Egykor rengeteg magyar faluban volt: ma már csak ez az egy működőképes itthon

Steiner Petra   
  Megosztom
Egykor rengeteg magyar faluban volt: ma már csak ez az egy működőképes itthon

Számtalan szólás, közmondás központi eleme a kenyér, amely közül talán az egyik legszebb az „egy kenyéren élnek”. Noha a mondat szűken véve azt jelenti, hogy valakik együtt laknak, tágan értelmezve érthető egy egész nemzet összetartozására, akik ugyanazon a földön élnek, egy nyelvet beszélnek, egyek a szokásaik. Ezt az összetartozást szimbolizálandó készítik el most már hagyományszerűen a Megye Kenyerét, melyhez az összegyűjtött búzát a nemrégiben felújított felsőszentiváni szélmalomban őrölték meg.

A HelloVidék júliusban adott hírt az újjáépített malomról, amely egyesíti magában a múlt tradícióját és a XXI. század technológiai megoldásait. Az építmény maga nem egy futurisztikus objektum, lévén korhűen rekonstruálták a molnárok egykori munkahelyét, és csak mintegy csipetnyi fűszerként adták hozzá a modernkor vívmányait, hogy az a kütyükön nevelkedett generáció figyelmét is képes legyen megragadni. Noha a szélmalmot majd csak augusztus 29-én fogják hivatalosan átadni, ezt megelőzően, augusztus 13-án sajtónyilvános esemény keretében engedték be a kíváncsi tekinteteket az építménybe, ahol próba- és bemutatóőrlésen dolgozták fel a vidékről összegyűjtött és a megyei önkormányzat által felajánlott legszebb búzaszemeket.

Az esemény látványos lovas felvonulással vette kezdetét, amely élén két lovas szekéren vitték a két zsák búzát, őket pedig több, Felsőszentiván címerét magán viselő lovas kísért a helyszínig. Miután a zsákok tartalmát egy nemzeti szalaggal átkötött füles kosárba öntötték, Felsőszentiván polgármestere, Vörös Szilárd beszédében megemlékezett a település bunyevác gyökereiről, amelyet az 1960-as, ’70-es években még a Rózsák falujaként emlegettek, melynek helyét reméli, hamarosan átveszi a Működő szélmalom faluja megnevezés.

A malom története egészen az XIX. század végéig nyúlik vissza, amelynek állapota a XXI. században vészesen romlani kezdett, a 2010-es esőzések következtében pedig össze is dőlt. Az önkormányzat részéről nem képezte vita tárgyát, hogy újjá fogják építeni, amely éppen a Trianon 100. évfordulójának évében fejeződött be. Vörös Szilárd szerint a malom a nemzetegyesítés szimbóluma, melyben a bácskaiak verejtéke, tudása és a székelyek szakértelme kapcsolódott össze, amelyet a gyergyószentmiklósi Dr. Márton László gépészmester segítsége nélkül nem is tudtak volna újjáépíteni.

Az eseményen részt vett Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alelnöke is, aki hangsúlyozta a malom szimbolikus szerepét, mert szerinte a magyarságot a föld tartja, köti össze, és mivel hazánkban az agrárium egyik meghatározó eleme a gabona, így maga az építmény is az együvé tartozást jelenti. Mindemellett szót ejtett arról is, hogy manapság sokan posztumusz kezdenek el sajnálkozni, ha egy régmúlt időket idéző hagyomány, szokás vagy épített örökség kiveszik a jelen kultúrájából, amit utólag sokszor már nem lehet rekonstruálni, ezért is jelentős, hogy a malmot megmentették a végleges enyészettől, és mintegy megőrizték a jövő nemzedékének.

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének elnöke szerint noha egykoron a vidéki utcakép megszokott, mindennapos elemét képezték a malmok, manapság viszont már meghökkentő, impozáns attrakciók, pláne akkor, hogyha még működnek is. A Magyarok Kenyerének mintájára hozta létre a megyei önkormányzat a Megye Kenyerét, amely reményeik szerint nemcsak jelentésében, hanem a gyakorlatban is hozzásegít majd a nemzetegyesítéshez egy szimbolikus, a múltat és a jelent összekapcsoló helyszínen.

Ha fogalmazhatunk így, az eseményen talán legkitüntetőbb figyelmet mégis a felsőszentiváni szélmalom atyja, Dr. Márton László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökségi tagja kapta, aki szerényen nyilatkozott arról a XXI. századi építési bravúrról, amelyet szavaival élve csapatmunkával, közösen alkottak meg. A mester külön hangsúlyozta, hogy amely nemzetnek nincsenek hagyományai, annak jelenje sincs, ezért fontos megőrizni a múlt tradícióit és szokásait. A malom szerinte maga a hagyomány manifesztációja, ezért az épület falába is régi téglák vegyülnek az új építőanyagok közé, így rekonstruálták a régi korhoz hűen, de a XXI. századi építési hatósági előírásoknak megfelelően ezt, a helyiek által csak „csodamasinaként” emlegetett épületet.

Dr. Márton László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökségi tagja
Dr. Márton László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökségi tagja

A beszédeket követően következett az esemény legizgalmasabb része, a gépészmester vezette malombejárás és a tesztőrlés. A pinceszint jelenleg raktárként funkcionál, ám az augusztus 29-i megnyitón már egy 24,5 méteres fotómontázs fogadja a látogatókat, amelyen, ha úgy tetszik, a malom életútja lesz végigkövethető a régmúltból egészen a jelenig. A 0. szinten kezdődött a barangolás, ahol a koptató és tisztító berendezés található. Ide érkeznek elsőként a búzaszemek, hogy megtisztítsák őket minden látható és láthatatlan szennyeződéstől, hogy tisztán kerülhessenek az 1. emeletre, a „malmok” szintjére. Az építmény szívét-lelkét adó gépezet, a 80 centiméter átmérőjű malomkövek - hiszen Felsőszentivánon kettő is őröl, egy búzát és egy kukoricát.

Egyiket az esemény alkalmából szét is szedték, így mindenki számára láthatóvá vált az a bizonyos malomkő, melyet Arany János Toldijából már mindeni jól ismerhet. Szélcsend lévén villanymotor segítségével mutatták be magát az őrlést, de szeles időben a 2. emeleten található hatalmas fogaskerekek indítják be a gépezetet. 4 méter/szekundumos szélnél 6kW energiát termelnek a lapátok, ezzel pedig óránként akár 200 kg gabonát is képesek megőrölni a két malomban. A 3. és egyben utolsó szint maga a tető, itt található a vitorlatartó, ahol rögzíteni tudják a lapátokat, hogy a szilaj időjárás ne tehessen kárt se az épületben, se a gépezetben.

A bemutatót követően új információkkal telve kóstolhatták meg a kíváncsiskodók a malomban előző nap őrölt, teljes kiőrlésű lisztből készült finom kürtős kalácsokat és a polgármestere felesége által sütött pogácsákat. Noha Dr. Márton László gépészmesterként volt jelen a helyszínen, a HelloVidék fültanúja volt egy rövid gasztronómiai eszmefuttatásnak is, amint a kürtőskalácsot sütő hölgyeknek magyarázta, hogyan lesz igazán jó és finom a magyar hungarikum. Azonban bárki bármit mondott, a kalács igenis finom, a malombemutató pedig látványos volt, és Vörös Szilárd reményei szerint a szélmalom nemcsak a szentivániak szíve csücske lesz, hanem egy belföldi és külföldi turisták által látogatott vidéki attrakció is egyben.

Fotók: Steiner Petra

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

felsőszentiván

szélmalom

búza

kenyér

kenyérforradalom