Bakancslista: 5 lenyűgöző várrom, amit kár kihagyni a Balaton-felvidéken

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Bakancslista: 5 lenyűgöző várrom, amit kár kihagyni a Balaton-felvidéken

Tudtátok, hogy Magyarországnak még ma is van 103 vára? Közülük nem egy magányos őrszemként magasodik a dombtetőkön, gyakran csak egy-egy romos fal emlékeztet a végvári időkre - de így is meseszépek. Tavasz közeledtével kitűnő program lehet újból felfedezni őket!

Régi bölcsesség, hogy a várakat ritkán építették völgyekbe, a dombtetőkről pedig, ha sikerül feltúrázni magunkat a csúcsra, remek panoráma nyílik. Mindárt az első ok, amiért érdemes kicsit megtornásztatni magunkat! Vártúra-ajánlónk első állomásaként Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb idegenforgalmi régiójába látogatunk el: a Balaton-felvidékre. Ahol várromok tövében csodálatos látvány tárul a környék medencéire és tanúhegyeire, és nem mellesleg a kéken fodrozódó Balaton északi partjára.

Első állomásként ajánlhatnánk mindjárt az egyik legnépszerűbb középkori látványosságot, a sümegi várat, ami a Balaton-felvidék nyugati szélén áll: egy pici, magányos várdombon. A 13. századi vár ritka jó állapotban van, sok programot is szerveznek ide a nyaranta.

Most épp újítják is, a járvány miatt pedig épp nem látogatható, úgyhogy ha tényleg túrázni akarunk, menjünk kicsit tovább: most irány inkább Szigliget!

Várából az egyik legcsodásabb a balatoni panoráma

Ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég

– írta anno Kisfaludy Sándor Szigligetről. Ha ellátogatunk ide, azonnal megértjük, miért. A kilencszáz éves települést közel és távol tényleg csodálatos természeti és épített környezet veszi körül. Majd 750 éves az egyik legszebb kilátást nyújtó hazai vár, ahogy mondani szokták: ez a Balaton vára.

1260 és 1262 között építtette a pannonhalmi apátság, majd királyi birtok lett. Egykor a magyar végvárrendszer fontos eleme volt, amit a törökök sem tudtak bevenni. A Lengyel nemesi család birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. Mint oly sok hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.

A szigligeti vár
A szigligeti vár

A török hódoltság után – olvashatjuk a leírásokban - a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban megerősítették a falakat. A vár és az alatta fekvő falu utolsó tulajdonosai – a II. világháború végéig – az Eszterházy család voltak. A várat 2013-ra teljesen felújították.

A legkisebb balatoni váracska: Rezi

Keszthelytől 8 kilométerre, Rezi községtől északra, a 425 m magas Meleg-hegy előreugró, meredek dolomitbércre épült az egykor észak-déli irányban hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. Ma már csak romokat látni belőle, viszont amiért érdemes errefelé túrázni: fentről páratlan kilátás nyílik a Balatontól egészen Sümegig.

Úgy tartják, ez a legkisebb a Balaton-felvidéki a várak közül, viszont annál nagyobb történelmi jelenőséggel bírt, hiszen a kor nagy harcosa, Kinizsi Pál (az a százkilós malomköves legény, aki tálcaként használva kínálta meg egy pohár vízzel az arra vadászó Mátyás királyt) is harcolt érte.

The view from Castle Rezi, near Balaton, Hungary
The view from Castle Rezi, near Balaton, Hungary

A vár építtetői valószínűleg a Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek az 1200-as évek végén. Írásbeli dokumentumok először 1333-ban említik a várat, amint már királyi birtokot. A XIV. sz. közepére a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. 1397-ben egy királyellenes lázadásban való aktív részvételéért Zsigmond király azonban kivégeztette a vár urát, a vár ismét a királyi családra szállt. A 15. században a Pethő család birtokába jutott.

Egy század elmúltával a Pethő család azonban nem tudta tovább finanszírozni, ezért nagy valószínűséggel maguk romboltatták le. Úgy tették használhatatlanná a várat, hogy felrobbantották a kaputornyot. Később a Festetics család vásárolja meg a romvárat és a hozzá tartozó javadalmakat. Az évszázadokon át pusztuló romokat az államosítás (1945) után csak 2000-ben kezdték konzerválni, részben helyreállítani.

The view from Castle Rezi, near Balaton, Hungary
The view from Castle Rezi, near Balaton, Hungary

A labancok 1000 fős serege sem tudta bevenni Csobáncot

A Tapolcai-medence keleti részén, Gyulakeszitől keletre található Csobánc vára, ami rendkívül rossz állapotban van, szinte teljesen romos. A vár a 376 m magas 260x190 métres lapos hegyfennsíkon található. Oda a feljutás kőkemény túra, így leginkább tavasszal, viszonylag jó időben érdemes nekivágni. Ha felérünk, csodálatos kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a környező vulkanikus hegyekre.

Az első említést Csobánc váráról egy 1272-es oklevél tesz. A Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdona volt a 17. század második feléig. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani, Leányfalusi Ágoston, Kinizsi somlói várnagya parancsnoksága alatt. Ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. 1669-ben a herceg Esterházy család vásárolta meg. Bécsben a lerombolása mellett döntöttek, de a Rákóczi-szabadságharc kitörése ezt megakadályozta. Itt szolgált a szabadságharc kitörése előtt gyalogos tisztként a később legendássá vált Béri Balogh Ádám is. 1705-ig császári katonaság tartotta birtokban, de Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc csapatai elfoglalták. A vár ellen a legnagyobb ostrom 1707. február 25-én következett be. Jean Rabutin császári tábornagy sikertelenül próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével. Szász Márton kuruc hadnagy vezetésével egy körülbelül 30 fős helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védekeztek. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar és dán katonákból álló sereg majdnem 400 főt veszített el a csata során, köztük 52 tisztet. Végül 1709-ben került ismét császári kézbe a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.

