Bakancslista: fillérekből fedezheted fel a Zemplén rejtett kincseit

HelloVidék   
  Megosztom
Bakancslista: fillérekből fedezheted fel a Zemplén rejtett kincseit

Nem igaz, hogy erre a madár sem jár, de méltatlanul kevesen látogatják a Zemplén eldugott gyöngyszemeit. Pedig az ország legészakibb régiója jóval több, mint Tokaj, Sárospatak és Sátoraljaújhely. A gyönyörű tájak mellet építészeti és kulturális látnivalóból is van bőven, melyek a járványügyi előírásokat betartva újra látogathatók. Ezekből mutatunk most párat ízelítőül.

Északkelet- Magyarország nem a legfelkapottabb régió a turisták körében, egyik méltatlanul elfeledett tájegysége a Zemplén, ami amellett, hogy számos apró csodát tartogat, nem is szállt el még az árak tekintetében, ami a legnépszerűbb hazai turistaparadicsomokban most mindenütt megfigyelhető a nyitás után. Korábban írtunk erről a turisztikai megosztottságról, ami a természeti és kulturális látnivalókat tekintve érthetetlen, arról lehet inkább szó, hogy sokak számára egyelőre ismeretlen ez a vidék. Érdemes tehát felfedezni, mert lehet itt túrázni, kulturális emlékeket felkutatni, jót enni és inni, megfizethető áron. Most négy olyan úti célt mutatunk, amit az ország többi részében kevesen ismernek.

1. Gönc

Gönc egy alig kétezer lelket számláló település, az ország legészakabbra fekvő kisvárosa, ami a legkisebb város Észak-Magyarországon,mintegy 65 kilométerre északra Borsod-Abaúj-Zemplén megyeszékhelyétől, Miskolctól.

Régi mezőváros Abauj Vármegyében, birtokosa G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok és reformátusok, hajdan nevezetesebb, és híresebb is vala, a’ mint Bombardi és Turótzi elő adták. Itten lakott vala néhai Károlyi Gáspár Predikátor, a’ kinek Bibliabéli fordítása olly betses, tiszta, és könnyű magyarságáért. Határbéli legelője szoross, erdeje mind a’ két féle szükségre elég, szőlő hegyei nagyok, ’s hasznosak, országos vásárja esztendőben négyszer esik, külömbféle jeles vagyonnyaihoz képest első osztálybéli

– írja 1796-ban Vályi András a településről Magyar országnak leírása című művében.

Gönc község méltán híres országszerte kajszibarackjáról, és a belőle készített Gönci barackpálinkáról is, ahogy az itt található műemlékek vagy romok is érdemessé teszik egy látogatásra, a Zemplén nyújtotta csodálatos panorámáról, a táj egyedi szépségéről már nem is beszélve.

2001 óta vagyunk ismét város, a múltunkra és a neves emlékműveinkre való tekintettel kaptuk vissza az egykori városi rangunkat

– meséli Sivák János, a település polgármestere.

Az uniós oltalom alatt álló gönci barackpálinkáról talán már sokan hallottak, de van itt egy másik látogatásra érdemes hely is, a Huszita-ház.

Fotó: Dubóczky Krisztina
Fotó: Dubóczky Krisztina

Huszita-ház

Gönc egyik nevezetes épülete a tájházként működő, a Gönci-patakkal párhuzamos főút mentén álló Huszita-ház, ami újra nyitva áll a látogatók előtt, a járványügyi előírásokat betartva, maszkban megtekinthető az épület.

A ház fala kőből készült, amit mészkőhabarcsba helyezve raktak ki. A lakószintet megemelték és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség, egyfajta védelmi szerepet töltött be a ház és az alatta futó alagút.

A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, ami magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek konytoltak és szinte valamennyi alápincézett.

A ház az 1600-as években épült, lakótere három osztatú, egy tisztaszobára, egy konyhára és egy kisszobára oszlik, melyekhez kapcsolódik a kamra és a pince. 1832-ben jelentős átalakításon ment keresztül, 1976-ban az önkormányzat megvásárolta, és felújíttatta, 1978. október 25-étől működik tájház múzeumként az épület, mely ekkorra nyerte el mai formáját.

1978-ban az egykori lakóházban a XIX. század második felének állapotait tükröző paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, ami a Tokaj-Hegyaljáról a Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylag jómódú életkörülményeit mutatja be. A tárlat bepillantást enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és molnárok akkori mindennapjaiba, és itt őrzik a közeli pálos kolostorrom egyetlen megmaradt faragott kőablakát is

– meséli lelkesen Menydörgős Andrásné, aki 25 éve gondnoka és kiváló ismerője a tájháznak.

A kiállítás ugyanakkor nemcsak a házban, hanem az alatta futó pincerendszerben is folytatódik. Itt áll néhány a mértékegységgé vált két és fél akós, vagyis 136,6 literes híres-neves gönci hordóból is. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi, vagyis 136,6 liter musthoz.

Amadé-várrom

Két jelentős rom is áll Gönc területén, az egyik az Amadé várrom, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán 650 méterrel a tengerszint felett. Főleg földalatti részei maradtak, így első pillantásra a szépséges táj nyűgözi le az odalátogatót. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen haladva mintegy 8 kilométert.

