Tudtad? Rohamléptekkel halad a magyarországi önvezető járművek fejlesztése

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Tudtad? Rohamléptekkel halad a magyarországi önvezető járművek fejlesztése

Első hallásra talán furcsának hat, ha elképzeljük, ahogy könyvet olvasunk vagy a délutáni sziesztánkat töltjük az autó volánja mögött, miközben rendületlenül haladunk a célunk felé. Az önvezető járműtechnológia fejlesztése azonban már az ajtónkban kopogtat. Magyarországon is több helyen zajlik az önvezető járművek technológiai fejlesztése, a térségben egyedülálló zalaegerszegi ZalaZONE pályán pedig több projekt végez műszaki teszteléseket. Hazánkban egyedülálló módon egyesítik erőiket a műszaki fejlesztők és a társadalmi hatásokat vizsgáló kutatók, és pár héten belül Zalaegerszegen közös felmérést is végezek. De utópia vagy a jelen az önvezető autók világa? A HelloVidék most erre a fontos kérdésre keresi a választ.

Mit jelent pontosan az, hogy önvezető autó? Mennyire valóság ez vagy inkább még csak elképzelés? Mit jelent az, hogy „teljesen emberi beavatkozás nélkül tájékozódik, navigál és oldja meg a közlekedési feladatokat”? Miért van az, hogy az emberek egy jó része fél és idegenkedik tőle? Az önvezető járművekkel kapcsolatos kérdések sora végtelen.

Az önvezető járművek technológiai fejlesztése egyre látványosabb eredményeket ér el világszerte: önvezető autók, kisbuszok, teherautók, városi logisztikai járművek tesztelése már igen előrehaladott állapotban van. Világszerte több, mint 200 város közúti forgalmában találkozhatunk ilyen járművekkel. Ez a szám egy év alatt megduplázódott. Nem kétséges, hogy bár a fejlesztések még csak mintegy tíz éve indultak, de az önvezető járművek hatalomátvétele az utakon még a mi életünkben megtörténik.

Ezen megoldások jelenlegi ismereteink szerint extrém módon fogják felforgatni minden civilizációban élő ember napi életvitelét és több évtizedes megszokásait. Nem utópia, hogy bizonyos városok közúti forgalmában ma már könnyen találkozhatunk olyan járművekkel, amelyek vezetőülésében nem ül senki. Magyarországon is több helyen zajlik az önvezető járművek technológiai fejlesztése, miközben a térségben egyedülálló zalaegerszegi ZalaZONE pályán több projekt végez műszaki teszteléseket és méréseket, de emellett Szegeden humán kutatások is zajlanak

– mondta el a HelloVidéknek Dr. Lukovics Miklós, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Önvezető Jármű Társadalomtudományi Kutatócsoportjának egyik kutatója, aki kollégáival elektroneurográfiai és szemkamerás méréseket végzett július 22-23-án az önvezető autóban átélt neurológiai folyamatok feltérképezésére Szegeden.

A kutatók által kidolgozott mérési módszer alkalmas arra, hogy objektíven megmérje a reakcióinkat akkor, amikor az autó forgatja a kormánykereket, nem pedig egy ember. Az agyi hullámokból és a szemmozgásból nyert adatokból műszereink előtt nem marad titokban ha félünk, vagy izgulunk, vagy hogy milyen körülmények között érezzük jól magunkat az önvezető autóban.

Ezek az eredmények nagyon fontos inputként szolgálhatnak majd az önvezető technológiák véglegesítéséhez, hiszen képesek leszünk javaslatot tenni arra, hogy milyen módon javítható az egyének komfortérzete az önvezető autóban, és ezen keresztül arra is, hogy hogyan javítható az önvezető technológiák társadalmi elfogadása

– magyarázta Dr. Lukovics Miklós.

Az európai térségben egyedülálló zalaegerszegi ZalaZONE pályán közben több projekt végez műszaki teszteléseket és méréseket. Az egyedülálló, három országon átívelő tesztelési gyakorlatra kevés példa akad a kontinensen. Komoly fejlesztési cél azonban, hogy a Maribor-Graz-Zalaegerszeg trilaterális együttműködés a jövőben megkerülhetetlen autófejlesztési terület legyen az Európai Unió határain belül. Ebben kormányzati szerződés és az egyetemek közti célirányos megállapodás is nagy hangsúlyt kap. A ZalaZONE pálya ezért egy olyan katalizátor, amely a jövő járművei és kommunikációs technológiái számára teljeskörű tesztkörnyezetet és többszintű tesztelési lehetőséget biztosít a prototípus tesztektől a szériatermék fejlesztésig.

