A legtöbb autós ezt nem tudja: 1 milliós bírság is járhat érte a magyar utakon

Liszkai Attila   
  Megosztom
A legtöbb autós ezt nem tudja: 1 milliós bírság is járhat érte a magyar utakon

Bárkivel előfordulhat, hogy elüt egy kóbor, vagy vadon élő állatot. Sokan nem tudják, hogy ilyen esetben mit tegyenek, kit értesítsenek a történtekről. Kérdéses az is, hogy vadgázolás esetén félrehúzzuk-e a tetemet az útról, vagy inkább hagyjuk ott, ahol van. Amennyiben a járművünk sérült, felmerül az a kérdés is, hogy ki fog minket kártalanítani. A HelloVidék ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Tavasszal sok állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, ilyenkor történik a legtöbb vadgázolás, ám az év többi időszakában is résen kell lennünk: az őzek párzási időszaka például néhány napja kezdődött meg, ilyenkor pedig nem ritka, hogy az állatok akár nappal is megjelennek az utakon. Azokon a területeken kell kifejezetten óvatosan vezetni, ahol magas az út menti növényzet, és nem belátható a terep, illetve azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kitéve.

Hazánkban tavaly csaknem 4800 őzet ütöttek el ezeknek többsége éppen ebben az időszakban történt, tudatta Gagyi István, a Vas Megyei Vadászkamara elnöke, a Vaol.hu felkeresésére. Az őzeknél a párzási időszak jellemzően kettő-négy hétig tart, így az autósoknak augusztus közepéig mindenképpen érdemes fokozott figyelemmel közlekedniük. A vadállatok közül leggyakrabban sünök, rókák és borzok tetemeit láthatjuk az utakon, a legtöbb ilyen esetet az utazók nem jelentik be, pedig a napokig érintetlenül maradt holttestek komoly kockázatot jelentenek.

Mit tegyünk, ha elgázoltunk egy állatot?

  1. Amennyiben személyi sérülés történt a baleset során, elsődleges kötelessége minden autósnak a segítségnyújtás, illetve ha szükséges, ki kell hívnunk a mentőket.
  2. Hívjuk ki a rendőrséget, mivel egy állat elütése is közúti balesetnek minősül.
  3. A baleset után mindenképp érdemes dokumentálni a fontos részleteket:
    • Fotózzuk le a helyszínt, az elütött vadat és autónkon keletkezett károkat.
    • Jegyezzük fel a pontos helyszínt.

Miután kiért a rendőrség, a balesetről jegyzőkönyvet készítenek, melynek során megvizsgálják a sofőr felelősségét is. Ezután a rendőrség értesíti a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezetet, vadásztársaságot, vagy önkormányzatot, az illetékes pedig elszállítja az állattetemet.

Mit ne tegyünk?

Az elütött állatot semmiképp se vigyük haza, mert az lopásnak minősül: egy őz értéke például átlagosan 200-300 ezer forint, de ez az összeg akár az egymillió forintot is meghaladhatja, ennyire büntethetnek meg minket, ha autónkban találnak rá a tetemre.

Ne hagyjuk el a helyszínt, ugyanis – mint fentebb említettük - ilyen esetben rendőrt kell hívni, mivel a vadbaleset is közúti balesetnek minősül.

Ki fizeti meg az autónkon esett kárt?

Azokon az útszakaszokon, ahol a vadállatok balesetet okozhatnak, gyakran láthatunk vadveszélyre figyelmeztető táblákat. Amennyiben egy vadásztársasághoz tartozó területen ütünk el egy vadállatot, figyelembe kell vennünk, hogy volt-e kihelyezve az úton vadveszélyre figyelmeztető tábla, vagy sem.

Ha nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla kitéve az útszakaszon, akkor gépkocsink kárát az illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Abban az esetben, ha a társaság nem vállalja a felelősségét, nincs más lehetőség, mint polgári peres úton érvényesíteni a kárigényünket, ehhez szükséges a rendőrségi jegyzőkönyv, valamint a különböző dokumentációk. Kárigényünket a kitöltött bejelentő lappal érvényesíthetjük: vigyük el a biztosítónkhoz, illetve a vadásztársaság / szervezet biztosítója is fel fogja venni a kapcsolatot velünk.

Amennyiben a tábla ki volt helyezve, a társaságot nem terheli felelősség, azaz nem kötelességük kifizetni kárunkat, sőt, ha a vad elpusztul, akkor annak értékét is meg kell térítenünk a vadásztársaság felé. Ha az autó tulajdonosának van megfelelő kötelező felelősségbiztosítása, akkor a károkat annak terhére is rendezheti.

A biztosító csak olyan balesetek után fizet a kötelező felelősségbiztosítás terhére, melyet közúti forgalomban részt vevő jármű okozott. Ez a biztosítási forma tehát nem használható vadgázolás esetén, hiszen nem egy másik – biztosítással rendelkező – autó okozta a balesetet. Ez abban az esetben is igaz, ha a valaki megsérül, esetleg kórházban kell maradnia, és ebből kifolyólag nem tud dolgozni, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért fontos, hogy a sofőrnek legyen (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosítása, melynek van ilyen kiegészítője.

Abban az esetben, ha személyi sérülés történt, a rendőrség megvizsgálja a baleset körülményeit és a baleset kimenetelétől függően szabálysértési vagy büntetőeljárást folytathat le. Ilyen esetben balesetbiztosításunkat vehetjük igénybe.

Mit tegyünk, ha állati tetemet találunk az úton?

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kommunikációs Osztálya azt javasolja, hogy ha valaki az úton tetemet talál, közvetlenül ne érintse meg, és semmiképpen se szállítsa el. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény értelmében az elhullott állat tetemének elszállítása, ártalmatlanítása közúton a közút kezelőjének kötelessége. Ez független attól, hogy az út belterületen, vagy külterületen halad át, azonban az önkormányzat által kezelt úton az illetékes önkormányzat feladata az állati tetemek elszállítása.

Az elütött állat tetemének helyét a területileg illetékes megyei diszpécserszolgálatnál lehet bejelenteni. A helyszínt minél pontosabban szükséges beazonosítani, ha lehetséges útszám és km szelvény megadásával. Miután megtettük a bejelentést, a diszpécserszolgálat intézkedik a továbbiakban.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Központi telefonszáma a következő: (1) 819-9000, a megyék elérhetősége itt található.

Miért fontos a tetemek bejelentése?

Törvény írja elő, hogy az utcákon, utakon hagyott állatok tetemét az illetékeseknek mindenképp el kell szállítaniuk, a helyszínt pedig fertőtleníteniük kell, ugyanis a holttestek egészségügyi szempontból is veszélyesek lehetnek. Az állattetemeket az állategészségügy 1. osztályba sorolt állati melléktermékként tatja számon, a környezetvédelem pedig a veszélyes hulladékokhoz sorolja őket, mivel az elhullott állati testek fertőzéseket terjeszthetnek, melyek emberre és állatra egyaránt veszélyt jelentenek.

Az úton hagyott tetem nem csak akkor jelent veszélyt, ha hozzányúlunk: a holttest a bomlást követően, a talajvízre káros hatást gyakorolhat, mivel ha a tetem fertőzött, sokféle kórokozó is felszabadulhat. Ha nem szállítják el időben a dögöt, akkor biogáz is keletkezhet, melynek nagy része káros a környezetre.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

utazás

autó

baleset

közút

autópálya

önkormányzat

vadásztársaság

biztosítás

káreset

kár