Az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára, három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a 18. században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szűkszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan levő várak gyakori sorsa, villámcsapás és tűzvész sújtotta, de az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.

Pálos kolostor romjai

A még most is impozáns romok Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett, a várostól a piros kereszt turistajelzésen mintegy 5 kilométert haladva. Ha tovább gyalogolunk dél felé, az Amadé vár romjai is felbukkannak néhány kilométernyire.

A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok, hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták az épületet. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei kezdtek bele a részletesebb feltárásba, mely során azonban nem temették vissza a falak menti árkokat, így a falak állaga sajnos rohamosan romlik.

Fotó: Dubóczky krisztina
Fotó: Dubóczky krisztina

2. Boldogkőváralja

A Zempléni-hegységben található épen maradt váraink legtöbbje, azok között is igazi ékkő a középkori vár Boldogkőváralja község határában. A Hernád folyó völgyében épült a 13. század végén, és fénykorában híres családok birtokához tartozott: tulajdonosa volt az Aba-nemzetség, a Szapolyai-család, Thököly Imre vagy a Zichy-család, hogy csak néhányat említsünk.

A vár fontos része a magyar történelemnek, 1701-ben például a Habsburgok fel is robbantották, hogy ne lehessen egyik védőbástyája a később kirobbant Rákóczi-szabadságharcnak. Mára felújították, így régi fényében tündökölve várja a látogatókat. A kilátás csodaszép a majd’ 250 méteres sziklaszirtről, Boldogkőváralja az Országos Kéktúra útvonal egyik fontos állomása is egyben, és a környék kedvelt túracélpontja. A nap végén pedig akár betérhetünk a Castrum Boldua nevű középkori étterembe, ahol az ódon falak mellett ülve belekóstolhatunk a 13. század világába is.

3. Hejce

A Zemplén az Északi-középhegység legkeletibb tájegysége, ezért sokan nem ismerik igazán ezt a gyönyörű vidéket. Pedig sok természetjáró szerint talán ez a hegyvidék a legszebb hazánkban. Vannak ismertebb és kevésbé ismert helyei, gondoljunk csak a boráról elhíresült kis hegyi városra, Tokajra.

Ezúttal azonban egy eldugott kis zsákfalut ajánlok a természetbe való visszahúzódásra, a világtól való meghitt elbújásra vágyóknak. Parasztházakból kialakított, szépséges vendégházak várják a turistákat, patak csörgedezik át a falun, a parkokban a sok zöld között pedig a helyi fafaragók szobrait láthatjuk. Van itt egy püspöki kastély is, amelyet az 1700-as években építtetett Esterházy Károly egri püspök, de hangsúlyosabbak a huszita jegyeket viselő házak, végig a patak mentén, és a természet elragadó bája.

A faluból rövid túrával megközelíthető az erdészház mellett feltörő, tiszta, hideg vizű Fehérkút-forrás 590 méter magasan, vannak ott padok és szabadtéri főzőhely is. Pár kilométerrel odébb van a 2006-ban lezuhant szlovák katonai repülőgép emlékhelye is, 42 békefenntartó vesztette ott az életét.

A falu jó kiindulási pont Vizsoly felé is, ahol a református templomban megnézhetjük az első magyar nyelvű Bibliát is, a Károli Gáspár fordította Vizsolyi-Bibliát. Nyáron pedig finom és egészséges, saját készítésű erdei mézet árulnak a helyiek az utcán.

Fotó: Vizsoly, református templom
Fotó: Vizsoly, református templom

Jellegzetes parasztházak

A fésűsen beépült, keskeny házakat az utcafrontra, előkert nélkül, magas lábazatra emelték. Szinte kizárólag ilyen hosszú, kontyolt tetejű, oldaltornácos házak épültek a faluban, sok közülük huszita jegyeket visel. A kis ablaknyílásokkal megtört hófehér homlokzat puritán, egyetlen dísze a hit erejéről valló kereszt vagy kehely.

Az épületeket gyakran pala vagy fémlemez fedi, a telkeket pedig két részre osztja az udvar és a kert. A kerítésen belesve kerekes kút vonja magára figyelmünket. Az udvarok végét csűrök zárják le, a hajdani gazdálkodás máig megmaradt nyomai. Hejce példátlan épségben megőrzött településegyüttese ritka érték manapság, olvashatjuk a falu honlapján.

Fotó: Czérbes Virág
Fotó: Czérbes Virág

4. Megyer-hegyi tengerszem

A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot itt.

Kialakulása

A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a 15. században is működő kőbánya volt a területen. A 19. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében. A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak.

Látogatása

A tó legnagyobb mélysége 6,5 méter, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg. A tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról, a terület élővilágáról. A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.

A Tengerszem, a kilátó és a Malomkő tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bányaközpont (via ferrata szett bérlés), az őrlőműhely és a Ciróka pihenőpark büféje márciustól októberig minden nap 10.00 - 18.00, november és február között csütörtöktől vasárnapig 10.00 és 16.00 óra között várja a látogatókat.

Címlapkép: Czérbes Virág

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

utazás

utazás belföldön

turizmus

zemplén

északi-középhegység

gönc

hejce

boldogkőváralja

tengerszem