Alkotópályázattal ünnepelnek Debrecenben: 80 éves a Nagyerdő

HelloVidék   
  Megosztom
Alkotópályázattal ünnepelnek Debrecenben: 80 éves a Nagyerdő

Már az Árpád-kori írásos dokumentumok is említést tesznek a Nagyerdő létéről, de valószínűsíthető, hogy az utolsó jégkorszakot követő boreális fázis (9 ezer éve) óta erdőssztyepp, majd később erdő található itt.

Az erdő tipikus nyírségi erdőssztyepp tölgyes, főbb társulásai: gyöngyvirágos tölgyes, homoki tölgyes. Néhány különleges védett növényfajjal is találkozhatunk itt, mint például a turbánliliom, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak, ligeti csillagvirág, magyar nőszirom. Az öreg erdőrészek denevérfaunája igen gazdag. Mintegy 18 faj jelenlétét mutatták ki a szakemberek, köztük a ritka csonkafülű denevért, hegyesorrú denevért és a nagyfülű denevért is.

A terület látványos védett bogara a nagy hőscincér, a nagy szarvasbogár, vagy a pompás virágbogár, melyekkel a figyelmes erdőjárók is találkozhatnak. Azonban a tölgyfa-díszbogár, a szőrös szarvasbogár, vagy a laposorrú ormányos jelenléte már inkább csak a szakembereknek tűnik fel. A madárvilága is sokszínű. Előfordul többek között a macskabagoly, lappantyú, darázsölyv, karvaly, fekete harkály, nyaktekercs, örvös légykapó, barátcinege, őszapó, meggyvágó. Jellemző emlősei például a mogyorós pele, a mókus, vagy a rájuk is vadászó nyest.

A Nagyerdő nevű erdőterület Debrecen saját tulajdonú erdeje volt. Nevét valószínűleg nem kiterjedéséről – voltak nagyobb erdős területei is Debrecennek, mint Bánk, Csere, Guth –, hanem mivel a környék legjobb termőhelye - hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. A városi tanács rendeletei kivételezett figyelemmel tekintettek a Nagyerdőre.

A várost körülvevő árokrendszer megszüntetését követően lehetőség nyílt a város terjeszkedésére, és mivel Debrecen szűkölködött az egyéb természeti értékekben, a lakosság érdeklődése a Nagyerdő felé fordult. (Ekkor az erdő határai a jelenlegi Kartács-Dóczi u. - Nagyerdei körútig terjedtek).

A város királyi biztosa már 1794-ben indítványozta a Nagyerdő egy részének parkká alakítását, és ott mulatóház építését. 1819-ben Simonyi Óbester 600 jegenye csemetét ültetett huszárjaival az erdőt és a várost összekötő út mellé. 1826-ban Povolny Ferenc tervei szerint megépült a Vigadó, s mivel a föld mélyén meleg vizet is találtak, ez hamarosan fürdőházzal is bővült, s környékén hamarosan további pavilonok, sétányok létesültek. Az Emlékkert Társulat kezdeményezésére 1860-as években elkezdődött a parkosítás a Nagyerdei körút által határolt területen. Az I. világháború kitörése előtt, 1914-ben kezdődött a Klinika és az Auguszta szanatórium építése, mely 1918-ban fejeződött be. A Központi Egyetem 1932-re épült meg az azt övező parkkal, tanári lakásokkal, csillagvizsgálóval és botanikus kerttel. Borsos József új városrendezési terve szerint 1930-as évek elején épült meg a nagyerdei park úthálózata és az Ady Endre sugárút, létrejött az új köztemető az 1932-ben megépült Krematóriummal, létrejött a Nagyerdei Stadion, a Csónakázó tó, a Standfürdő és újabb vendéglők. 1938-ban épült meg az egyetemi templom és a Víztorony.

Ekkorra már látszott, hogy a fokozott igények szükségessé teszik a Nagyerdő megóvását, amire az 1935. évi IV törvénycikk lehetőséget is adott. 1939-ben 1. sorszámmal került bejegyzésre a védett természeti területek törzskönyvébe a Debreceni Nagyerdő. Kevéssé ismert, ám nagyon jelentős tény, hogy 1939-ben „Debrecen vezetősége saját elhatározásából, önként, maga elhatározásából ajánlotta fel védetté nyilvánításra…” (Földváry Miksa: Az első védett természeti emlékek; 647.)

