Így hódítja meg a világot a Pick: májusban indul az új szolgáltatás

Steiner Petra   
  Megosztom
Így hódítja meg a világot a Pick: májusban indul az új szolgáltatás

Poros vitrinek, posztamenseken magasodó szobrok és rengeteg-rengeteg tudományos szöveg. Sokan még mindig így képzelik el a múzeumokat, ahol a látogatást nem megélni, hanem túlélni kell. A kétezres években a mindennap használt kütyük szerves részét képezik a tárlatoknak, digitális kiállítások nyílnak, így a korábban unalmasnak hitt tárlatok ma már igazi élményt garantálnak. A modernkor kihívásairól, a látogatók elvárásairól a dél-alföldi Türr István Múzeum igazgatója, N. Kovács Zita beszélt a HelloVidéknek.

Már a kétezres évek előtt elhíresült az a mondás, miszerint a múzeumok unalmasok, ami egészen a mai napig ugyanúgy él a köztudatban, leginkább a fiatalok körében. Főként a rossz körülmények közt élők és a nem értelmiségi családba születő gyerekekre van a legrosszabb hatással ez a közbeszédben forgó mondat, mivel számukra nyílik a legkevesebb lehetőség, hogy megtapasztalják ennek ellenkezőjét. Sok diák kifejezetten lázad az ellen, hogy az osztálykirándulás értékes perceit különböző tárlatok megtekintésével töltsék, mert egy kütyük nélküli, régi világról azt gondolják, nincs benne semmi érdekes. A múzeumok felismerve ezt a negatív tendenciát, egyre szívesebben használják fel a virtualitás nyújtotta lehetőségeket, személyes kapcsolatot teremtenek a látogató és a tárlatvezető között, így ébresztve rá a fiatalokat arra, hogy már rég nem igaz a mondás, miszerint múzeumba járni „ciki”.

Egy ikonikus múzeum újjászületése

Minden nemzet életében vannak olyan események, találmányok, értékek, amelyekre méltán lehet büszke, és ami által a környező országok is megjegyzik a nevét, amelyre jó példa Magyarország esetében az 1869 óta töretlen népszerűségű Pick Szeged Zrt. A cég alapításának 130. évfordulóján nyitotta meg saját múzeumát, ahol az ikonikus szalámi elkészítésének folyamatát és az ahhoz szükséges eszközöket mutatták be, ami éves szinten 7-8 ezer látogatót vonzott a tárlatra.

A létesítmény 19 éves fennállását követően azonban végleg bezárt, mert a cég közlése szerint a kiállításnak helyet adó épület állagából kifolyólag már nem szolgált méltó helyszínként, illetve a tárlat sem ütötte meg azt a színvonalat, amit a XXI. században egy múzeumlátogató elvár. A nemzetközileg elismert magyar üzem a HelloVidék kérdésére közölte:

A Pick Szeged Zrt. pályázatot írt ki egy virtuális múzeum kialakítására, melyet 2019 január végéig tervez lezárni. A beérkezett pályázati anyagok alapján jó esélyt látunk arra, hogy 2019 májusára a virtuális múzeum el fog tudni indulni, így viszonylag rövid időszak marad ki, amíg a tárlat anyaga nem hozzáférhető. A január-április időszak egyébként a legalacsonyabb látogatottságú hónapoknak számítanak.

Az új, online tárlatnak köszönhetően sokkal több információt oszthatnak meg a közönséggel, amit a jövőben folyamatosan bővíteni fognak. A digitális formában közzétett anyag bár nem helyettesíti az élményt nyújtó múzeumi látogatást, azonban a cég kiemelte, „sokkal több emberhez fog eljutni, hiszen nemcsak helyben lesz elérhető, hanem a világ bármely pontján tartózkodó látogató bármikor hozzáférhet az anyaghoz.” A HelloVidék kérdésére, miszerint a területi szinten korlátlan elérés párosul-e valamilyen korlátozással, például regisztrációval, online fizetési móddal, a vállalat azt közölte, jelenleg még nem született döntés arról, hogy a tárlat megtekintése ingyenes lesz-e. A Pick Szeged Zrt. közleményében azt is megemlítette,

