A koronavírus-válság verheti be az utolsó szöget a nyomtatott könyvek koporsójába

Steiner Petra   
  Megosztom
A koronavírus-válság verheti be az utolsó szöget a nyomtatott könyvek koporsójába

A koronavírus berobbanásának évében némiképp könnyebb helyzetben voltak az online értékesítésben már járatos vállalkozások, de a gazdasági lejtmenet még így is sokaknál hozta el jobb esetben csak a működés kényszerű szüneteltetést, rosszabb felállásban viszont a roló végleges lehúzását. A mélyrepülés még a karantén ideje alatt felértékelődött olvasásélmény dacára sem kerülte el a könyvkiadókat, hiába nem kell már könyvesboltba menni ahhoz, hogy egy újabb kötet landoljon a könyvespolcunkon. A HelloVidék több vidéki kiadót is megkeresett, hogy megtudja, a nyüzsgő fővároshoz képest őket mennyire sújtották a járványhelyzettel járó trendváltozások.

Mielőtt azonban górcső alá vennénk a vidéki kiadók helyzetét, két felmérés rövid ismertetésével alapozzuk meg a hazai könyvpiaci helyzetet! A TÁRKI 2020 nyarán készített kutatásában a magyar lakossági olvasási és könyvvásárlási szokásait térképezte fel, amely a következő eredményeket hozta. A felnőtt népesség 58%-a soha vagy szinte soha, 25%-a évente néhány alkalommal, 9%-a legalább fél-, 7%-a pedig legalább negyedévente vesz valamilyen könyvet, míg csupán 1%-uk az, aki havi rendszerességgel gazdagítja kézzel fogható vagy digitális házi könyvtárát. A költési szokások erősen szórnak:

A költési kedv a települések lélekszámának apadásával párhuzamosan csökken, így legkevesebbet a kistelepüléseken élők, legtöbbet pedig a budapestiek áldoznak a könyvek oltárán. A könyvkedvelők körében még mindig a nyomtatott példányok viszik a prímet, szemben az e-könyvekkel és a hangoskönyvekkel. Az elmúlt egy évben a teljes népesség 34%-a vásárolt kézbe vehető példányt, 2%-uk digitálist, míg csekély 1% audio formátumú könyvet. A műfajt tekintve pedig még mindig a szépirodalom és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbbek.

Aztán jött a COVID-19…

A koronavírus miatti gazdasági mélyrepülés azonban sokak büdzséjét megtépázta, így a háztartási kiadásokat illetően sokkal szűkebbre kellett húzni azt a bizonyos nadrágszíját, a csökkentések pedig elsőként mi mást is érinthetnének, mint az élvezeti cikkeket és szolgáltatásokat. Kodály Zoltán után szabadon: irodalom nélkül lehet, de nem érdemes élni. Hogy miként realizálódott ez a hazai könyvkiadók 2020-as mérlegében, arról a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MMKE) elnöke, Dr. Gál Katalin és külügyi és szervezési munkatársa, Szőllősi Flóra készített egy gyors helyzetjelentést még tavaly októberben. Eszerint az év eleje még zökkenőmentesen zajlott egészen addig, amíg a pandémia be nem robbant a hétköznapokba, viszont a márciusi bezárások sem nullázták le a piacot, köszönhetően az online webshopoknak, amik a forgalom sokszorosát jegyezték.

A MMKE felmérésében részt vett 59 kiadó közül 62,71%-nál csökkentek a bevételek az első év azonos időszakához képest, 20-34%-uknál maradt a megszokott szint, és csupán 16,95%-uknál volt tapasztalható bárminemű növekedés. Az árbevételi csökkenés mértéke legnagyobb arányban 11-20%-ot jelentett, de 5 kiadó esetében meghaladta a 41%-ot. Ennek megfelelően a címszámok, vagyis az egy év alatt megjelent könyvek száma is túlnyomórészt, 76,27%-ban csökkent, 11 kiadó esetében változatlan maradt, és pusztán 3-an választották az előremenekülés stratégiáját, vagyis több könyvet adtak ki, mint azt megelőzően. A HelloVidék kíváncsi volt, hogy a reprezentatív kutatásokon túl miként élték meg személy szerint a tavalyi évet a vidéki székhelyű kiadók, amiben két szegedi és egy százhalombattai vállalkozás mondta el tapasztalatait.

