Lenyűgöző jövőt vázolt Szegeden a Nobel-díjas lézerfizikus
Az ELI ötletgazdájaként ismert Nobel-díjas lézerfizikus, Gérard Mourou a lézerkutatás társadalmi hasznáról is beszélt Szegeden tartott előadásában - tudtuk meg a Szeged Business & IT közleményéből.
A 2018. november 15-i prezentáció előtt Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora köszöntötte a Nobel-díjas tudóst és vendéglátóját, Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikust. Az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzora röviden ismertette, ábrákkal is illusztrálta, hogy a lézerkutatás kezdeteitől miként jutottak el egy olyan nagyszabású uniós projekt megvalósításáig, mint a szegedi ELI-ALPS kutatóintézet.
A nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért, és a több évtizedes kutatómunka elismeréseként ítélték a 2018-as megosztott fizikai Nobel-díjat Gérard Mourou francia fizikusnak és munkatársának, Donna Stricklandnek. Többek között az erről a témáról írt első, közös tanulmányuk is szerepelt a francia lézerfizikus szegedi egyetemen tartott előadásának prezentációjában.
Az úgynevezett csörpölt impulzusról (CPA) 1985-ben megjelent publikáció bemutatta azt a módszert, amelynek segítségével legyőzték az ultrarövid lézerimpulzusok erősítésében addig fennálló korlátokat. Ez jelentős fordulatot jelentett, mert az ilyen lézernyaláb segítségével precízen és célzottan, csak az adott anyagtartományt érintő beavatkozások – bevágások, lyuk-fúrások – korát hozta el. Azóta az efféle lézereket nemcsak az iparban, például a mikrogépészetben, hanem az orvoslásban is használják.
A Nobel-díjas fizikus kiemelte: a szegedi Dr. Ratkay Imola szemészorvos húsz éve tartotta első előadását a lézer sebészeti alkalmazásáról. Az általa máig alkalmazott, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán oktatott módszerrel eddig 19 millió korrekciós szemműtétet végeztek el, 5 millió szürkehályog műtéttel javították a betegek életminőségét.
A „hullámlovas elektronokról”, vagyis Tajima és Dawson 1979-es eredményeiről és módszeréről is szólt előadásában Gérard Mourou. A plazmába belőtt elektronok gyorsításában rejlő lehetőségeket is fölvillantva aláhúzta: ezt alkalmazzák a szuperlézeres berendezésekben. Francia, amerikai és brit kutatócsoportok munkájának eredménye, hogy e berendezések méreteit oly mértékben kicsinyítették, hogy megépülhetett Csehországban, Magyarországon és Romániában a 3 részből álló ELI, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé, ennek a hálózatnak a magyarországi része a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont.
Az újfajta lézerek forradalmasíthatják az asztrofizikát, az űrkutatást. Tíz éven belül megépülhet az úgynevezett Higgs-gyár, az elektron-pozitron ütköztető. A gyógyításban eddig sosem látott eredményeket hozhat a protonterápiai alkalmazás, mert minden eddiginél precízebben célozható meg és pusztítható el a rákos daganat. A radiológiában hoz fordulatot a nukleáris terápia. Ám Gérard Mourou szerint az új típusú lézerek egyik legfontosabb felhasználási területe az lenne, ha segítségükkel a nukleáris hulladékot hasznos termékké alakítanák.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)