Szárnyal a Balaton-part, ezeket a megyéket viszont elkerülik a turisták: vajon miért?

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Szárnyal a Balaton-part, ezeket a megyéket viszont elkerülik a turisták: vajon miért?

A koronavírus világjárvány drámai hatást gyakorolt a turizmusra, alapjaiban rengette meg Magyarországon nemcsak a vendéglátást, hanem a kapcsolódó ágazatokat is: a közlekedést, szolgáltató ipart és mezőgazdaságot. Mindez komoly kihatással volt a teljes hazai gazdaság teljesítményére és a lakosság egy jelentős részének mindennapi megélhetésére. Azonban nem ennyire egysíkú a kép, ahány megye, annyiféle volt a világjárvány okozta veszteség...

Volt honnan zuhanni! A 2020-as világárvány előtt a turizmus az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági húzóágazatnak számított. Fejlődési íve az elmúlt évtizedben Magyarországon is kiemelkedő volt. Az iparág teljesítménye 2010 és 2020 között évről-évre rekordokat döntött. Az Utazási és Turisztikai Világtanács adatai alapján a turizmus a magyar gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása 2019-ban már meghaladta a 930 milliárd forintot. Az ország turisztikai vonzereje is fokozatosan erősödött. A bevételek dinamikus növekedése mentén bővült a szektorban foglalkoztatottak száma is – derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss turisztikai elemzéséből.

A járvány kirobbanása véget vetett a jó világnak

Tavaly a világjárvány egyik legsúlyosabb következménye a nemzetközi turizmus visszaesése, majd teljes leállása volt. A világ országai a határok lezárásával, a légi utasforgalom leállításával és kijárási korlátozások bevezetésével igyekeztek a vírus terjedését lassítani, megfékezni. A hazai turizmus fejlődését a járvány jelentősen visszavetette, a kereskedelmi szálláshelyek többsége 2020. március második felében bezárt. A turizmus modern kori történetében először fordult elő 2020-ban az, hogy a világ országainak 95%-a az egészségügyi biztonság szempontjából kiemelt kockázatúnak minősült - de erről korábban már írt a Hellóvidék is.

A magyar vidékről eltűntek a külföldiek, de belföldi turista is kevesebb lett

A járvány 2020. márciusi hazai megjelenése és a korlátozó intézkedések bevezetése után minden régióban megszűnt a Magyarországra irányuló külföldi vendégforgalom. A balatoni és nyugat-dunántúli régiók külföldi vendégéjszakáinak száma 2020. júliusban azonban ismét növekedésnek indult, de így is jelentős veszteségek érték a régiókat

A járvány azonban nem csak a Magyarországra érkező külföldi, de a belföldi turizmust is jelentősen visszavetette, azonban a mintázata eltérő. A két terület közti különbség leginkább abban figyelhető meg, hogy a belföldi turizmus a korlátozások enyhítése után gyorsan regenerálódott.

Egyrészről ez azzal magyarázható, hogy éppen a nyári időszak elején kezdődtek a feloldások, így a legnépszerűbb belföldi turisztikai régiók, mint például a Balaton, a fő szezon idején teljes kapacitással tudott működni, így mérsékelve az elmaradását. Másrészről a belföldi lakosság járványtudatossága miatt inkább a belföldi nyaralást preferálta a külföldi utazással szemben.

- olvasható az ÁSZ jelentésében.

Az enyhítő intézkedések bevezetésével több turisztikai régióban is ugrásszerűen megnőtt aztán a belföldi vendégéjszakák száma és 2020 augusztusára számos régió meghaladta, vagy közel elérte a 2019-es azonos időszakban mért vendégéjszakák számát.

ami a korlátozások későbbi feloldásával és a fertőzöttek koncentrálódásával is magyarázható.

