Magyarország nincs híján természeti kincseknek, ezt mindig is tudtuk. Az utóbbi időben, a koronavírus-járvány miatt még inkább felértékelődött a szabadban barangolás, a környezetünkben található szépségek felfedezésének, az aktív kikapcsolódásnak a lehetősége.
A csodálatra méltó természeti képződmények közül kiemelkednek a vízesések, amiket télen-nyáron meglátogathatunk. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy a Mecsek egyik közkedvelt vízesése megfagyva egyenesen mesebeli látványt nyújtott: a túrázók csodájára jártak a csaknem 5 méter magas jégoszlopnak. Minden évszakban különleges látványt nyújt, de télen, a fehér redőknek és jégcsapoknak köszönhetően még inkább mesebeli helyszínné válik a zuhatag. Ennek apropóján most összegyűjtöttünk néhány méltán népszerű magyar vízesést, amik fantasztikus látványt nyújtanak, akár megfagyva, akár természetes állapotukban.
Ilona-völgyi vízesés
Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre. Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.
Ördögmalom-vízesés
Visegrád központjától 2,5 km-re délkeletre, a Malomkerti-völgyben találjuk az Ördögmalom-vízesést, Visegrádról a piros turistajelzés vezet hozzá. Autóval burkolt úton is megközelíthető. Az Apátkúti-patak magába fogadva a Magda-forrás vizét is sziklás vidékre ér. Bekanyarodva a műút hídja alatt északnak fordul. A sziklafalon lezúduló víz és hordalék mélyedést koptatott már a kőbe. Továbbhaladva a piros jelzésen elérjük a bővizű Kaán-forrást is.
Lillafüredi-vízesés
Magyarország legnagyobb függőleges esésű vízesése húszméteres magasságával. A vízesést a lillafüredi Palotaszálló építésekor alakították ki, tehát mesterséges vízesés, eredetileg a Szinva patak a Hámori-tóba torkollott. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá, az Anna-mésztufabarlang felől pedig közvetlenül a vízesés lábához jutunk. Az Anna-mésztufabarlang egy része a vízesés alatt van.
Fátyol-vízesés
A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő természeti szépsége. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.
Dömörkapu-vízesés
A Visegrádi-hegységben elhelyezkedő Dömör-kapu népszerű kirándulóhely. Az itt található barlang a Szentendre felé folyó Bükkös-patak északi partján, a Dömör-kapunál található kőfejtőben, a patak mentén haladó műúttól körülbelül 15–20 méterre van, a bejárata már az útról is jól látszik. A Bucsina-patak vize 7 méteres magasságból zúdul le, majd tovább folyva a Sikárosi-völgyben a Bükkös-patak alkot vízesést.
Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső
A Keleti-Mecsekben egy igazán látványos zúgó található, a Tündér-lépcső, másnéven Ferde-vízesés. Érdekessége, hogy nem egyenes, innen ered a neve is: a pados mészkőrétegeken valóban ferdén zubog le az Öreg-patak vize.
Római-fürdő
A Keleti-Bakony vadregényes vidékén, Bakonynána közelében található a Gaja-szurdok, ahol a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesése, a Római-fürdő zubog. A patak két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ömlik, magas vízálláskor teljesen kitölti a völgyszoros alját. A vízesést valójában több kisebb zúgó alkotja. A vízesés mellett nyílik a bakonyi betyárról elnevezett Savanyú Jóska-barlang. A vízesést legkönnyebben a kéktúra-útvonalon érhetjük el.
Címlapkép: Getty Images