Nem csak szemét úszik a magyar folyókon: ki halássza ezt ki?

Ahogy a portál írja, egy olvasójuk vetette fel a kérdést, miszerint:

a műanyag szemét ránézésre senkinek sem kell, amit áradásnál visz a Tisza, a Maros vize, bár sok van benne, amit újra fel lehet dolgozni. Más a helyzet az uszadékfával: időről időre felvetik, jó lenne hasznosítani ahelyett, hogy tovább engedjük, mert árvíz idején tetemes mennyiségű fát hoz le a folyó. Ám úgy tudjuk, magán­embernek tilos összegyűjteni a hullámtérben, kiszedni a vízből – árvíz idején nyilván veszélyes is. Jogilag kit illet az uszadékfa?

Kozák Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a folyók medrében és a hullámtéri erdőkben lévő uszadék eltávolítása a vízügyi igazgatóság feladata, ha az mint mederakadály az árvíz, a jég levonulását vagy a vízi közlekedést akadályozza. Erről a vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó kormányrendelet rendelkezik.

A nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében a folyók nagyvízi medrében és a hullámtéri erdőkben található uszadékfa, valamint a fákról lehulló, földön heverő faanyag kizárólagos tulajdonosa a magyar állam

– magyarázta az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. Az állam vagyona felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.

Amennyiben az árvízi körülmények lehetővé teszik, és az uszadék biztonságosan eltávolítható, úgy azt a vízügyi igazgatóság végzi el. Az esetlegesen kiemelt uszadékfát az ATIVIZIG a saját működéséhez hasznosítja. Arra viszont nem jogosult az ATIVIZIG a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint, hogy az uszadékfát harmadik személy részére átadja vagy értékesítse. Ezért nincs is lehetősége hozzájárulást adni a víz által lehozott faanyag összegyűjtéséhez a nagyvízi mederből vagy a hullámtérből

- tette hozzá.

Címlapkép: Getty Images