Óriásit buktak ezek a szabadtéri helyek: így próbálnak túlélni a vidéki skanzenek

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Óriásit buktak ezek a szabadtéri helyek: így próbálnak túlélni a vidéki skanzenek

A több hónapos zárva tartás után az elmúlt hetekben a szabadtéri múzeumok és kiállítóhelyek is újra nyithattak, lassan visszatér a korábban megszokott rend, és újra fogadhatnak látogatókat. Mi újság a vidéki skanzenekkel, hogy vészelték át a járványhelyzetet? Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és mit tanultak a kényszerű zárlatból?

Néha nem árt kicsit megállni és visszatekinteni, akár még száz évvel ezelőtt is, hogyan éltek őseink, milyen házakban laktak, milyen eszközöket használtak, mennyire más volt akkoriban a vidéki élet. Ebben az időutazásban segítenek a skanzenek, amelyek jellemzően olyan szabadtéri kiállítóhelyek, amelyek speciális történelmi településrészeket, korszakbéli formájukban korhűen, hitelesen mutatnak be. Jelenleg több mint 10 működik az országban – közülük most három intézménnyel beszélgettünk arról, miként vészelték át a világjárvány okozta sokkot. Mekkora kiesést okozott számukra a lockdown, mivel készülnek a nyárra…

Duplájára nőhet a zalaegerszegi skanzen - Göcseji Falumúzeum

A Covid előtti időszakban, 2019-ben még tízéves csúcsot döntött a Göcseji Falumúzeum, akkor több mint 30 ezer látogatójuk volt. A világjárvány azonban rendesen keresztülhúzta a számításaikat. 10-12 ezer látogatót tudtak összesen fogadni abban a szűk időintervallumban, amikor nyitva lehettek. Tavaly nyáron főleg a bakancsos turisták találták meg a zalaegerszegi skanzent.

A zárva tartás ellenére az élet és a munka nem állt meg. A kecskék, birkák, szamár, tyúkok, libák és kacsák továbbra is igényelték a gondoskodást, a fűszerkertet és az őshonos gyümölcsfákat is gondozni kellett. A járványhelyzettől függetlenül a házak karbantartását és a tavaszi nagytakarítást ugyanúgy el kellett végezniük – mesélte Varju András osztályvezető.

Jelenleg kétféle fejlesztési projektben is érdekeltek

Egyrészt a Területi Operatív programnak köszönhetően megújult a Hencz-malom, az egyetlen olyan épületük, ami az eredeti helyén áll, a többi mind a környező göcseji falvakból került a falumúzeumba. Másrészt elkészültek a rámi kápolna rekonstrukciójával, ami – tudtuk meg – már szervesen illeszkedik a másik, nagy fejlesztési projektjükhöz is. Ennek részeként a Göcseji Falumúzeumban még további négy új porta, a hiányzó közösségi épületek – iskola, kocsma, szatócsbolttal és egy új fogadóépület is épül, több más projektelem mellett:

Nagyon várjuk már azt is, hogy felépüljön az a két „olajos ház”, ami egy átmenetet, vagy „hidat” képez majd a skanzen és a velünk szomszédos Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum között. Mindez a 20. század történelmi és életmódbeli változásait is jól jelzi majd. Az egyik egy olajipari mérnök háza lesz, ami mellé egy olajipari munkásházat fogunk felépíteni

– közölte az osztályvezető.

A felújított Hencz-malom (Fotó: Göcseji Falu)
A felújított Hencz-malom (Fotó: Göcseji Falu)

A szándék szerint a projektek végén nemcsak alapterületben, de épületállományban is jó duplájára nőhet a zalaegerszegi skanzen. Az új beruházások költségkeretét 2014-ben állapították meg, akkor 1,5 milliárd forintra tervezték, ez azonban idővel jócskán megnövekedett. A munkálatok, a TOP projekt befejező ütemével már júniusban, folytatódnak, és az idei év második félévben elkezdődnek majd a nagyobb volumenű fejlesztés munkái is. Először az új fogadóépületnek állnak neki, de az egész megújítási projekt 2024-ig eltart majd.

