Bakancslista: 5 titokzatos kolostorrom a Balaton-felvidéken, amit muszáj látni

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Bakancslista: 5 titokzatos kolostorrom a Balaton-felvidéken, amit muszáj látni

Visszatérve a megigézően szép Balaton-felvidékre, a várromok után elhagyatott kolostor- és templommaradványok nyomába eredünk. Kevésbé felkapott, világjárvány idején ezért is roppant ideális, eldugott ámde meseszép helyekre invitálunk.

Amióta a világjárvány tart, elárasztották a bakancslistás helyeket a magyarok. Országosan 25-30%-kal többen kirándulunk, és egyes ismert helyszíneken akár kétszer-háromszor annyi lehet a túrázó, mint a korábbi években. Egy-egy melegebb napsütéses napon szinte özönlenek a kirándulók a top-helyekre, favoritnak számítanak a városhoz közeli erdők, a tavak és persze a Balaton-part.

Ezúttal is kevésbé felkapott turista helyeket ajánlonk: visszatérve a megigézően szép Balaton-felvidékre, a misztikus nógrági várromok után elhagyatott kolostor- és templommaradványok nyomába eredünk:

Pálos kolostor Salföldön

A pálos az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelynek a kolóniái jellemzően kisebb csoportokban, leginkább domb- és hegyvidéken, forrás közelében telepedtek le. Nem véletlen, hogy számos egykor volt, mára romos kolostor a pálos rend történetével kapcsolódik össze. A mohácsi csatát követően, a Budára vonuló törökök ugyanis 11 pálos monostort égettek fel, 25 szerzetest megöltek, többet megsebesítettek. A salföldi pálos kolostor – első túraállomásunk – is a török hadjárat áldozata lett.

A kőkúti pálos kolostor egy középkori pálos kolostor romja, a mai Salföld falu határában, az Ábrahám-hegyen, a Balaton-felvidéken. Az eredeti templom valószínűleg nem a pálos rend építészeti munkájának eredménye, hanem a szerzetesek egy már meglévő román stílusú kápolnát vettek birtokba.

Magát a „kőkúti” Mária Magdolnáról elnevezett épületegyüttest egy 1263-as összeírásban említik először. Az itt lakók igyekeztek eltartani magukat: a rendházhoz egy halastó is tartozott – az erről tanúskodó régi duzzasztógát nyomait a neves földrajztudós, Cholnoky Jenő fedezte fel.

A templomot a következő időszakban gótikus stílusban bővítették, ennek nyomai máig láthatók. Figyelmet érdemel a csúcsíves keresztboltozat és a poligonálisan záródó szentély.

A templom falai a boltozatig állnak, a szentélyben helyenként láthatók még a bordaindítások nyomai is. A gótikus ablakok közül egy mérműves ablak maradt meg, ezen láthatóak a részletkiképzések, a másik ablakból már kitört a mérmű. A kolostorszárnyakból csak részletek maradtak fent, a falak körülbelül combmagasságig állnak.

A legnépszerűbb útvonal Salföld határából, a bekötőúttól indul. Innentől végig tábla jelzi az utat, nehéz eltéveszteni. A terep nem nehéz: ha bírjuk a kissé homokos talajt, még bringával is mehetünk, így körülbelül 10 perc, gyalog nagyjából 25-30 perccel számoljunk egy irányban.

Bányába zárt kolostor Uzsán

A Veszprém megyei Uzsa határában, fent a hegy oldalában bújik meg az uzsahegyi Szentlélek pálos kolostor, a rendi építészet egyik csodálatos, de igen elhanyagolt gyöngyszeme. A XIV. század elején, a kolostor létrejöttekor a korabeli feljegyzések szerint már komoly hagyományai voltak a pálos rendnek. Ezt a rendházat eltételezhetően az Uzsai család alapította, és ők voltak első kegyurai is.

Okleveles említését az 1333-as pápai tizedjegyzékből ismerjük, vagyis az alapítás ez előtt történhetett. Az épület mérete, elrendezése azonban arról árulkodik, hogy sokkal korábbi sem lehet, ezért az alapítás és építés idejét az 1320-1333. közötti időszakra teszik. 1455-ben a kolostor elnéptelenedett, majd a ferencesek vették át. A templomból ma már csak csekély rom maradt, a kolostorból szinte csak néhány kő. Annyi biztos, hogy az épület egyhajós elrendezésű volt, boltozva csak a szentélye lehetett. Bejárata a kolostor felől nyílt.

Sok éve körbekerítette már a kolostort az itt működő bazaltbánya, elzárva a szabad bejárást a látogatók előtt. Ennek ellenére azért lehetőség nyílik arra, hogy látogatást tegyünk a helyszínen. Engedélyt a bánya igazgatójától, Laub Ernőtől kell kérni email-ben a basalt@basalt.hu email-címen.

Szent Jakab templomrom Nagyvázsonyban

A Nagyvázsonnyal ma már egybeépült és közigazgatásilag egyesített Nemesleányfalutól délre, a Tapolcára vezető régi országút mentén fekvő domb tövében, bővizű források mellett álltak az Árpád-korban már okleves adatokból ismert település házai. A dombtetőn a máig is használt temető legmagasabb pontján állnak a román kori templom maradványai, az egyenes szentélyzáródású és egyhajós kis templom feltáratlan omladékai. A helyi hagyomány feltételezhetően egykori titulusa alapján nevezi szentjakabi romnak, az írott források hallgatnak róla.

Nemesleányfalu középkori templomának csak nyugati homlokzati falai emelkednek ki az omladék és a növényzet takarójából, középen félköríves ablaknyílással. A falu egykori lakosai a 14. század közepe táján a vázsonyi várba és környékére menekültek, templomuk is ekkor pusztulhatott el.

