Megúszta az ökokatasztrófát a Balaton halbölcsője: így fest most Matula bácsi lápvidéke

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Megúszta az ökokatasztrófát a Balaton halbölcsője: így fest most Matula bácsi lápvidéke

Fekete István regényeinek romantikus helyszíne ez, a Balaton halbölcsője. Hazánk egyik legkülönlegesebb tája, amit a Keszthelyi-öböl délnyugati csücskében, Zala megyében találni. Kiránduljunk egyet erre felé is!

Télvíz idején is, ha csak pár órányi természet adta szépségre és friss levegőre vágyunk, nincs is tökéletesebb választás a Kis-Balatonnál. Egy séta a Kányavári szigeten, felmászni a kilátóba, rácsodálkozni a nádasokra, a fodrozódó vízre, hallgatni a közeli nyírfás suhogását.

Ahogy már sose láthatjuk: Tutajos lápja, ahol megtanult csukázni

Fekete István főhősének, Tutajosnak még megadatott, hogy a Zala folyó szabályozása előtti időkben fedezhette fel a berekbeli vízi életet. A Kis-Balaton lápvilágában játszódik ugyanis az 1957-ben kiadott kisregény, a Tüskevár. Tutajos itt tanulja meg élete első nagy leckéjét, amikor Matula tanácsa ellenére szandálban indul el a tüskés-sásos mocsárba. Mi, akik a ’70-es és ’80-as években voltunk gyerekek, a Kis-Balatonból szinte semmit sem láthattunk.

Nem is igen tudtuk elképzelni, milyen is lehetett az, amikor a Zala folyó még szabadon kalózkodhatott, és rakhatta le a hordalékát ezen a tájon. Pedig a XVIII. század végéig még nem is tettek különbséget a Kis-Balaton és a Balaton között, ugyanis ez táj volt a tó öble.

A Matula-kunyhó a Kis-Balatonnál lévő Diás-szigeti Fekete István-emlékhelyen, Fenékpusztán. MTI/Varga György
A Matula-kunyhó a Kis-Balatonnál lévő Diás-szigeti Fekete István-emlékhelyen, Fenékpusztán. MTI/Varga György

A XX. század elején azonban a Zala mederének kialakításával, majd a ’60-as években a Sió zsilip üzembe helyezésével szinte teljesen eltűnt. A hajdani öbölből akkor mindössze két kicsi nyílt vízfelület (a Vörsi és Zalavári víz), valamint egy nagyobb összefüggő nádas maradt meg.

A Balaton vízminősége rohamos romlásnak indult. A tó algásodni kezdett, jelentősen elszaporodott a hínár, megkezdődött a víz úgynevezett eutrofizációja. A ’70-es évek végére a Balaton már annyira rossz állapotba került, hogy a fürdőzési igényeket sem tudta megfelelő színvonalon kielégíteni.

Az ökológiai katasztrófa elkerülésének érdekében kidolgoztak egy tervet a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítésére, amivel a mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat akarták visszaállítani. Az első ütem, a Hídvégi-tó kialakítása 1985-re, a második ütem, a Fenéki-tó elárasztása lényegében a 2000-es évek közepére készült el az Európai Unió támogatásával. A területen komoly védőgát és átemelő-rendszer valósult meg. Így ma már a Zala vize tervezett módon kanyarog végig a területen.

„A természet szentélye” lett, ahol számtalan állatfaj mellett több mint 300-féle madár fészkel, köztük a hazai természetvédelem címerállata, a nagykócsag.

Ha tényleg látni akarjuk a Kis-Balatont, ide menjünk!

Jó tudni azonban, hogy a Kis-Balaton nem fürdőzésre való hely, ne is olyan stégekkel és strandokkal tarkított kiépített vízpartot képzeljünk ide, mint amit pár kilométerrel arrébb, mondjuk a Keszthelyi-öbölnél találunk.

A Kis-Balaton kizárólag vagy kerékpárúton vagy a Kányavári Szigeten látogatható szabadon. A Kányavári szigeten azonban bármikor, még ilyenkor télen is érdemes egy sétát tenni. Tágas (járványmentes időben fizetős) parkoló, a lakókocsis büfében meleg kávé vár, aztán el is indulhatunk egyet kirándulni!

Fotó: Pais-H Szilvia
A Kányavári szigeten, 2021. januárjában Fotó: Pais-H Szilvia

Az egyik fő attrakció mindjárt a parkoló után, a sziget elején fogad: egy fából épített íves fahíd, amin átkelve már a Kis-Balaton szívében járunk.

A szigeten kialakított tanösvény információs táblái bemutatják a térségben előforduló növényeket, állatokat. A szigeten két kilátóból is rácsodálkozhatunk a környező vízi világra, szinte a teljes Hídvégi tóra rálátni. A nagykilátótól 1-2 perc sétával a sziget belsejébe juthatunk, ahol tűzrakásra is lehetőség van, plusz játszóterezhetnek a gyerekek is.

A legújabb attrakció pár hónapja nyílt: egy formabontó látogatóközpont

A koronavírus elvitte a showt, pedig a közeli Fenékpusztán pár hónapja egy formabontó, zöldtetős, tájba illő ökoturisztikai intézményt is átadtak: a Kis-Balaton Látogatóközpontot.

A Kis-Balaton Látogatóközpont épülete a központ átadásának napján Keszthely külterületi településrészén.
A Kis-Balaton Látogatóközpont épülete Keszthely külterületi településrészén, Fenékpusztán.

Ezer négyzetméteres bemutatóhellyel, amelynek elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek közvetítése. Ha majd egyszer vége lesz a járványnak, működni fog benne interaktív kiállítás, mozi, tanösvény a tetőn, játszótér, étterem és ajándéküzlet. Az épület külső energiaforrást nem igényel, napelemparkkal, talajszondás fűtési rendszerrel készül.

A látogatóközpont kialakításával egy időben - az 1,2 milliárd forintos projekt részeként - 22,5 millió forintból megújult a Fekete István Emlékhely, vele Matula kunyhója is a Diás-szigeten.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kis-balaton

kis-balaton turisztikai látogatóközpont