Szemléletváltásra van szükség

A Göcseji Falumúzeumot 1968-ban adták át, az ország első ilyen jellegű szabadtéri gyűjteménye volt. Mára azonban nem csupán az épületegyüttesek, hanem a szemléletmód is megérett a megújulásra:

Akkoriban azzal a céllal létesültünk, hogy elsősorban Göcsej népi építészetét és lakókultúráját mutassuk be, az épületek segítségével. Ez önmagában, a 21 században már kevés ahhoz, hogy a látogatók igényeinek megfejeljen egy szabadtéri gyűjtemény. Ezért is különböző interakciókkal, időszakos kiállításokkal készülünk. Olyan elemekkel, amelyek élményszerűen szólítják meg a látogatókat. Ez elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy továbbra is népszerűek maradhassunk a látogatók körében

- teszi hozzá az osztályvezető.

Még óvatosak a látogatók

Zalaegerszegen május 15-e óta vannak nyitva. Az időjárás sem alakult a legfényesebben, de az is érződik - teszi hozzá az osztályvezető - hogy még óvatosak a látogatók.

A mostani körülmények között – fogalmazott Varju András - nem lett volna elegáns a látogatókkal szemben sem, ha többet kérnek a vendégektől.

A Covid-19 előtt, eddig is megvolt a falumúzeumnak a jó bejáratott rendezvénystruktúrája, ami átlagban havi egy nagyrendezvényt jelent: náluk a szezon Gyümölcsoltó Boldogasszony napjával kezdődik és Márton nappal zárult. Amit lehet igyekeznek megtartani, nagyobb programmal először nyáron, az Egerszeg búcsún jelentkeznek. Idén nyárra is hirdettek már a gyerekeknek kézműves táborokat, emellett szerveznek kifejezetten gyerekeknek szóló egyéb programokat is.

A múzeumi szférában is sokat tanultak ebből az időszakból:

Ki kell mondani, mi egy természeti környezetben vagyunk. A múzeumfalu állatvilága és a növényvilág nem bánta különösebben azt, hogy nincs az a sok látogató, tényleg felfrissült a környezetünk. A teknőseink például, akik a Zala holtága mellett élnek, a műhely mögül beköltöztek a főhelyre, mert csend és nyugalom volt. A természet kicsit visszafoglalta azt, a mi az övé volt valamikor

- közölte.

Online térben is remekül működik a múzeumi megjelenés

A másik, amit megtanultak a világjárvány idején, hogy miként lehetséges online térben is az interaktív múzeumi megjelenés:

Gondolom előbb-utóbb bekövetkezett volna ez is, csak sokkal lassabban. Még tavaly, amikor be kellett zárnunk, akkor kezdtük el az online skanzen programunkat, egyrészt a weblapunkon, illetve a Facebookon. Öt téma köré csoportosítva szinte napi rendszerességgel kínáltunk a tartalmakat, hogy a látogatókkal való kapcsolat ne vesszen el. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, közben pedig azt is megtanultuk, hogy van egy másfajta tudásbázisunk is. Ilyen az a hagyományos tudás, ami például a kertgazdálkodással kapcsolatos. Az online tér kiválóan alkalmas arra, hogy egykor a Göcsejben élt parasztemberekről és asszonyokról, gondolkodásmódjukról és életviteléről tudjunk mesélni

A birtokukban van egy bőséges dokumentum és fotógyűjtemény is, amit a kiállításokon nem tudnak bemutatni, viszont a Facebook lehetőséget ad arra is, hogy ezeket a rejtett kincseket megosszák a közönségükkel. Hihetetlen élmény - fogalmaz az osztályvezető – amikor a közzétett fotók alapján ráismernek egykor élt rokonaikra, és megosztják velünk.

A nyári hónapok rohama pótolta a tavalyi kiesést – Vasi Skanzen

A Vasi Skanzen is igazi zöld sziget Szombathely közepén, ahol találkozhatunk dédszüleink életformájával, megismerhetjük lakókörnyezetüket, bútoraikat, berendezéseiket és azokat az eszközöket, amelyeket a mindennapokban használtak. Ebből a látogató akár inspirációt is meríthet a saját életére.

