Szilveszteri babona vagy mégsem? Ezt fogyaszd az ünnep alatt, hogy jövőre sok pénzed legyen

HelloVidék   
  Megosztom
Szilveszteri babona vagy mégsem? Ezt fogyaszd az ünnep alatt, hogy jövőre sok pénzed legyen

Régi paraszti hagyományok szerint az újévi jókívánságoknak nagy jelentőségük van, befolyásolják a következő évi munkát, a termést, az újévi cselekedetek hatással vannak az egész évre. Így a szilveszteri, újévi ételek is a jövőt meghatározó tulajdonságokkal bírnak. Most annak jártunk utána, milyen hiedelmek, hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Illetve mit érdemes fogyasztani az év utolsó napján.

Mit érdemes tudni az év utolsó ünnepéről?

Ez az ünnep a IV. századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, mivel az év utolsó napján halt meg. Így december 31-e I. Szilveszter pápa ünnepe, ezért az 1582-es naptárreform után több kultúrában – köztük a magyarban – Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik az év utolsó napját. Szilveszter 314 és 335 között volt a katolikus egyház feje, pápaságának egyik jelentős teendőjeként megszervezte az egyházi életet Rómában. A történettudomány által nem igazolt középkori legendák szerint meggyógyította, megtérítette, és megkeresztelte Nagy Konstantin császárt.

Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának tekintik, melyeket lakoma, lármázás, dorbézolás jellemeztek. A szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-e körül tartott „bolondok ünnepe” (festum fatuorum) képében, mely A párizsi Notre-Dame regényben is nagy szerepet kap. Az ilyen ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan betiltotta, de továbbéltek a néphagyományban. A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és az év sötét időszakában lesben álló gonosz szellemeket. Ennek modern megfelelője a zajos tűzijáték.

A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár. A gonoszűző zajkeltés mellett Európa-szerte ismert szokások a téltemetés, bálok, szerelmi-, halál-, és időjóslások. Számos ember családi összejövetelekkel, bulikkal ünnepli óév estéjét. Mások templomi szertartásokon vesznek részt. A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az újév előtti másodperceket gyakran visszaszámlálás kíséri, ezt követik az újévi, pezsgős köszöntések.

Újév napja

Egykor a falusiak számára nagyon fontosak voltak az újévi köszöntők, amelyeknek mindig pozitív tartalma volt. Még ma is él a hiedelem, hogy ami az új esztendő első napján történik, az meghatározza az egész évünket. Elterjed népi babona például, hogy az új esztendő első napján nem szabad megszabadulni a szeméttől, mert azzal a szerencse is távozik az otthonunkból. Nők, illetve jószágok nem végezhettek munkát ezen a napon.

A népi hiedelmek az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első napján nem szabad baromfit fogyasztani, mivel az „elkaparja a szerencsét”. Sertést azonban érdemes enni, ugyanis az „előtúrja a szerencsét”. Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz. De népszerű, hagyományos szilveszteri étel a virsli, sonka, hurka, kocsonya, pogácsa is.

Mit fogyasztunk manapság?

A szilveszter leggyorsabban elkészíthető étele: virsli

Az először a XIII. században említett „frankfurti kolbászka” hosszú utat járt be, amíg a magyar konyhák nélkülözhetetlen szereplőjévé vált. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy szeretjük a virslit, hiszen évente 7,5 kilogramm körül alakul az egy főre jutó virslifogyasztás.

A fogyasztói igényeknek megfelelően úgy az alacsonyabb árfekvésű, mind a minőségi virslire jelentős a kereslet, de azt az árérzékeny fogyasztók is tudják, hogy a virsli és rudacskának nevezett utánzatai között nagy különbségek lehetnek, elsősorban a hústartalomban. A hazai szabályozás - a Magyar Élelmiszerkönyv 2017. évi szigorításával - egyértelműen a minőségi típusok felé orientálja a gyártókat. A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezéseinek szigorítása miatt a hazai kereskedelemben kapható virsliknek 2017 óta magasabb, minimum 51 százalék feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Emellett csökkentették a virslik megengedett legnagyobb sótartalmát, és magasabb fehérje-, illetve alacsonyabb zsírtartalmat írtak elő. Virslinek csak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő termék nevezhető, legyen az hazai gyártású vagy import.