Az a 36 hektáros természetvédelmi terület, melyet Magyarországon 1939-ben elsőnek nyilvánítottak védetté a Nagyerdő ÉK-i sarkán, csak emlék maradt. A II. világháború alatt és az 1950-es években letermelték az erdő idős fáit, így csak egy alig 7 hektáros ősibb folt emlékeztet korábbi formájára. 1959-ben jelölték ki az újabb 81 hektáros védett területet, majd 1972-ben ezt 11 hektárral bővítették.

A Nagyerdő területének beépítése a II. világháború után tovább folytatódott. 1950-ben telepítették az erdőbe a Penicillin (később Biogal, ma TEVA) gyógyszergyárat, ezt követték az Állatkert, Vidámpark, vállalati sporttelepek, Vízműtelep, egyetemi kollégiumok, Szabadtéri színpad, fürdő bővítés, szociális otthon, Camping, menza, KISZ tábor, üdülők, Újvigadó, művésztelep, iparvágány, távvezeték, stb. Történt mindez annak ellenére, hogy az 1947-es, 1961-es és 1970-es és 1985-ös városrendezési tervek mind célul tűzték a Nagyerdő védelmét.

A korábbi védetté nyilvánítások (1939, 1959, 1972) nem tudták megállítani a Nagyerdő fogyását, hiszen figyelmük csak az öreg tölgyes-maradványok néhány foltjára terjedt ki. A fenti folyamat megállítása érdekében a Nagyerdő teljes területének védelme vált szükségessé, ami a külső tömb 1992-es országos (99/2007 (XII.23.) KvVM rendelettel módosított 10/1992 (III.25.) KTM rendelet), és belső parkerdő jellegű rész 1993-as helyi védetté nyilvánításával történt meg. (A régi erdő egy maradványát őrzi még az 1976-ban 15 hektáron helyi védetté nyilvánított Egyetemi Botanikuskert is.) Így remélhetőleg az erdő területe a jövőben nem csonkul tovább.

Az erdő főbb problémái

A talajvíz szintjének drasztikus csökkenése, az élőhely szárazodása, invazív és tájidegen özönfajok rohamos szaporodása, az erdőfelújítás során végzett teljes talajelőkészítés, az erdő körbeépítése, így korábbi szerves ökológiai kapcsolatainak megszűnése a környező erdőkkel és gyepekkel, és az illegális hulladéklerakás. Ezek következménye az idős tölgyesek degradációja, biodiverzitásának csökkenése. Mindezek megoldására különböző pályázati források bevonásával, az erdőt kezelő Nyírerdő ZRt-vel és a társadalom más szereplőivel, civil szervezetekkel karöltve teszünk erőfeszítéseket. Az elmúlt évtizedek egyik előrelépése, hogy a tájidegen akác aránya az erdőben 50 százalékról 10 százalék alá csökkent és az erdőfelújítások egy része természetközeli, sűrű hagyásfás, teljes talajelőkészítés nélküli módon történik, mindez a Nyírerdő ZRt. részvételével. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje, a hajdúböszörményi Zöld Kör és más civil szervezetek a HNPI támogatásával különféle programokat indítottak az erdő természeti értékeinek fejlesztésére, így védett és karakternövények telepítésére, madárodúk és denevérlakások kihelyezésére, az invazív fajok irtására, az illegális hulladéklerakók felszámolására.

Jelenleg a Nagyerdőnek három övezetét különíthetjük el (ezek néhány beékelődő ingatlan kivételével a fentiek szerint védelmet élveznek):

  • A Nagyerdei krt. által határolt Nagyerdei park (területe 88 ha)
  • A Nagyerdei krt.-Benczúr Gyula u. - Hadházi u. által határolt belső parkerdő (területe 164 ha.)
  • A külső erdőterületre (területe 1114 ha.)

Az országos jelentőségű védett természeti terület és a Botanikus kert területe egyben a Natura 2000 hálózat része is (HUHN20033 Debrecen - Hajdúböszörményi tölgyesek Site). Az erdő országos jelentőségű védett része a Magyar Állam tulajdonában áll, vagyonkezelője a Nyírerdő ZRt. A többi terület részben Debrecen Város tulajdonában, részben a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében van. Az erdő természetvédelmi kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

A jeles évfordulóra megemlékezve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alkotópályázatot hirdet óvodás, általános iskolás és középiskolás diákok számára, melynek részletes felhívását a „80 éves a Nagyerdő” pályázati felhívás tartalmazza. További információ itt és itt olvasható.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

debrecen

denevér

debreceni nagyerdő

nagyerdő

pályázat

szülinap