A skanzenben őshonos magyar háziállatokat nevelünk, van nálunk rackajuh, szamár, nyúl, kakas, tyúk és házimacska,de számos madárfaj is szívesen időzik itt. Gyakori látogatók a gólya, az örvös galamb, a rigófajok, a lúd és a hattyú, sőt tőkésréce, mandarin réce, szárcsa, vízityúk és szürkegém, nagykócsag is elő-előfordul a tavon. A falu szőlőhegyére régi szőlőfajtákat, „tündérkertjébe” őshonos gyümölcsfákat (alma, körte, szilva) telepítettünk. Ezek mára kiszorultak a kiskertekből, de egyre nagyobb reneszánszukat élik. Aki ezeket nálunk megismeri, különbséget tud tenni az egyes fajták között, és rácsodálkozhat az ember által nemesített fajok sokféleségére

- mesélte Dr. Vig Károly, Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztályának osztályvezetője.

A járvány ideje alatt rendezvényeket nem tarthattak, így Szombathelyen is az egyéb szakmai (nyilvántartással, karbantartással és állományvédelemmel kapcsolatos) feladatok kaptak nagyobb hangsúlyt, az állatok és a növények gondozása mellett. A járvány miatt (mivel az intézmény hónapokig zárva volt) a szokottnál jóval kevesebben jártak nálunk a skanzenben 2020-ban:

Összehasonlításul: az egyéni és csoportos látogatók, a múzeumpedagógiai foglalkozásra érkező gyerekek, valamint a rendezvényeinkre érkező vendégek 2019-ben (áprilistól november elejéig) összesen 17000-en voltak, ugyanez a szám 2020-ban 5000 fő volt. Érdekesség, hogy a csökkenést szinte teljes egészében az óvodai és iskolai foglalkozások, valamint a rendezvények kényszerű elmaradása okozta – a látogatószám lényegében nem lett kevesebb (vagyis a nyári hónapok rohama pótolta a zárvatartás alatti kiesést)

-tudtuk meg.

A járvány alatt a Vasi Skanzen is gyakrabban jelent meg az online térben, ám a tárgyak látványát, a természettel való találkozást semmi nem tudja helyettesíteni.

Minden nehézség ellenére a Vasi Skanzen az egyik legnépszerűbb intézményünk. A múzeumpedagógiai kínálatunkból a legtöbb foglalkozást, a legnagyobb létszámmal itt igénylik az óvodák és az iskolák, és a felnőtt látogatók is kedvelik ezt a helyszínt. Ez is azt igazolja, hogy bár a régi épületek megőrzése, állagvédelme nagy ráfordítást igényel, érdemes és szükséges a népi műemlékekre költeni

- tette hozzá az osztályvezető.

Egy fesztivál, amely az egészséges magyar táplálkozásról szól

Az első nagyobb programjuk július 10-én a Tepsi fesztivál lesz, amit pályázati forrásból, hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek meg. Kifejezetten gasztronómiai fesztiválnak szánják, amely első alkalommal az egészségtudatos táplálkozásban egyre nagyobb teret hódító kásafélékre épül. (A következő években más-más alapanyag kerül „terítékre”.)

Középpontban tehát a különböző magfélék állnak majd, lehetőség lesz például ezeket a „kölyű” nevű kézimalommal összezúzni és közösen ételt készíteni belőlük. Vendégünk lesz Bede Róbert sztárséf, Lénárt Gitta, a nyersételek legismertebb hazai népszerűsítője, és Király Orsolya Boróka táplálkozási tanácsadó, gasztroblogger. A közös főzések és ételbemutatók mellett kézműves foglalkozások, családi játékok, bábelőadás, szórakoztató műsorok, ismert hazai előadók (Szabó Balázs Bandája, Elefánt, Herczku Ági és a Banda) koncertjei színesítik a programot

- tudjuk meg.

Lehet ősi mesterségeket is tanulni, ráadásul ingyen

Az EUREVITA Pannonia elnevezésű magyar–osztrák projekt keretében augusztusban népi építési technikákat sajátíthatnak el az érdeklődők a Vasi Skanzenben. Az 1–2 vagy 3 hetes képzésben háromféle mesterség közül lehet választani: a hagyományos fakerítés készítése (deszkából és vesszőből), a vályogtechnikák (vályogfal, vályogvakolat, agyagpadló készítése), és a zsúptetők készítése, tisztítása, karbantartása. A részvétel ingyenes lesz, előképzettség nem is feltétel. A gyakorlati képzés elvégzését igazoló okiratot a BFI (Berufsförderungsinstitut Burgenland) állítja ki. A képzés az Interreg Ausztria-Magyarország Program Eurevita Pannonia projekt keretében valósul meg, négy projektpartner (BFI, Savaria Múzeum, Göcseji Múzeum, Sekem Energy GmbH) közreműködésével.