A csobánci vár több költőt és írót is megihletett. 1807-ben Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címen. 1845-ben jelent meg Kis János visszaemlékezése életéről, melyben Csobáncot is megemlíti:

Egyszer kétszer felmentem a csobánci és hegyesdi várok omladványaihoz is, s a magasról a paradicsomhoz hasonlítható környéket szemléltem, vagy elmélkedésemmel a régi idők történeteibe merültem.”

Törökök gyújtották fel a Tátikát, azóta romos

Zalaszántó határában, a Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén áll a bazaltkőből épült Tátika vára, amely feltehetően hazánk egyik legkorábban épült magánvára. A középkori falmaradványokhoz az Országos Kéktúra útvonalán kapaszkodhatunk fel, a hegy tetejéről, a romok mellől a zalai táj lankáira csodálkozhatunk rá.

Több história is kapcsolódik a zalaszántói Tátikához, amely nevét a források szerint Tádenka, vagy Tadeuka nevű birtokosáról kaphatta, aki már a tatárjárás előtt megépíttette erődjét, bár az nem azonos a ma ismert rommal.

Több mítosz is kapcsolódik a várhoz, amely a források szerint a 13. században épült. 1248-ban Árpád-házi IV. Béla király parancsára elkobozták a Tátika nemzetségtől, és a veszprémi püspök kapta meg. Zlaudus egyházfő azonban nem tartotta eléggé biztonságosnak, így a Várhegy csúcsán egy új kővárat emeltetett és 1262-ben ebben az új rezidenciájában hunyta le örökre szemét. Kapzsi rokonsága azonnal rátelepedett a várbirtokra, amit csak később kapott vissza az egyházmegye.

14. század első éveiben a Kőszegi nemzetség megszállta, de Károly Róbert, az 1321-es hadjáratában visszaszerezte tőlük. Később a Lackfi főnemesi család tulajdonába került, aztán a Gersei Pethő nemesi család szerezte meg. Történt vele egy és más, de a XVI. század közepére Tátika már jelentéktelen, magánkézben lévő várnak számított. A vég 1589-ben érte el, amikor egy nagyobb portyázó török csapat lerohanta és elfoglalta, majd kifosztása után felgyújtotta épületeit. Az elszegényedő Gersei Pethő família többé nem építtette újjá. A birtokot megszerző Festeticsek már csak egy romvárat mondhattak a magukénak.

Cseh huszita zsoldosok is garázdálkodtak egykor a Zádorvárban

Zádorvár vagy Himfy-vár maradványai a Balaton-felvidék lankái között terülnek el - a néhány utcából álló Barnag és Pécsely község között. Pécsely községből kiindulva jó egyórányi kapaszkodás után érhetjük el a romokat a 363 méter magas hegycsúcson, Barnag irányából akár autóval is megközelíthető a Balaton-felvidéki Nemzeti Park erdein és ősborókásain keresztül.

A vár területére vonatkozó - eddig ismert - első tárgyi emlékek az őskorból származnak. A vár jelenlegi területén és a most látható falai alatt nagyméretű, i.e. 7000-4500 körüli időből (neolitikum) származó őskori, eddig nem ismert műhelytelepet azonosítottak a 2018-as ásatások.

Az első kőből épített épületről 1374-ben emlékeznek meg az oklevelek. Ekkor Himfy Benedek - mint I. Lajos helyi adószedője - épít magának egy várat. 1472-ben a Vezsenyi család férfiági kihalását követően, a Balaton-felvidéki Vezsenyi-birtokokat Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. Írásos és szájhagyomány útján megmaradt emlékek alapján, Mátyás király halálát követően rövid ideig cseh huszita zsoldosok is bevették magukat a Zádorvár falai közé, vezetőjük pedig egy, a tihanyi kolostorból kilépett pap volt. A környéket sújtó zsarnokoskodásuknak, rablásaiknak a jobbágyok folyamatos panaszát követően a nagyvázsonyi vár kapitánya vetett végett: a martalócokat mind egy szálig levágta, vezetőjüket pedig, a megkínzását követő beismerő vallomása alapján kivégeztette. A várat a végvárrendszerbe nem sorolták be, ezért hadászati szerepe nem volt. Már a XV. század elején sorsára hagyták és közel 600 éven keresztül csak pusztult. Később káptalani birtok lett, aztán egészen 1945-ig a Zichy birtok részét képezte. Zádorvárat a Zichy család sem használta, nem is fordított figyelmet és nem költött a vár megóvására, javítására.

2017-ben kezdték el a feltárását. A vár 55x65 méteres alapterületű, a déli oldalán láthatóak még a falak maradványai, a többi részét már visszakövetelte magának az erdő. Ha kívülről körbe kerüljük, rálátunk Pécselyre és mögötte a Tihanyi félszigetre, és természetesen a Balatonra is.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

túra

kirándulás

balaton-felvidék

szigliget

rezi vár

tátika

csobánc

zádorvár