Ők vásárolják fel sorra a Dráva menti földeket: mutatjuk, mire készülnek

Gáspár Adrienn   
  Megosztom
Ők vásárolják fel sorra a Dráva menti földeket: mutatjuk, mire készülnek

A folyók szerves részét képezik életünknek, fontos, hogy együtt tudjunk élni velük. Az általános gondolkodásban az emberek kihasználják a víz adta lehetőségeket, felhasználják erejüket a vízerőművekkel vagy még a múltban városokat hoztak létre partjaikon. Ez azonban sokszor a folyó ökoszisztémájának összeomlásával jár. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy Közép-Európa legcsodálatosabb folyamát, a Drávát megóvják és revitalizálják a “megrongált” szakaszait.

A Dráva ökoszisztémája az elmúlt években szinte teljesen felborult az Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban épített huszonkét vízerőmű miatt, mivel itt mesterséges mederbe terelték a folyót és csak nagyon rövid természetes folyószakasz maradt meg. A Dráva horvát-magyar szakasza az egyik utolsó természetközeli folyó Közép-Európában. A Dráva Life projekt célja, hogy javítsa a folyóparti ökoszisztéma állapotát 300 kilométer hosszan, melyből 196 kilométeren Magyarország is érintett.

Természetesen minden intézkedés kihatással van a folyó mindkét odalára. Ha lelassul a víz, ha megnyílik egy új ága a folyónak, ha a folyó ökoszisztémája javul, az nyílván kihat a magyar oldalra is

- emelte ki Györfi Emőke a WWF Ausztria projektfelelőse.

A projekt legnagyobb nyertesei a Natura 2000 területek veszélyeztetett élőhelyei és az ott élő fajok lesznek. Az intézkedéseknek köszönhetően sokkal kisebb lesz az árvízfenyegetettség és a folyó mentén élők sokkal jobban ki tudják használni a Dráva adta lehetőségeket. Az árvízvédelmi intézkedéseket hét mintaterületen valósítják meg úgy, hogy a mellékágakat visszakapcsolják a folyóhoz. Ezeket a beavatkozásokat úgy hajtják végre, hogy a meglévő árvízvédelmi rendszereket ne veszélyeztessék.

A Dráva sebes folyása miatt medre folyamatosan mélyül, ezáltal hatással van a talajvízszint csökkenésére is. Ha nem lassítják a folyót és tovább mélyül, akkor azok a mellékágak, melyek jelenleg szerves részét képezik az ökoszisztémának leválnak vagy kiszáradnak vagy holtágak jönnek létre melyek élővilága teljesen megváltozik. Klaus Michor, a Revital Integrative Naturraumplanung ügyvezető-igazgatója évtizedek óta elkötelezett a folyó revitalizációja mellett. A szakember kiemelte, hogy “a meder mélyülés nem csak az élővilágra hanem akár a mezőgazdaságra is nagy hatással lehet, mivel a talajvízszint csökkenésével gyakoribbá válik a szárazság, s ez idővel állandósul, így többet kell öntözni a terményt”.

Fontos kiemelni, hogy a szakemberek minden helyzetben próbálják egyeztetni az érintettek érdekeit. A projekt véghezvitelével tehát mind a természet mind az érintettek jól járnak, hiszen javulni fog a folyóvíz beszivárgása a talajvízbe, így a taljvízszint megemelkedik és stabilizálódik, és a Dráva ártér ökoszisztémája is jobban tud majd alkalmazkodni az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz.

Ezt csak úgy lehet kivitelezni ha mindenki összefog és az érdekeket egyeztetni tudják. A Dráva mentén pár száz kilóméteren öt országnak kell összehangolt munkát végezni, hogy a folyó mindkét partja újra egészséges legyen.

A program részeként az állatvilág védelme mellett fontos hangsúlyt fektetnek a szakemberek a növényzetre is. Az Apró gyékényt és a Csermelyciprust, ahogy Klaus Michor fogalmazott, “nem lehet megenni vagy elszívni. Ezek a növények a természetnek fontosak.” Mindkét növény az egészséges, dinamikus ökoszisztéma mutatója emellett pionírek, melyek eltűntek a Dráváról. A horvát szakaszon 2014-ben látták az utolsó Csermelyciprust, de egész Európában kezd teljesen eltűnni a folyószabályozások miatt, mivel nagyon kevés érintetlen állapotú folyó található Európa szerte.