A fent említett EUREVITA pályázatnak köszönhetően a skanzen épületeinek állagjavítására is sor kerülhet. Emellett részt vesznek „Az élet kertjei” elnevezésű, 2023-ig tartó magyar-német projektben is, amelynek célja a helyben termelt hagyományos gyümölcsfajták fogyasztásának elősegítése, a helyi kistermelők megerősítése – ezzel a biológiai sokféleség megőrzése és az egészséges táplálkozás előmozdítása. A projekt eredményeként tovább fejleszthetjük zöldterületeinket.

A belépő árai egyébként tavaly óta itt sem emelkedtek. A teljes árú jegy: 1600 Ft, a kedvezményes (50%): 800 Ft/fő

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg. Az állandó szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át.

A több hónapos zárva tartás után a szentendrei Skanzen folyamatosan nyitotta meg a látogatók előtt a múzeum területét, épületeit és kiállítási helyszíneit

– tudtuk meg Sári Zsolt igazgatóhelyettestől.

Az idei évben folytatjuk a tavalyi tematikus évünk programjait, amelyek az „Összetartozás Éve” című programsorozat részeként valósultak meg. Újra látogatható az „Amikor minden más lett – Élet a nagy háború alatt és után” című kiállításunk. A látogatók felfedezhetik azokat a helyszíneket, amelyeken a határ és a határtalanság tematikája jelenik meg, például szabadtéri kiállításban mutatjuk be a különböző határjeleket, határköveket, sorompókat. Élő múzeumi helyszíneinken megismerhetik a gyógynövények felhasználását, a nemzetiségi konyhák finomságait. Folytatódnak az „Élő történelem” játékaink, amelyek közül a tematikus évhez kötődően három új karakterrel is megismerkedhetnek: a Trianoni döntés miatt Magyarországra menekült vasutas életét a tehervagonban, a Dél-Dunántúlon, a határ mellett élő parasztasszony csempész trükkjeit, ill. a felvidéki Nemesradnót tanítójának történetét. Az idei évben újra közlekedik a Skanzen Vonat

- sorolta az igazgatóhelyettes.

Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Hamarosan új attrakciók is átadásra kerülnek. Az egyik új kiállításuk a test határait mutatja be, a születés, a szerelem és az elmúlás kapcsán. A látogatók találkozhatnak majd áttelepített 1980-as évekből származó nyaralóval, amelyben megelevenednek a 80-as évek víkendházának történetei. Végül, de nem utolsósorban kamara kiállításban, a „Mutasd a maszkod!’ felhívásukra érkezett történeteket és maszkokat mutatnak be, hogy éltük meg az elmúlt év koronavírus okozta járványhelyzetet.

Mekkora kiesést okozott a COVID 19?

Mind a tavalyi, mind az idei év bezárása ill. a múzeum megnyitásának késleltetése gazdasági, pénzügyi kiesést jelentett a múzeumoknak, így a Skanzennek is, ennél sokkal fájóbb volt – közölte az igazgatóhelyettes - a közönséggel való találkozások elmaradása. Mint társadalmi múzeum, a Skanzen mindig is szoros kapcsolatot ápolt a különböző közösségekkel, ez az elmúlt hónapokban csak virtuálisan valósulhatott meg.

Ezért is a legtöbb múzeum, így a szentendrei is az elmúlt bő esztendő során kénytelen volt megtalálni azokat az online, virtuális lehetőségeket, amellyel kapcsolatot tudott tartani a közönséggel, a látogatókkal.

A Skanzen is kihasználta ezeket a lehetőségeket, az elmúlt hónapokban rengeteg izgalmas blokk bejegyzés, virtuális kiállítás, gyűjteményi digitalizálási program jutott el az érdeklődőkhöz. Az egyik nagy tanulság a múzeumoknak, hogy jelen kell lenni az online világban is, érdemes a múzeumi tudást ezeken a felületeken is megosztani. A másik fontos tapasztalat a pandémia idején, hogy mindezek ellenére a múzeum mégiscsak egy offline valóság és szükségünk van a látogatókkal való személyes találkozásra

-tette hozzá Sári Zsolt.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

skanzen

szombathely

vasi skanzen

szabadtéri múzeum

szentendre

göcseji falumúzeum

múzeum

kultúra