádár-kockaként” ismert családi ház. Ezek többnyire hőszigetelés nélküli otthonok, amelyek kifűtése akár kétszer annyi energiát igényel négyzetméterenként, mint egy tipikus panellakásé, és négyszer annyit, mint egy 2000-es években épült (hőszigetelt) társasházé.

Az energiafelhasználásunk 30 százalékát teszi ki a háztartások fogyasztása

Ennek majdnem háromnegyede a lakóterek fűtésére megy el. A legelterjedtebb energiahordozó 2019-ben a gáz volt, míg a szilárdtüzelés (például fa, szén, brikett) áll a második helyen, a harmadik a városokra jellemző távhő.

A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzelővel, míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék.

Azaz a fatüzelés elsősorban a szegényebb rétegek energiahordozója, szemben a gázfűtéssel

Bár a tűzifa ára idén jelentősen megugrott: sok háztartás mégis inkább ezt a fűtési technikát választja.

A statisztikai adatok egyértelműen mutatják, hogy a korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt a lakossági szilárdtüzelés az egyik legfőbb oka a magyarországi légszennyezettségnek is.

Évről-évre több gázt fogyasztunk

Az MTI mai híre szerint tavaly a legmagasabb napi gázfogyasztás január 8-án volt 60,7 millió köbméterrel, -3,23 Celsius fokos napi középhőmérséklet mellett. A rendszer terhelése 2019-ben tovább nőtt, ugyanis az elosztóhálózatra csatlakozó felhasználók száma mind a lakossági, mind a nem lakossági szektorban az előző évihez képest 29 ezerrel, három és fél millióra emelkedett.

Végezetül következzék pár tipp, amivel tízezreket spórolhatunk egy téli szezonban:

• Ha van termosztát, programozzuk be okosan!

Az Országos Egészségügyi Intézet tanulmánya szerint éjszaka a legideálisabb hőmérséklet: 18-19 fok, egyes kutatások szerint ez pontosan 18,3 Celsius fok. Ha ennél hidegebb van, akkor könnyen megfázhatunk, ha melegebb, nyugtalanabbul alszunk.

A kutatások szerint nappal az optimális: 20 ° C és 24 ° C fok között van, de ez évszaktól és a ruházattól is függhet.

A legtöbb programozható termosztáton órára lebontva, időzítve tudjuk beállítani, mikor milyen hűmérsékletet szeretnénk a lakásban. Érdemes előre, okosan beállítani, mire ébredjünk, milyen legyen a nappali és az éjszakai hőmérséklet.

• Különböző helyiségekben különböző fok legyen!

A nappaliban az optimális beállítás körülbelül 21 Celsius-fokot jelent, míg a hálószobában 18 Celsius-fok is elég, ne fűtsük túl! A fürdőszobában a nappalihoz hasonló hőfok a megfelelő, ellenben a konyhában elég, ha 18 Celsius-fokra állítjuk a termosztátot, mert sütés-főzés közben úgyis felmelegszik.

• Idős embereknek és a kisgyerekeknek más a hőigényük!
  

Ha kisbaba van a háznál, akkor az ő szobáját 23 fokra érdemes felfűteni, ugyanez vonatkozik az idős vagy beteg emberekre is, nekik szükségük van a melegebb helyiségekre.

• Ne legyen túl száraz a levegő!

Mindig gondoskodjunk arról, hogy a lakásban megfelelő páratartalom legyen! A szakemberek szerint ez 25-40% körül az ideális. A párásabb levegő ugyanis több hőt tart meg. A legtöbb programozható és intelligens termosztát egy gombnyomással a relatív páratartalmat is megjelenítheti.

• Éjszaka ne felejtsük el behúzni a függönyöket, vagy lehúzni a redőnyt!

Jó tudni, hogy a szőnyegek és a vastag függönyök is szigetelnek! A nyílászárókhoz praktikus ötlet lehet a huzatfogó, amit a belső ablakpárkányra vagy a teraszajtó aljához kell helyezni, hogy ne szökjenek ki a pluszfokok.

Címlapkép: Getty Images