Mámai templomrom Balatonfűzfőn

Máma falu, Balatonfűzfő elődje, feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt és felszentelt, kelet-nyugati tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma.

A mámai romtemplom egyszerű felépítésű, különösebb díszítések nem jellemzik. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. 1702-ben még kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek. A megmaradt rom feltárása és helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség vezetésével 1963-64-ben történt. Az egyik falfelületen a falfestés erősen megsérült részletei még látszanak.

Máma templomromját a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Balatonfűzfőn találjuk. A 71-es úton diszkrét tábla jelzi (a Budapest felől jövőknek) az oda vezető utat. A maradvány a jelenlegi balatonfűzfői plébániatemplom mögött található a Jókai utca 37. szám alatt.

Szent András templomrom Taliándörögdön

Taliándörögd határában, szántóföldek között bújik meg a Szent András-templomrom, amely igazi csodahelynek számít a Balaton-felvidéken. Igen, ez a Művészetek Völgye fesztivál (hátha épp nincs járvány) egyik legszeretnivalóbb szabadtéri koncerthelyszíne is.

A helyen már az Árpád-korban is állt egy templom, amelynek nyomai ma is láthatók. Erre épült 1339-ben a román stílusú, egyhajós templom, amelynek építése a Dörögdi család nevéhez fűződik. Később a törökök sok más épülettel együtt ezt is elpusztították, de a keleti szentélyfal még ma is közel 20 méter magas és a szentély ívbordái is viszonylag épek. Az 1975-ben történt ásatások során a templom területén bronzkori urnasírt találtak, valamint római épület maradványaira, középkori pénzérmékre és közel száz sírra bukkantak itt a régészek.

Taliándörögd északi részén kell elindulni, a Petőfi utcából nyíló úton. A templomrom a település központjából kb. 900 méterre, az út mellett található.

3 az 1-ben: igazi kuriózum, a dörgicsei templomromok

Balatonakalitól 5 kilométerre északnyugatra helyezkedik el Dörgicse. A Veszprém megyei település három templomromjával bizony nem szűkölködik látnivalókban. Elsőre meglepő lehet, miként lehetséges, hogy egyetlen településnek ennyi leomlott temploma van?

Az ok, hogy a XIII-XV. században Dörgicse területén még 6 falu állt. Dörgicse aztán 1950-ben három korábbi kistelepülés egyesülésével jött létre. (Egykori Kisfaluddörgicse - Szentmiklósdörgicse - Kisdörgicse valamint Felsődörgicse - Feldörgicse - Szentpétertörgicse illetve Alsódörgicse - Boldogasszonydörgicse együttesét jelöli.)

Az alsódörgicsei Boldogasszony-templomrom

A romok közül az alsódörgicsei a legnagyobb, illetve a leglátványosabb, és talán a legszebb helyen fekvő is egyben. A 13. században emelhették, 20-22 méter magas tornyát valószínűleg sátortető fedte egykoron. A falak mérete ma is impozáns, ráadásul két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is díszíti a torony megmaradt részeit. Ma a rom mellett pihenőhelyet találunk: szalonnasütésre, bográcsozásra ideális a hely, hiszen a középkori épületmaredvány lábánál páratlan kilátás nyílik a Balatonra is.

A felsődörgicsei Szent Péter templomromról

Feltehetően a honfoglalás után építtette a Bogát-Radvány nemzetség, ez volt a falu legrégebbi építésű temploma, egyike hazánk legérdekesebb - e korból származó - egyházi épületeinek.

A rom építészetileg is különleges. Olyan együttesről van szó, amely valójában két templom - egy XI. századi (XII. századi toldalékkal) és egy XIII. századi rész - egymás mellé építésével jött létre. Kuriózumnak számít a korábbi (északi) templomrész patkó alakú apszisa is, amely egy római kori épület alapfalain nyugszik. Nem sokkal a honfoglalást követően épülhetett (a Bogány-Radvány nemzetség részére), így "eredeti formájában" minden bizonnyal ez lehetett a környék első keresztény temploma. A XIII. században szükségessé vált a templom bővítése. Ezt egyedülálló módon, három fal hozzáépítésével oldották meg. A régi templom falába ajtót törtek, a korábban használt ajtót befalazták.

A templom végében látható egy kereszt alakú ablaknyílás. Ezt két kőből faragták, egy kívül, egy belül. Ilyen megoldás a világon két helyen létezik csak - az egyik itt Dörgicsén, a másik Franciaországban. Ha bemegyünk a hajóba, akkor tudunk olyan fényképet készíteni, amikor ezen a kereszt alakú ablakon át láthatjuk az új templom keresztjét.

Kisdörgicsei templomrom

Az 1300-as évekből János, az 1400-as évekből pedig Venedek nevű papja ismert. A templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték, aki a hajósok védőszentje is, a Balaton közelsége miatt ez talán nem is meglepő.

Egy kis falusi templom lehetett hajdanán. Méretei: kb. 6×10 m az alapterület, egyhajós, íves szentélyzáródású, déli fala szinte teljes magasságban áll, három résablak megfigyelhető ezen az oldalán, akárcsak a felsődörgicsei rom déli falán is. Bejárata a nyugati oldalon állhatott. A három egymás melletti résablak akár Szentháromság szimbólum is lehetett. Pusztulása feltehetően a 1600-as évek elejére tehető, a török hadak többször is átvonultak itt, és a jelenlegi Alsó- és Felsődörgicse okleveles említések szerint is adózott a töröknek. Kisdörgicse a török kiűzése után települhetett újra, a régi falutól egy kicsit keletebbre.

A címlapkép illusztráció...

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

bakancslista

túraajánlat

balaton-felvidék

salföld

taliándörögd

dörgicse