Így alakultak a szálláshelyek bevételei

A hazai turizmus teljesítményének másik fontos indikátora a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, szállásdíjbevétele és kapacitása. Az ÁSZ elemzése szerint (2019 és 2020 januártól-októberig tartó időszakában) a Magyarországra látogató külföldi turisták körében a szállodán kívül a kemping volt a legnépszerűbb. A vizsgált időszakban a magyaroknál a panziók és üdülőház-telepek népszerűbbek voltak a kempingezésnél. Ezzel párhuzamosan a közösségi szálláshelyek népszerűsége, a külföldi turistáknál is tapaszolható módon jelentősen visszaesett - ami a következő táblázatból is kiolvasható:

Forrás: asz.hu
Forrás: asz.hu

Az üdülőház-telepek szállásdíjbevétel-visszaesése összesen 30%-os volt 2019 azonos időszakához képest. Az üdülőház-telepek különálló épületet (önálló bejárattal) szolgáltatnak a turisták részére. Feltehetőleg ez a tény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezen a kereskedelmi szálláshelyek enyhébb visszaesést produkáljanak.

A közösségi szálláshelyeknél egy szobában több különböző (egymást nem ismerő) személyt is elszállásolhatnak, míg a panzióknál mindig külön szoba jár a vendégeknek. A kempingek esetében megfigyelhető, hogy a magyar turisták pár hónap alatt megközelítőleg kompenzálták az elmaradást, de a külföldi turisták visszaesése miatt így is komoly bevételtől estek el ezek a szálláshelyek (összesen 40%-os visszaesés).

A szállodák bevételük jelentős részét a Magyarországra irányuló külföldi turistaforgalomra alapozzák. A 2019-ben a külföldi vendégek által generált bruttó szállásdíj-bevételek szignifikánsan meghaladták a belföldi turisták által produkáltat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is mutatják, hogy a nyári szezon végén a belföldi turizmus jelentősen csökken szeptemberre, ami leginkább a tanévkezdéssel és a szabadságolások végével magyarázható.

Forrás: asz.hu
Forrás: asz.hu

Így alakultak tavaly a szállásdíj-bevételek

A belföldi turizmus gyorsabban tudott regenerálódni a járvány első hullámának végén és a korlátozó intézkedések feloldása után. A belföldi szállásdíj-bevételek dinamikus növekedése 2020 májusától augusztusáig tartott. A belföldi turizmus szállásdíj-bevételének 2020 szeptemberi zuhanása az előző évekhez hasonló tendenciát mutatott.

A külföldi turisták generálta szállásdíj-bevételek 2020 májusától lassan megkezdte növekedését. Kiemelendő, hogy a külföldi turisták 2020. szeptemberben is növekvő szállásdíj-bevételt generáltak. Tehát a 2019 azonos időszakához képest megfordult a tendencia, és az enyhe csökkenést mérsékelt növekedés váltotta fel.

Az első hullám végén tapasztalható szállásdíj-bevétel növekedés ellenére a járvány komoly károkat okozott:

Ezeket a megyéket favorizálták a turisták

Magyarország legjelentősebb, nemzetközi szinten leginkább ismert magyar turisztikai desztinációja Budapest és a Balaton térsége. Emellett az elsődleges turisztikai desztinációk között több gyógyvizes centrum (Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Bük, Sárvár, Eger, Gyula) is szerepet kapott, főként a könnyű zenei fesztiválok terén bővül az ország teljesebb lefedettségét biztosító programkínálat.

KSH megyei összesítés szerint 2020-ban a magyarországi szálláshelyeken 5,2 millió vendég 13,3 millió éjszakára szállt meg, ezek az értékek 60, illetve 58%-kal elmaradtak a 2019. évitől. A legjelentősebb visszaesést a legnagyobb vendégforgalmú területen, Budapesten regisztrálták, valamint Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében. A legenyhébb csökkenés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt.