A már hétszáz éve is híresen szigorú német élelmiszertisztasági előírások és céhes szabályok miatt az először 1270-ben említett virsli alapanyaga hosszú ideig csak sertéshús lehetett, amit juhbélbe töltöttek. A frankfurti virsli évszázadokig egyeduralkodó volt, a bécsi típusú ugyanis csak 1805-ben született meg. Egy svájci származású hentes darált sertés- és marhahús keverékéből alkotta meg a bécsi virsliként elhíresült terméket. Napjainkban a frankfurti és a bécsi típusú virslik is – hasonlóan a többi virsliféléhez – készülhetnek bármelyik fajta húsból.

Legyen akármelyik hús is az alapanyag, a technológia minden esetben nagyon hasonló: készítésükhöz nagyon finomra vágott húspépbe kevernek sertésszalonnát és fűszereket, fő fűszerként sót és fehérborsot. Az ízesített masszát aztán mű- vagy állati bélbe töltik, füstölik és hőkezelik. Ezért fogyasztás előtt már nem kell főzni a virslit, elegendő, ha pár percig forráspont közelében lévő vízben csak felmelegítjük. A virsli a dietetikusok szerint is könnyen beilleszthető az egészséges étrendbe.

Szerencse hozója: a lencse

A lencse termesztése hazánkban háttérbe szorult az utóbbi évtizedekben, ökológiai érzékenysége és az olcsóbb import miatt

– derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

A szilveszteri-újévi lencse zöme külföldről származik, hazánkban szinte csak Győr-Moson-Sopron megyében foglalkoznak lencsetermesztéssel. Magyarországon az idei évben mindössze 284 hektáron vetettek lencsét. Ennek ellenére a 4 400 tonnás import mellett közel 200 tonnát exportáltunk, bár ennek jelentős része reexport.

Hazánkban a lencse stabil felvásárlói piaca még nem alakult ki, így az értékesítés biztonsága alacsony, a kereslet – az import jelentős mennyisége miatt – minimális a hazai termesztésű lencse területén. Az export-import adatokból látszik, hogy jelentős mennyiséget importálunk, közel felét Kanadából, másik részét Oroszországból és Lengyelországból. Az alacsony hazai termelésre az import lencse jelentősen alacsonyabb, a hazainál mintegy két és félszer olcsóbb ára jelenti a magyarázatot. Mivel jelenleg a hazai lencse termőterület 99%-a Győr-Moson-Sopron megyében található, magyar előállítású lencse fogyasztása esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy a termény onnan származik.

Az ünnep elmaradhatatlan itala: a pezsgő

A pezsgő még jelentős mértékig szezonális termék, de a hazai szakemberek azon dolgoznak, hogy része lehessen a mindennapoknak. Ahogy vannak a vörösbornak vagy a fehérbornak, és a konyaknak rajongói és elkötelezett hívei, ugyanígy vannak a pezsgőnek is olyan hódolói, akik a mindennapokban is szívesen választják ezt az italt. Hiszen akár egy jó beszélgetéshez, akár egy többfogásos családi ebédhez is tökéletes párosítás lehet.

Erre bíztatjuk a vásárlókat, kóstolókat, hogy érdemes meglepni a családot, a szerettünket és újdonságként bevezetni a pezsgőt a mindennapokba!

– mesélte korábban a HelloVidéknek Wlasitsch Andrea, a Garamvári Szőlőbirtok Vinarium Kft. ügyvezetője.

A pezsgőzést Magyarországon túlnyomó részt azért az ünnepekhez kötjük, ezen belül is a karácsony és a szilveszter a legkiemeltebb időszak. A pezsgőfogyasztás 60-65 %-a továbbra is az év végi hónapokra összpontosul. Nagyon fontos számunkra, hogy a pezsgő tartsa meg ünnepi státuszát az italok között, a pukkanás vagy egy látványos pezsgőbontás mindig is azt jelzi, hogy valami különleges történik. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, nem csak a nagy ünnepekkor, hanem kisebb, esetleg egészen apró örömök megélésére is fogyaszthatunk pezsgőt, de akár az egyéb élet helyzetekben is mint egy finom ebéd, egy jó baráti beszélgetés vagy egy piknik alkalmával is kiváló kísérőnk lehet egy pohár pezsgő

– tette hozzá a pezsgőpincészet marketing vezetője.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

szilveszter

újév

újév első napja

ételek

hagyományok

hiedelmek

szokások

ünnep