Országos probléma a matrózhiány: már másfél hónapja nem jár a komp

A kompkikötő mindkét oldalán a lehajtónál tábla hirdeti, hogy a járat matrózhiány miatt szünetel. A százhalombattai kompnál nyár elején tulajdonosváltozás történt, az új vezetőség csak annyit mondott, hogy várhatóan a hónap végén indul újra a Dunát menetrend szerint óránként átszelő, alkalmanként hat személyautót és több tucat embert szállító hajó.

Már évek óta hallani arról, hogy Magyarországon a szükségesnél kevesebb a matróz. A Népszava a battai komp okán több vízíjárművet üzemeltető céget is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy mennyire jellemzi a szakmát itthon a matrózhiány. A válaszok alapján nagyon. A helyzetet súlyosbítja, hogy nemcsak a matróz kevés, akadozik a hajóvezető utánpótlás is. Különösen igaz ez ott, ahol idényhez kötött a hajósok munkája, mint például a Balatonon.

Komoly kihívást jelent a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-nek, hogy a nyári félévben megfelelő alkalmazottakat találjon. A Bahart jelenleg száz hajóst foglalkoztat, eddig még egy jármű sem rekedt a kikötőben a hajóvezetők, a gépészek vagy a matrózok hiánya miatt, ám a cég szívesen felvenne még néhány hajóst, Dobos Döniz, a zrt. sajtóreferensének elmondása szerint. A társaságnál úgy látják, hogy egyrészt a hajózást kevesen választják hivatásként, ezért sokan hamar elhagyják a pályát, másrészt kevés helyen folyik szakmai képzés.

Épp ezért a cég a Siófoki Szakképzési Centrummal közösen 2019 elején hajós képzést indított. A Balatoni Sétahajózási Kft. egy százfős hajót működtet, ami nyáron naponta 8-9 alkalommal úszik ki a tóra. Az almádi cég hajóján 2-3 matróz szolgál, s az elkötelezett személyzet biztosítása számukra is kemény feladat. A Duna dél-magyarországi szakaszán 10-12 fős társaságoknak indít egy kicsi hajót a Dunasafari nevű magánvállalkozás, hogy megmutassa a folyó rejtett szépségeit. Lakatos Tamás, a cég vezetője nem titkolta, hogy nehéz gyakorlott hajóvezetőt és matrózt találni, főleg olyat, aki beszél valamilyen idegen nyelvet, holott ez nagyon kell, hisz a hajót kibérlő turisták gyakran külföldiek.

Jelenleg egy fővárosi szakgimnáziumban képezik a matrózokat, emellett több cég is rendszeresen indít 40-60 órás, 60-100 ezer forintba kerülő tanfolyamot. Az úszni tudó, nagykorú jelentkezők el kell sajátítsák a vízi közlekedés, az evezés, a csomókötés, a hajókarbantartás, az életmentés, valamint a tűz- és balesetvédelem alapvető szakmai fogásait. A kurzusokat indító vállalkozások szerint egyébként azért kevés a matróz és a hajóvezető a honi vizeken, mert elcsábítják a külföldi cégek a magyar szakembereket, ezt a véleményt nem vitatják a hajózással foglalkozó hazai cégek vezetői sem.

A Hajós Akadémia éveken át indított matrózképzést, az intézmény szakmai vezetője, Horváth Imre hajózási mérnök szerint a Magyarországon végzett matrózok 80 százaléka már külföldön dolgozik. Horváth szerint itthon a matrózok bére 150-200 ezer forint, a szezonálisan működő hajókon ennél valamivel több, nyugaton viszont 450-550 ezer forintnyi eurót keres a hajók segéd- és betanított munkásnak minősülő személyzete. A hajóvezetők fizetése nálunk általában 350-450 ezer forint között mozog, ám a külföldi hajókon, megfelelő vonalismerettel és nyelvtudással, millió fölött keresnek a kormányosok.

Fotó: MTVA/Jászai Csaba