Forrás: asz.hu
Forrás: asz.hu

Egyértelműen látszik, hogy Budapestet leszámítva tavaly messze a Balaton-parttal bíró megyék vitték a prímet:

  1. Veszprém megyében: 485 ezer vendég 1 millió 349 ezer éjszakára szállt meg, ezek az értékek 43, illetve 42%-kal elmaradtak a 2019. évitő
  2. Zala megyében: 439 ezer vendég 1 millió 402 ezer éjszakára szállt meg, ezek az értékek 46, illetve 49%-kal elmaradtak a 2019. évitől. a belföldi vendégek éjszakái (1 millió 132 ezer) 32%-kal csökkentek.
  3. Somogy megyében: A megye szálláshelyein 369 ezer vendég 1,1 millió éjszakára szállt meg, ezek az értékek 42, illetve 40%-kal elmaradtak a 2019. évitől.

Íme a megyék, amiket messze elkerültek a turisták

Az ország egyik legvadregényesebb, számos turisztikai látványossággal bíró megyéjére voltak a legkevésbé kíváncsiak tavaly a turisták - ez Nógrád, amit Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ:

  1. Nógrád megyében: 41 ezer vendég 92 ezer éjszakára szállt meg, ezek az értékek 51, illetve 49%-kal elmaradtak a 2019. évitől. A szálláshelyek összes bruttó árbevétele (1,8 milliárd forint) folyó áron 39%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
  2. Tolna megyében: 61 ezer vendég 154 ezer éjszakára szállt meg, ezek az értékek 40, illetve 36%-kal elmaradtak a 2019. évitől. A szálláshelyek összes bruttó árbevétele (2,3 milliárd forint) folyó áron 38%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
  3. Szabolcs- Szatmár megyében: 123 ezer vendég 260 ezer éjszakára szállt meg, ezek az értékek 37, illetve 33%-kal elmaradtak a 2019. évitől. A szálláshelyek összes bruttó árbevétele (4,1 milliárd forint) folyó áron 28%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vendégéjszakák számának alakulása 2020-ban - megyei összehasonlításban (Forrás: KSH)
A vendégéjszakák számának alakulása 2020-ban - megyei összehasonlításban (Forrás: KSH)

A legfrissebb hazai adatok már bíztatóbbak, mint a tavalyiak

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, áprilisi adatai szerint a beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma

Ugyanakkor 2020 áprilisához képest a megfigyelt mutatók növekedése látható, a vendégéjszakák száma 2021 áprilisában közel háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Az előző hónaphoz mérten a belföldi vendégéjszakák száma 2 ezerrel nőtt.

2021. áprilisban az előző év azonos hónapjához képest:

  • A belföldi vendégek száma 21 ezer fővel, a vendégéjszakáké 76 ezer éjszakával lett nagyobb.
  • A vendégszám 43 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 138 ezer volt.
  • Az éjszakák 61%-át szállodákban töltötték, ahol a növekedés mértéke négyszeres volt.
  • A panziókban és a közösségi szálláshelyeken az előző év áprilisi forgalmat 31, illetve 17%-kal múlta felül.
  • A növekedés Budapest esetében volt a legnagyobb (közel négyszeres).
  • A külföldi vendégek száma 20 ezer fővel, a vendégéjszakáké 61 ezer éjszakával nőtt.
  • A szálláshelyekre érkezett 23 ezer vendég 79 ezer vendégéjszakát töltött el.
  • A vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma több mint négyszeresére növekedett 2020 áprilisához képest.
  • Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióban hatszoros volt a növekedés.
  • Az összes bruttó árbevétel folyó áron 3,1 milliárd forinttal nagyobb volt, 4,4 milliárd forintra nőtt.
  • 1261 kereskedelmi szálláshely, köztük 475 szálloda és 570 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében.
  • Az összes vendégéjszaka 63%-át a belföldi vendégek töltötték el.

2021. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest: a kereskedelmi szálláshelyek 81%-kal kevesebb, összesen 797 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 76, a külföldiek 87%-kal kevesebb (512 ezer, illetve 285 ezer) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 82%-kal csökkent, és 15,5 milliárd forintot tett ki.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

turizmus

turizmusfejlesztés

megyei körkép