Modern kori múzeumok egy múzeumigazgató szemével

Mivel a múzeumok a technika fejlődésével párhuzamosan, némi lemaradással, de igyekeznek lépést tartani a korral, az országos látogatószám a fejlesztéseknek köszönhetően évről évre emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben közel 11 millióan voltak kíváncsiak egy-egy tárlatra, ami fél millióval jobb eredmény az előző évhez képest. Fontos kiemelni azonban, hogy a rendszerváltáshoz képest ez a szám 3 millióval kevesebb, viszont a kiállítások száma azóta több mint a kétszeresére duzzadt.

Megyei szintre lebontva, egy budapesti múzeum, például a Szépművészeti esetében az éves megtekintések száma 2015-ben 218 ezer, a Néprajzi Múzeumban viszont mindössze 89 ezer. A dél-alföldi régiók tekintetében a kecskeméti Cifra Palotára 2017-ben 24 ezren, az ópusztaszeri történeti emlékparkra 225 ezren, míg a Békés megyei Munkácsy Mihály Múzeumra 32 ezren voltak kíváncsiak a Museumstat információi szerint. Az éves látogatottság azonban összetett jelenség, nem lehet indokolni pusztán a létesítmény jó megközelíthetőségével, frekventáltságával vagy éppen a múzeumi tárgyak milyenségével. A témában a 2018-ban Bács-Kiskun Megyei Prima Díj magyar tudomány kategóriájában győztes, a bajai Türr István Múzeum igazgatóját, N. Kovács Zitát kérdeztük.

A művészettörténész elmondta, általános tapasztalat, hogy a nagy fővárosi múzeumoknak, megyei múzeumoknak sokkal nagyobb a költségvetési lehetőségük, hogy ne csak az állandó, de az időszaki kiállításaikat is korszerűen, magasan kvalifikált installációk formájában tárják a közönség elé, amiben nagy szerepet játszik a megfelelő létszámú szakmai stáb PR tevékenysége is. Ezáltal a legszélesebb spektrumú látogatottságot kor tekintetéten egyértelműen a nagyobb intézmények érik el, viszont a vidéki kiállítóhelyek esetében sokkal nagyobb a fiatalok elérésének aránya.

A már 25-30 éve működő múzeumpedagógiai, élménypedagógiai fejlesztéseknek hála olyan oktatótereket alakítottak ki, ahol a diákok tematikus órák keretében tanulhatják a történelmet, az irodalmat, helytörténetet és honismeretet. A program olyannyira népszerű, hogy a pedagógusok már mindezt a diákok tantervének szerves részeként tekintik, így éves szinten a bajai múzeumba csak a diákok több ezren látogatnak el. N. Kovács Zita azonban kihangsúlyozta:

Nehéz ezt egy olyan közgyűjteményben megvalósítani, ahol csak muzeológusok dolgoznak, akik nem feltétlenül tanulták az ismeretátadás módszertanát.

A kötelező iskolai program mellett azonban legtöbbször még mindig húzzák a diákok a szájukat, ha például egy osztálykiránduláskor fakultatív program címén csak múzeumok közül válogathatnak. Az elhíresült „a múzeumok unalmasak” mondat azonban nem alaptalan, erősítette meg a múzeumigazgató. Mivel az ötvenes évektől az 1990-es évekig az állandó kiállításokat szinte ugyanaz a tárlatokkal foglalkozó cég készítette, javarészt egy kaptafára készültek.

Ezek a kiállítások nem feltétlenül arról szóltak, hogy egy hangulatot, a város arculatát közvetítsék a látogatók felé, hanem szoros értelemben vett szakmai tárlatok voltak, ahol szinte csak műtárgyakkal, írásos dokumentumokkal és feliratokkal lehetett találkozni. „Ezekről a statikus kiállításokról már hallani sem akarnak, ezért is mondják, hogy unalmas a múzeum. Sajnos nehéz elérni, hogy mindenki bejöjjön, és szembesüljön azzal, hogy erről már régen nincs szó” – válaszolta N. Kovács Zita a HelloVidék kérdésére. A mai modern múzeumok feladata tehát nem a szakmailag minél részletgazdagabb kiállítás, hanem a tárlat által átadható élményszerűség megteremtése, mert az emberek már nem érik be a szuvenírboltban megvásárolható hűtőmágnessel.

