Hatalmas központ épül a Kis-Balaton partján: mutatjuk, mi lesz benne az extra

Gáspár Adrienn   
  Megosztom
Hatalmas központ épül a Kis-Balaton partján: mutatjuk, mi lesz benne az extra

Újabb látogatóközponttal bővíti kínálatát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A várva várt létesítmény a Kis-Balatont hozza még közelebb a természet szerelmeseihez. Ez a terület jelenleg is fontos kiindulópontja a Kis-Balaton iránt érdeklődőknek, hiszen innen indulnak a szakvezetések és terepi programok is. A projekt részleteibe Somlai Szilárd a nemzeti park munkatársa avatta be a HelloVidéket.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai húsz éve keményen dolgoznak azon, hogy természeti értékeinket élményszerűen mutassák be. Jelenleg tizennégy látogatóhely áll rendelkezésre, hogy a sokszínű értékeket és védelmük fontosságát hirdethessek. A közelmúltban létrehozott turisztikai központok, mint a tihanyi Levendula Ház, a bakonybéli Pannon Csillagda és a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont, mind a természet közeliséget hirdetik, és hogy milyen fontos a természetvédelem. Ebbe illeszkedik az Igazgatóság legújabb Kis-balatoni fejlesztése is, mivel jelenleg nem biztosítottak a feltételek ezen egyedülálló védett terület megismertetéséhez.

A projekt terület jelenleg is fontos kiindulópontja a Kis-Balaton iránt érdeklődőknek. Innen indulnak a szakvezetések és terepi programok a jelenleg évi 5 000-10 000 fő látogató részére. Ennek a jelentős látogatói érdeklődésnek a kiszolgálására épül a látogatóközpont

– fogalmazott Somlai Szilárd a projekt felelőse. Folytatta:

A Kis-Balaton, mely Európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk, sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az első természetvédelmi őr – az egykori „kócsagőr” – személyében az intézményesült hazai természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne, a Balaton halbölcsője, vízvédelmi rendszer, ökoturisztikai célpont.

A látogatóközpont létrehozásának célja többek között, hogy az Igazgatóság szellemiségét közvetítse és felhívja a figyelmet az értékek megőrzésének fontosságára. A központ kialakítása is teljes mértékben a természet közelségét hirdeti a tájba illeszkedő kinézetével. Kiváló kiindulási pontot biztosít majd az ideérkezők számára, hogy mind a szárazföldön, mind a vízen közelebbről megismerkedhessenek a táj élővilágával. A tervezett kiállítás, a mozi, a tanösvény és a kapcsolódó programok megvilágítják majd az élővilág változatosságát, és az ökológiai összefüggéseket.

A területen jelenleg is évi közel tízezer látogató fordul meg, annak ellenére is, hogy csak egy vizesblokk áll rendelkezésükre

– emelte ki a nemzeti park munkatársa.

Ez is mutatja a létesítmény megépülésének fontosságát. Erre a jelentős látogatói érdeklődésre épül a „Kis-Balaton Turisztikai Látogatóközpont”. Az épület tervezésekor, az autópályák fölött átívelő, úgynevezett vadhidakat vették alapul, így a központ egy hosszanti téglalapot formál majd.

Tervünk szerint a ház tetőszerkezete egy nagy, törtvonalú híd, amely járható zöldtetős kialakítású lesz. A szerkezete határozott, látszóbeton felületű vasbeton, alatta a részben transzparens beépítés könnyedebb fa és üveg szerkezetekkel tervezett, amely a megnyitásokon keresztül vizuális és fizikai összeköttetést is jelent a közvetlen környezettel. A látogatók a tetőn végigsétálhatnak, a biztonságot fa cölöpsor és az ültetett növényzet adja

– mondta Somlai Szilárd.

A létesítmény nem csak külseje miatt lesz egyedi, a belső terek kialakítása teljesen modern formavilágot formál, melyhez az épületben megcsodálható kiállítás is hozzájárul.

A tárlat már az előcsarnokban elindul, egyfajta rávezetésként az elsősorban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállításra. Mielőtt megismerjük a Kis-Balatont, rápillanthatunk a táj ember alakította arcára is, az egykori kócsagőr, a mai természetőrök elődjévé fotós fal segítségével válhatunk egy fotó erejéig. Nem szándékoztuk bemutatni azt, amit élőben, a túrák keretében is megismerhet a látogató. Ez nem is feladata egy látogatóközpontnak, sokkal fontosabb az interpretáció síkja, illetve mindaz, ami a természetben nem látható, érzékelhető. Tervünk pontosan erre fókuszál, amikor a kiállítás fő témái az egymástól nagyban különböző élőhelyek köré csoportosulnak: föld alatti, föld közelben élő, vízben és levegőben élő állat- és növényvilágot mutatnak be. A természetes fényt teljes mértékben kizártuk, elsősorban a fény- és hanghatások zavartalansága, továbbá a látogató jó értelemben vett kizökkentése miatt

– hangsúlyozta a projekt felelős.

Az épület tervezésekor elsődleges szempont volt a környezettudatosság, a megújuló energiaforrások használata. Ezek mind épület- gépészeti, épületvillamossági, mind pedig tájépítészeti koncepcióban is megjelennek. Például a zöldtető vastagságából adódóan kiválóan szigetel, de lassítja az esővíz elvezetését is. A téli fűtést és a nyári hűtést is talajszondás hőszivattyúval oldják meg, emellett a szellőztetés is természetes úton történik. Az áramellátás egy részét is a központ udvarán elhelyezett napcellákkal oldják meg.

A fejlesztés a Széchenyi 2020 program keretében valósulhat meg. A projekt teljes költsége közel 1,2 milliárd forint. Az összeg közel száz százalékát költik a látogatóközpont építésére, a belsőépítészetre, a kiállításra és a játszótérre. Az elnyert pályázat keretében újulhat meg továbbá a Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten, nem messze a leendő látogatóközponttól.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidek

balaton

kis-balaton

balaton-felvidéki nemzeti park

balaton-felvidéki nemzeti park igazgatóság

látogatóközpont

fejlesztés

beruházás

ökoturisztika

kis-balaton turisztikai látogatóközpont

somlai szilárd

széchenyi 2020