Baby boom: új lakókkal bővült a Szegedi Vadaspark

Az európai fajmentő tenyészprogram keretében (EEP) tavaly állt össze a németországi Rostockból származó anya és a lengyelországi Krakkóból érkezett apa, az újévi kölyök az utódjuk. Láthatóan nagy gonddal óvják, nevelik csemetéjüket az állatkert trópusi házában, ennek a látogatók is tanúi lehetnek, ha csendben közelítik meg tartóhelyüket. A kölyköt az anyja elsősorban szoptatni veszi át, az utódot többnyire az apa hurcolja magán - ahogy ez a karmosmajmok tradícióinak legjobban megfelel.

A 14-18 centiméteres, 400 gramm testtömegű fehérfejű selyemmajmok - a rokon fajoktól eltérően - nem Amazóniában, hanem az Atlanti-óceáni partvidékének esőerdeiben élnek, Brazília délkeleti részén. Bár helyzetük a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája szerint kevésbé aggasztó, de természetes populációik létszáma csökken. Ennek fő oka az Atlanti-partvidéki esőerdők gyors ütemű fogyatkozása: egyes régiókban az eredeti erdőterületnek mindössze 6,8 százaléka maradt meg. A házi kedvencként való befogásuk szintén veszélyezteti őket.

A fehérfejű selyemmajmok kisebb-nagyobb csoportokban élnek, melyek egy szülőpárból és azok vagy egy tucatnyi eltérő korú utódjából állnak. Egy-egy csoport területe 30-60 hektár nagyságú, attól függően, hogy ott hány, a majmok fő táplálékát adó gyümölcsfa található. A napjaikat főképp a magasabb fákon töltő majmok a gyümölcsök mellett fanedvet, rovarokat, pókokat és madártojásokat is fogyasztanak.

A fehérfejű selyemmajmok létszáma az állatkertekben a fajmegmentési programnak köszönhetően stabil, Európában mintegy 250 egyede él 53 intézményben. A sikerhez nagy mértékben hozzájárult Gősi Gábor, akik egykor, a Szegedi Vadaspark igazgatójaként és egyben nemzetközileg is elismert szakemberként hosszú évig vezette a faj tenyészprogramját.

Címlapkép: Getty Images