Ezek a tesztpálya moduljai:

  • Dinamikai felület
  • Fékfelületek
  • Kezelhetőségi pálya
  • Országút, autóút, autópálya
  • Nagysebességű oválpálya
  • Extrém oldalemelésű szakasz
  • Rossz utak
  • Emelkedők
  • Zajmérő felület
  • Medencék
  • Smart City Zone (okosváros zóna)

Az nem kérdés, hogy a jövő mobilitása az autonómiára fog épülni. A kérdés az, hogy mikor, illetve hogy Magyarországnak milyen szerepe lehet ebben? Hazánk ugyanis kivételes adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy ennek a fejlesztésnek a meghatározó tényezőjévé váljon. Elsőként azonban fontos, hogy ne csak a szakemberek hanem a hétköznapi emberek is értsék, hogy mi ez és hogyan fogják ennek előnyeit élvezni. Ha a világstatisztikákat nézünk, akkor az autonóm jövőtől mindenki nagyobb biztonságot vár: a balesetek számának és súlyosságának csökkentését, amelyek nem kevesebb, mint 90 százaléka valamilyen emberi hibára vezethető vissza. Emellett a közlekedés hatékonyságának növelését, valamint az útinfrastruktúra kihasználásának javulását is célul tűztük ki. Például ha hétvégére mindenki elindul az M7-es autópályán a Balatonra, akkor egy intelligens útinfrastruktúra környezetben biztonságosan és kontrolláltan meg lehet nyitni a leállósávot, hogy gyorsabb legyen a haladás, akár hagyományos járművekkel is

– mutatott rá kérdésünkre Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője, aki egyúttal a ZalaZONE kutatási és innovációs tevékenységét is irányítja.

A szakember szerint a technológia alapvetően készen áll, de egyes elemei, például néhány technikai akadály, a jogi és etikai kérdések még megoldásra várnak. Kell-e a jármű vezetéséhez például jogosítvány? Hogyan tudjuk ehhez illeszteni az utak infrastrukturális fejlesztését? Hogyan lehet majd gyűjteni és anonim módon megőrizni a szükséges adatokat? Vagy talán az egyik leginkább húsba vágó kérdés: kié a felelősség egy baleset esetén, ha nem a sofőré az irányítás?

Jelenleg komoly kihívást látok abban, hogy az önvezető technológia sokkal előbbre tart, mint a társadalom felkészültsége. Márpedig lehet akármilyen jó a technológia, ha ezt mi, emberek nem fogadjuk be

– emelte ki Dr. Majó-Petri Zoltán, az SZTE Gazdaságtudományi Karának kutatója.

A világszerte végzett felmérések szerint az önvezető autók megítélése morbid módon nagyban hasonlít a COVID-19 pandémiával kapcsolatos felvetésekre, ahol a társadalom egy része elutasítja, míg egy másik szegmense elfogadja a járvány tényét. Az önvezető járműtechnológia is legalább ennyire megosztó: az emberek vagy nagyon várják már, hogy a hétköznapjaik részévé váljon, vagy abszolút elutasítják a technológia fejlesztését. A statisztikák arra mutatnak, hogy utóbbiak között leginkább nőket, alacsony iskolai végzettségűeket, az idősebb korosztály tagjait és a vidéken élő lakosság tagjait találhatjuk.

Pedig ennek a folyamatban elkerülhetetlenül az lesz a végeredménye, hogy nem lesz szükségünk saját autóra. Ebből viszont egyenes arányban következik, hogy eltűnik az életünkből a szervizköltség, átalakíthatjuk a garázst például konditeremmé vagy gyerekszobává, nem kell időtlen időket eltöltenünk a közlekedési dugókban idegeskedve, de talán a parkolók is átalakulhatnak parkokká és más zöld területekké a városokban.

És végül egy friss hír a témában: Elon Musk, a világ egyik vezető elektromos autógyártójának, a Teslának a vezérigazgatója nemrég egy mesterséges intelligenciához kapcsolódó, shanghaji rendezvényen magabiztosan azt állította, hogy „nagyon közel járnak az emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez. Az amerikai milliárdos szerint „az ötödik szintű autonómia alapfunkciói már az idén a rendelkezésünkre fognak állni”.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

autó

önvezető autó

utazás

innováció