Ezért van joguk a pestieknek lemenni a nyaralóikba még most is

Pénzcentrum   
  Megosztom
Ezért van joguk a pestieknek lemenni a nyaralóikba még most is

A koronavírus hatására kiéleződő társadalmi konfliktusokról is beszélt egy interjúban Szirmai Viktória, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora.

A COVID-19 okozta válság épp a legszegényebbeket hozta még kilátástalanabb helyzetbe. Szirmai Viktória, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora a Pénzcentrumnak adott interjút, amiben többek között arról is beszélt, hogy azonnali segítségre van szükség, hiszen akik iskolázatlanok, vagy szakképzetlenek, nincs flexibilis tudásuk, a gazdaság ma még csak remélt beindulását követően sem tudnak majd könnyen elhelyezkedni. Kitért arra is, vajon az otthoni karantén eredménye baby boom lesz-e és hogy milyen társadalmi feszültségeket élesít fel a járványhelyzet.

"A magyar társadalomban az utóbbi 10 év során éles strukturális változások történtek, az elszegényedés növekedett, a középosztály alsóbb rétegei leszakadtak, a társadalmi szakadékok pedig mélyültek. A 2008-as globális válság óta lényegében folyamatosan növekedett a jövedelmi szegénység: a TÁRKI 2018-as riportja szerint 2007 és 2012 között 12,6 százalékról 17 százalékra emelkedett az érintettek aránya. A TÁRKI egy másik vizsgálatából pedig az derül ki, hogy a szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetettek aránya a visegrádi országok között Magyarországon nemcsak a legmagasabb, hanem 2008 óta folyamatosan emelkedő, miközben a lengyelek, a szlovákok és a csehek 2005 és 2013 között csökkenteni tudták a veszélynek kitettek arányait", magyarázta a professzor, hozzátéve: az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai szerint Magyarországon 19,6 százalék azok aránya, akiket a szegénység és társadalmi kirekesztettség fenyeget, az uniós átlag 21,7 százalék.

Ez is mutatja, hogy a szegénység nemcsak magyar, hanem európai, sőt világjelenség. Szóval van tennivalója az európai és a magyar politikusoknak, de a civil társadalmi szervezeteknek, a különböző szakmai csoportoknak is. Ehhez azonban nagyobb együttműködésre lenne szükség.

Azt is elmondta, hogy a százezer főt meghaladó népességű kilenc magyar nagyvárosban több alkalommal is vizsgálták - ötezres reprezentatív mintákon - a társadalmi konfliktusok észlelését. Az eredmények azt mutatták, hogy

A koronavírus hatására kiéleződő társadalmi konfliktusokkal kapcsolatban említette a professzor, hogy a vidéki nyaralóikban megjelenő budapestiek ellen felszólaltak a helyiek és néhány polgármester is, hiszen nem voltak felkészülve a szükséges helyi szolgáltatásokkal márciusban, áprilisban egy akkortájt váratlan tömegre, és mert lassítani akarták a vírus terjedését.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a budapestieknek és másoknak is joguk van a vidéki nyaralóikba menni, már csak azért is, mert nemcsak az « első » otthonukban, hanem a « másodikban » is adófizetők

- érvelt.

A teljes interjút a Pénzcentrum oldalán lehet elolvasni.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

koronavírus

koronavírus-járvány

budapest

vidék

korlátozás