Fontos, hogy olyan munkatársak legyenek a múzeumi terekben, akiken keresztül a kiállított tárgyak megszólalnak, akiken keresztül feltárul a város a története, néprajza. A mi tárlatvezető teremőreink végigkísérik a látogatókat a látványtáron, a kiállításon, és olyan háttérinformációkat osztanak meg velük, amiket feliratok formájában képtelenség lenne közvetíteni. Olyan ez, ahogyan régen a nagymamák adták át az unokáknak a hagyományaikat. Ezt a fajta hiátust szeretnénk betölteni, amiben úgy hiszem, nagy elmaradásaink vannak

– mondta a múzeumigazgató.

A személyes kapcsolat jelentőségét a tekintetben is hangsúlyozta, hogy a tárgyak révén egy egyirányú csatornán jut el az információ a múzeumlátogató felé, de az azzal kapcsolatos kérdéseikre az ember jelenléte nélkül nem kaphat választ, így csorbul az élmény. N. Kovács Zita kihangsúlyozta, egy skanzen vagy reprodukciós park esetében is fontos, hogy az ott lévő emberek valamilyen kapcsolatban álljanak a közvetíteni kívánt témával, mesterséggel, mivel ezáltal válik hitelessé a munkájuk. Egy kívülálló is el tudja mondani például a sárközi borsos kalács receptjét, de sokkal többet képes átadni róla az a személy, aki maga rendszeresen süti azt a családjának. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a technikai fejlődéssel lépést tartva, főként a fiatal generáció szempontjából nem zárható ki a virtuális technika beemelése a múzeumba.

Azt gondolom, nem a számítógépes fejlesztésé a jövő. Nyilván a gyerekek nagyon kedvelik ezeket a nyomogatható, játékos felületeket, ami fontos, szükséges, hogy legyen, de nagyon óvatosan kell bánni vele

– emelte ki a HelloVidéknek a múzeumigazgató. Hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök használatánál a legfontosabb szempont, hogy ezek ne öncélúan kapjanak helyet a múzeum valamely sarkában, mert kiválóan felhasználhatóak a műtárgyvédelem és az élmény alapú tudásszerzés céljából, ami kapcsán a bajai múzeumban megvalósított példákat emelte ki.

A Türr István Múzeumban többek között virtuálisan magunkra ölthetjük a helyi népviseleti ruhákat, virtuális időutazás keretében végigtekerhetünk a város nevezetesebb utcáin a huszadik század elejétől napjainkig, illetve az 1800-as évek elején alakult céllövő egylet előtt tisztelegve tesztelhetjük célzóképességünket. A szórakoztatáson túl azonban ezek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy a személyes élmény révén ismertesse meg és hozza közelebb a dél-alföldi polgárváros történetét, végső soron így örökítve tovább a vidék hagyományait.

Ez egy különleges miliő, a törökök kiűzését követően vált soknemzetiségűvé ez az észak-bácskai polgárváros, ekkor telepedtek le nálunk a szerbek, bunyevácok, sokácok, svábok. E sokszínű kulturális örökség múltját és jelenét, a sajátosságait szeretnénk bemutatni a történelem, a néprajz, a képző- és iparművészet, az irodalom, a gasztronómia területén

– fejtette ki N. Kovács Zita.

Múzeumba látogatni tehát már nem azt jelenti, hogy poros, avítt tárgyak közt bóklászunk órákon át, amíg elfáradva le nem rogyunk egy félreeső padra. Az unalmas tárlatokat felváltották az élménygazdag, színes és izgalmas kiállítások, ahonnan a több órás ásítozás emléke helyett már valódi tudást vihetünk haza magunkkal. Így a múzeumokkal kapcsolatban elhíresült mondat helyébe léphet az új mottó, miszerint múzeumba járni menő.

  Megosztom

hellovidék

n. kovács zita

türr istván múzeum

múzeum

pick

pick szeged

digitális múzeum