Lenyűgöző jövőt vázolt Szegeden a Nobel-díjas lézerfizikus

A 2018. november 15-i prezentáció előtt Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora köszöntötte a Nobel-díjas tudóst és vendéglátóját, Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikust. Az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzora röviden ismertette, ábrákkal is illusztrálta, hogy a lézerkutatás kezdeteitől miként jutottak el egy olyan nagyszabású uniós projekt megvalósításáig, mint a szegedi ELI-ALPS kutatóintézet.

A nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért, és a több évtizedes kutatómunka elismeréseként ítélték a 2018-as megosztott fizikai Nobel-díjat Gérard Mourou francia fizikusnak és munkatársának, Donna Stricklandnek. Többek között az erről a témáról írt első, közös tanulmányuk is szerepelt a francia lézerfizikus szegedi egyetemen tartott előadásának prezentációjában.

Az úgynevezett csörpölt impulzusról (CPA) 1985-ben megjelent publikáció bemutatta azt a módszert, amelynek segítségével legyőzték az ultrarövid lézerimpulzusok erősítésében addig fennálló korlátokat. Ez jelentős fordulatot jelentett, mert az ilyen lézernyaláb segítségével precízen és célzottan, csak az adott anyagtartományt érintő beavatkozások – bevágások, lyuk-fúrások – korát hozta el. Azóta az efféle lézereket nemcsak az iparban, például a mikrogépészetben, hanem az orvoslásban is használják.

A Nobel-díjas fizikus kiemelte: a szegedi Dr. Ratkay Imola szemészorvos húsz éve tartotta első előadását a lézer sebészeti alkalmazásáról. Az általa máig alkalmazott, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán oktatott módszerrel eddig 19 millió korrekciós szemműtétet végeztek el, 5 millió szürkehályog műtéttel javították a betegek életminőségét.

A „hullámlovas elektronokról”, vagyis Tajima és Dawson 1979-es eredményeiről és módszeréről is szólt előadásában Gérard Mourou. A plazmába belőtt elektronok gyorsításában rejlő lehetőségeket is fölvillantva aláhúzta: ezt alkalmazzák a szuperlézeres berendezésekben. Francia, amerikai és brit kutatócsoportok munkájának eredménye, hogy e berendezések méreteit oly mértékben kicsinyítették, hogy megépülhetett Csehországban, Magyarországon és Romániában a 3 részből álló ELI, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé, ennek a hálózatnak a magyarországi része a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont.

Az újfajta lézerek forradalmasíthatják az asztrofizikát, az űrkutatást. Tíz éven belül megépülhet az úgynevezett Higgs-gyár, az elektron-pozitron ütköztető. A gyógyításban eddig sosem látott eredményeket hozhat a protonterápiai alkalmazás, mert minden eddiginél precízebben célozható meg és pusztítható el a rákos daganat. A radiológiában hoz fordulatot a nukleáris terápia. Ám Gérard Mourou szerint az új típusú lézerek egyik legfontosabb felhasználási területe az lenne, ha segítségükkel a nukleáris hulladékot hasznos termékké alakítanák.