Budapest 11℃ (borult, párás)Folytatódik az ingatlanhorror vidéken: lassan az elitnek is drága lesz lakást, családi házat venni
Számottevő mértékben növekedett 2018 óta az otthonteremtéshez szükséges összeg hazánkban a Duna House elemzése szerint. Országosan 86%-os emelkedés után 20,6 millió forinttal került többe az ingatlanvásárlás, vidéken csaknem a duplájára, 32,7 millió Ft-ra nőtt a házra, lakásra költött átlagos vételár idén. A Pest vármegyei ingatlanok 125%-kal kerülnek többe, míg a fővárosban mindössze 64%-os drágulás mérhető, itt azonban a választott ingatlanok mérete is 6%-kal kisebbedett, míg az ország többi területén az áremelkedés ellenére sem csökkent az átlagos alapterület.
Fordulatokban gazdag éveket hagyott maga mögött az ingatlanpiac. A szegmensre jellemző ciklikusságon túl nem várt események is befolyásolták a piaci folyamatokat és hatással voltak az árak alakulása mellett a vásárlói szokásokra is: ilyen volt a 2020-ban érkező pandémia, amikor felértékelődött a tér és a természetközeli lokáció, 2022-ben az orosz-ukrán háború és következményeként az energiaválság, ami kedvezett a panellakások iránti keresletnek, de háttérbe szorította az elavult, nagy alapterületű családi házakat, a gazdasági helyzet romlása, az elszálló infláció és a magas kamatkörnyezet pedig alapjában véve vetette vissza a vásárlási kedvet és ennek megfelelően alacsony tranzakciószámokat eredményezett a 2023-as évben. Ezt követően 2024-re a piac újjászületésének időszakaként tekintenek a szakemberek, ami mind a négyzetméterárak, mind az otthonteremtésre fordított összeg növekedésében tetten érhető.
A Duna House Barométer országos lakásárindexét vizsgálva egyértelműen látható, hogy 2014 második negyedévétől 2019 harmadik negyedévéig fokozatosan növekedtek a nominális lakásárak, ezt követően a stagnálás időszaka következett, majd 2022 harmadik negyedévében kiugró emelkedést jelzett a mutató. A 2023-as év gyenge kereslete az árakat is visszavetette, azonban 2024 I. negyedévében a megújuló otthonteremtési támogatások és a rendeződő kamatkörnyezet ismét jelentős növekedést hozott nominál és reál értéken egyaránt
– kezdte Benedikt Károly, az ingatlanközvetítő PR és elemzési vezetője.
Az árindex alakulása után érdemes szemügyre venni a Duna House ügyfelei által vásárolt ingatlanok átlagos méretét is ahhoz, hogy valós képet kapjunk a drágulás mértékéről. A vásárlási szokások és az árak formálódtak ugyan az elmúlt hat évben, a vevők által választott ingatlanok átlagos mérete azonban csak minimális eltérést mutat
– folytatta a szakértő.
Országos szinten egy négyzetméterrel 79 négyzetméterre nőtt, Pest vármegyében 101-ről 102 négyzetméterre bővült az alapterület, míg a vidéki területeken változatlanul 79 négyzetméteres életterű házak és lakások jelentették a normát. Egyedül a budapesti ingatlanok esetében tapasztalható csökkenés, itt a 2018-as értéknél 6%-kal kisebb, 65 négyzetméteres otthonok számítanak átlagosnak idén.
86%-os emelkedés 2024-re
Az ingatlanközvetítő országos értékesítési adatai szerint a használt és új ingatlanokat is figyelembe véve, hat év alatt több mint 20,6 millió forinttal, 44,7 millió forintra ugrott az ingatlanra fordított átlagos összeg, ami 86%-os emelkedést jelent 2024-re. A Pest vármegyei eladások alapján a 2018-as átlaghoz képest 31,2 millió forinttal többet, vagyis 56,2 forintot fizettek a területre költöző vevők, tehát itt 125%-os volt az ingatlanérték növekedése, változatlan ingatlanméret mellett.
Mi a helyzet vidéken?
Az, aki a vidéki lokációt részesíti előnyben, idén már 16,2 millió forinttal magasabb áron, átlagosan 32,7 millió forintért juthatott otthonhoz, ami csaknem dupla akkora összeget takar, mint a hat évvel ezelőtti. Bár 2024-ben is a fővárosban letelepedőknek kell a legjelentősebb, 60,5 millió forintos ráfordítással számolniuk, a 2018-as adathoz képest mégis itt emelkedett a legcsekélyebb, 64%-os mértékben az ingatlanvásárlás költsége. Az enyhének tűnő emelkedés viszont megtévesztő lehet, ugyanis a budapesti otthonteremtők bár a 2018-as összegnél 23,5 millió forinttal többet fordítottak ingatlanvásárlásra az idei évben, a hat évvel ezelőtti átlagnál mégis 4 négyzetméterrel csekélyebb alapterületű ingatlanokra tehettek szert, ami egy kisebb fürdő- vagy előszoba méretével lehet egyenlő.
Vármegyei szinten – ezúttal már csak a használt ingatlanokra vonatkozó adatokat vizsgálva –megállapítható, hogy kilenc vármegyében emelkedett több mint duplájára az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg.
A legjelentősebb, 130% feletti az eltérés Tolna, Baranya és Komárom-Esztergom vármegyében, a legenyhébb, 36%-os drágulás pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérhető. A legnagyobb anyagi terhet a fővárosi otthonteremtés után a Pest vármegyei lokációt választók számára jelenti a lakásvásárlás, ők átlagosan 53,5 millió forintot költöttek idén használt házra vagy lakásra, a legkisebb befektetést pedig a nógrádi ingatlanszerzés jelenti, itt idén is alig haladja meg az átlagos ingatlanérték a 17,1 millió forintot.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