2020 a vidéki könyvkiadók szemével

Érthető okokból a tavaszi karanténnal terhes időszak a könyvkiadó szektort is érzékenyen érintette, mert teljes 3 hónapra elestek a személyes értékesítés lehetőségétől, aki pedig akkor még nem élt az online értékesítés lehetőségével, villámgyors reakcióidőre volt szüksége, hogy felzárkózzon a versenytársakhoz. Noha a megkérdezett kiadók e szempontból szerencsésnek mondhatók, a márciusban berobbant vírushelyzet még ettől függetlenül is éreztette a hatását. A százhalombattai Üveghegy Kiadó vezetője, Véghelyi Balázs szerint a könyvesboltok zárva tartásán túl a könyves rendezvények elmaradása is hatással volt rájuk, egyszeriben beszűkültek a lehetőségeik.

Mind a bevétel, mind a kiadott címek száma csökkent a korábbi évekhez képest. A fogyásjelentések alapján úgy látjuk, hogy jelentősen megnőtt az online könyvrendelések száma. Korábban azt gondoltuk, hogy – néhány sikerszerző új megjelenéseit vagy a jól ismert klasszikusokat leszámítva – a könyv olyan, mint az ágy vagy a kanapé: testközelből szeretnénk megismerni, mielőtt megvásároljuk. Ennek ellenére a terjesztőknél bizományban lévő könyveink is nagyobb arányban fogytak online felületeken, és a kiadó is több közvetlen rendelést kapott az olvasóktól. Ez az „átrendeződés” természetesen csak mérsékelni tudta a visszaesést

– részletezte a tavalyi év hatásait a százhalombattai kiadóvezető. Tovább azt is megemlítette, a könyves szakma szempontjából az év eleji időszak mondhatni az uborkaszezon, így ahhoz képest nem volt látványos a tavaszi visszaesés, éves összehasonlításban viszont már egyértelműen látszanak a különbségek.

A szegedi Könyvmolyképző Kiadó tulajdonosa habár elismerte, nehéz év volt a tavalyi, azonban ugyanúgy kiemelte a vele járó izgalmakat. „Első tavaszi rémületünkben olyan óriási figyelemmel és rengeteg munkával kezdtünk az internet felé fordulni, hogy végül az online értékesítésünket sikerült megdupláznunk. A kiadott könyveink száma kb. 20%-kal csökkent, az árbevételünk azonban összességében 14%-kal nőtt. Talán épp ezért. Ez érdekes tapasztalat, jobban tudtuk menedzselni a köteteinket. Az online arányt csak becsülni tudjuk, nem kapunk erről minden kereskedőtől információt. Durván a harmada lehet online a forgalomnak” – jellemezte a tavalyi évet százalékokkal a Könyvmolyképző Kiadó tulajdonosa, Katona Ildikó.

A szintén szegedi székhelyű Lazi Könyvkiadó, dacára a koronavírus miatt elszenvedett gazdasági válságnak, tudott profitálni a tavalyi évből. A kiadó nevében nyilatkozó kereskedelmi vezető elárulta, noha a vírus hazai berobbanásának első két hónapjában, márciusban és áprilisban tapasztaltak némi visszaesést, az előző évekhez képest 20%-nyit, az éves teljesítményük kompenzálta ezt a deficitet.

A 2020-as évet figyelembe véve a teljes forgalmunk jobb lett, mint az előző évben. A szabadtéri rendezvények elmaradtak, de az itt kieső forgalmat jóval meghaladta a nagykereskedelmi és bolthálózati forgalmak növekedése. Kiadónk kismértékben növelte megjelenő könyveinek számát. Éves szinten 10% körüli növekedéssel zártuk az előző évet

- árulta el a kiadó munkatársa, Dobos Tamás.

Hiába azonban a felpörgő online kereskedelem, az elmaradt könyves rendezvények és fesztiválok, valamint a bolti értékesítés szünetelése miatt a kiadók kényszerűek voltak, ha csak ideiglenesen is, de felülírni korábbi stratégiájukat és terveiket, mivel nem tudhatták, hogy a korlátozások meddig és milyen mértékben érintik majd őket. „Mivel teljesen új helyzetbe kerültünk, és nem tudtuk, hogy ez meddig tart, eleinte leállítottuk az új könyvek megjelenését, de amikor láttuk, hogy a nagy hálózatok elég jól működtek online a bezárt boltok mellett is, rövid idő után elkezdtük megjelentetni a betervezett könyveket” – nyilatkozta a Lazi Könyvkiadó kereskedelmi vezetője.