A folyó azon szakasza, ahol a projekt fut, egy viszonylag érintetlen övezet, ilyen Nyugat-Európában ritkán fordul elő. Akkor derült ki, amikor a vasfüggöny ledőlt, hogy van itt egy csodálatos természeti érték, amit fel kellene fedezni és meg kell őrizni

- hangsúlyozta Györfi Emőke.

A tervek szerint ezeket a növényeket visszatelepítik a folyó projekttel érintett szakaszára, ebben a munkában a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is részt vett. A PTE Farmakoknóziai Intézetének egyetemi adjunktusát Dr. Purger Dragica-t bízták meg a felméréssel, hogy visszatelepíthetőek-e a növények, illetve, hogy léteznek-e, és ha igen, akkor hol vannak olyan élőhelyek, ahol megélnének ezek a növények. A szakember a kutatások folyamán azt találta, hogy több olyan szakasz is van a Mura-Dráva találkozásánál, ami megfelelne a növényeknek.

A tavalyi évben több csemetét is megpróbáltunk visszatelepíteni több ponton is a Dráva partján, de sajnos az akkori magas vízszint nem tette lehetővé a növények megmaradását

- tette hozzá a projekt felelőse.

A múlt év időjárási viszonyai és a Dráva magas vízállása miatti sikertelenség csak még nagyobb erőt adott a projekt folytatásához, és amint megvan minden engedély és az időjárás is engedi, újra kezdődik az Apró gyékény szaporítása. A Csermelyciprus esete kicsit nehezebb, mivel szinte teljesen kihalt, így a horvát Dráva genetikai anyaga valószínű, hogy teljesen elveszett. Pár idősebb egyedből lehet esetleg bujtást szedni vagy magok elvetésével talán megoldható még a probléma.

Ez a példa is mutatja, hogy megéri az összefogás, hiszen a Dráva ökosziszétémájának javulásával minden szereplő jól jár, az élővilág, a horgászok, a mezőgazdászok és a turisták is. A projekt fontos célja a szemléletformálás, hogy az emberek megértsék, hogy a folyamatok az ő javukat is szolgálják. A partnerek megpróbálják elérni, hogy szaporodási időszakban az emberek ne zavarják a folyó madárvilágát. Magyarországon például szabályozva vannak a kenutúrák időszakai, hogy ne zavarják az evezősök a madarakat a párzási- és a költési időszakban.

A szakemberek emellett feltérképezték a Dráva teljes területét, a horvát és a magyar oldalon is felosztották, természeti és látogatói zónákra a folyó szakaszait, hogy hol vannak a nagyon érzékeny élőhelyek. A turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban fontos, hogy ezeket a zónákat figyelembe vegyék a különböző egyesületek, irodák és egyeztessenek a horvát vízügyi szakemberekkel, erdészekkel is. Például ha egy híd építéséről van szó akkor, azt már egy amúgyis emberek által használt részre tervezzék. A turisztikai zónák kialakításánál arra is figyeltek, hogy ha az egyik oldalon már turistapont került kialakításra, akkor a folyó másik oldalán is oda koncentrálják ezeket a lehetőségeket, gondolva ezzel arra, hogy a többi terület így “érintetlen” maradhat.

A Dráva Life projekt keretein belül fontosnak tartják, hogy edukálják az embereket, így oktatóközpontok, tanösvények, információs központok és megfigyelő tornyok segítik a tájékozódást. Emellett a költőhelyeket táblák jelzik, hogy körültekintésre intsék az kirándulókat A helyiek és az iskolák bevonásával pedig számtalan kampány hívja fel a figyelmet a Dráva revitalizációjának fontosságára.

  Megosztom

hellovidek

dráva

dráva life

györfi emőke

wwf

wwf ausztria

natura 2000

klaus michor

revital integrative naturraumplanung

pécsi tudományegyetem

mura-dráva

természet

természetvédelem

revitalizáció