A százhalombattai Üveghegy Kiadó reakcióként a kevesebb könyv mellett tette le a voksát, amit a kiadóvezető a következővel indokolt: „A bekerülési költségek és a magas terjesztői árrés miatt Magyarországon a legtöbb könyvet eleve nem éri meg piaci alapon megjelentetni, a támogatási lehetőségek – főleg az önkormányzatok és a cégek részéről – pedig érzékelhetően leszűkültek.

A Könyvmolyképző Kiadó szintén visszafogta az új köteteket tavasszal, csak a járvány csitulását követően, nyáron kezdték hozni az újdonságaikat, és ez a taktika, a portfólió visszavágása eredményesnek bizonyult. Katona Ildikó azt is hozzátette, sokat tanultak az általuk működtetett Alexandra könyvesboltok és alexandra online forgalmából is, mert bár a név még most is sokakban keserű emlékeket idéz fel, úgy tapasztalják, egyre többen szavaznak újbóli bizalmat mind a webáruháznak, mind pedig a bolthálózatnak.

Az egész éves kálváriát követően a karácsony hozhatta volna el a méltó kompenzációt a bolti éves visszaesésekben, hiszen a karácsonyi vásárlási láz évről évre egyre korábban, most már októbertől és novembertől kezdetét veszi a hazai piacon, azonban a tapasztalatok nem ezt mutatják. Az Üveghegy Kiadó részéről Véghelyi Balázs csak minimális forgalomnövekedésről számolt be, míg a szegedi Könyvmolyképző éppen a bolti forgalom visszaesését tapasztalta.

Jelentős partnerünktől 20%-ot meghaladó csökkenéssel kellett szembenéznünk decemberben. Sajnos úgy tűnik, hogy a legerősebb és legnagyobb boltokban és webáruházakban az üzemeltető a saját könyveit helyezi előtérbe. Így egyre inkább magunkra vagyunk utalva. Arra nincs rálátásom, hogy a többi kiadó mennyire szenvedi ezt meg

– vetett fel a független könyvkiadók kiszolgáltatott helyzetét a nagy kereskedésekkel szemben Katona Ildikó.

A korlátozó intézkedések konstans fennmaradásával kapcsolatban a szegedi Könyvmolyképző tulajdonosa pozitívan nyilatkozott, szerinte további innovációkkal és sok munkával így is tartósan eredményesek lehetnek a hazai piacon. Ezzel szemben a családi vállalkozásként működő Üveghegy Kiadó vezetője a kisvállalkozások nevében beszélve elárulta, hogyha csak és kizárólag a könyvkiadás lenne cégük egyetlen tevékenysége, akkor már nem működnének.

Véghelyi Balázs azonban ugyanúgy tervez a 2021-es évre is, szeretnének újabb jó könyveket megjelentetni, amik, reméli, hogy minél több olvasóhoz eljutnak, és mivel a pénzügyeiket eddig is az egyes kiadványokhoz készítették, nem egy adott évre vonatkozóan, így némiképp rugalmasan tudnak idomulni a nem várt eseményekhez. Dobos Tamás a Lazi Könyvkiadó részéről szintén arról számolt be, még több címet és tovább növekvő bevételeket terveznek, amely optimista hozzáálláshoz esetükben a 2020-as év növekvő forgalma igencsak erős táptalajt szolgáltat.

A másik két megkérdezett kiadóhoz képest a Könyvmolyképző vezetője azonban a tervezett címek és bevételek helyett a 2021-es évre nézve egy izgalmas fejlesztésről számolt be: „A napokban elindul szakmai csoportunk könyvklubja, a Happily. Csaknem két év tervezés és építkezés, csiszolás után érkezik ez a rég hiányzó modell a magyar könyvkultúrába. Új, innovatív megoldásokkal és közösségi élménnyel. Már van némi gyakorlatunk a klubszervezésben, sikeres modellt vittünk 2008-ig. Most azt látjuk, épp a válság és a piaci mozgások adhatnak jó táptalajt az induláshoz.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

könyv

könyvkiadó

könyvpiac