Újabb 5+2 klassz látnivaló a Balatonnál: ha vacak az idő, vagy csak unod a strandolást

Előző ajánlónkban a Balaton déli partán mutattunk tuti helyeket. A hegyes-dombos, várakkal és barlangokkal megspékelt Balaton-Felvidéken, ahol olyan történeti kincsekben gazdag települések várnak, mint Keszthely, Szigliget vagy Tihany, nem volt nehéz dolgunk izgalmas túrákat és látványosságokat ajánlani. Azonban, ha a Balaton déli partján nyaralunk, és nincs kedvünk elautózni a Kis-Balatonig (pedig igazán vadregényes hely), itt is számos, kevésbé ismert látványosságot fedezhetünk fel.

Miért épp a Balatonra kalauzolunk megint?

Az ok egyszerű. A belföldön vakációzók többségénél a nyár egyet jelent a Balatonnal, 2020 ezen időszakában, a KSH adatai szerint az 5,4 millió vendégéjszakából csaknem 2 milliót itt töltöttek el itt. Egy másik kimutatás szerint tavaly a legtöbbeket július legvégén és az augusztus 20-i héten vonzotta magához a magyar tenger. Tehát valószínűleg jelenleg is a legtöbb hazai turista épp a Balatonon nyaral, vagy afelé veszi az irányt!

De mit gondoltok, a déli vagy az északi part a népszerűbb?

Tavaly a legnépszerűbb helyek sorrendben: Siófok, Balatonfüred, Keszthely és Balatonlelle voltak. Az odalátogatók számában az északi és a déli part versenyét, mintegy 30%-kal a déli part nyerte. Az északi part látogatói a nyár folyamán nagy számban (47%) mentek a déli településekre is, míg fordítva ez kevésbé volt jellemző, a déli parton megforduló látogatóknak csak 29%-a járt északon.

Vannak olyan települések, amelyek nem szálláshelyként, hanem a nappal odalátogatók körében kedveltek: Tihanyban és Szigligeten kétszer-háromszor annyival növekszik nappal a forgalom, mint egy átlagos balatoni településen. De a kimutatásból az is kiderült, hogy a látogatók 29%-a töltött kevesebb mint egy hetet a tó környékén, 35% legalább 7 napot, 28% pedig 30-nál is több napot tölthetett a parton, és az hogy a Balaton legforgalmasabb órái mindenütt 9:00 és 16.30 közé estek.

De térjünk vissza a déli partra, ahová ezek szerint a legszívesebben jár a magyar. Hova mehetünk hát, ha épp felhős az idő, vagy csak unjuk már a napozást?

1. A hírhedt betyár barlangja – csak erdőkedvelőknek

Az állandóan hűvös, 12 Celsius-fokos hőmérsékletű barlangoknál nyaranta keresve se találhatnánk üdítőbb helyeket! Ha kánikula van azért, ha esős idő van, akkor azért érdemes felkeresni őket! Népszerűségüket mi sem mutatja jobban, minthogy a hazai nemzeti parkokba érkező regisztrált látogatók csaknem fele valamilyen barlangba vált belépőjegyet vagy vesz részt szakvezetéseken, programokon. A barlangok többsége egy városi sétához hasonlóan bebarangolható, de több helyen - például a balatonedericsi Csodabogyós-barlangban overallos túra keretében fedezhető fel a föld alatti világ. A Tapolcai-tavasbarlang csónakázva ismerhető meg, az itteni látogatóközpontban a karsztvidékkel kapcsolatos tudás bővíthető. Ráadásul a barlangok gyógyító hatásukról is ismertek!

Most egy jóval eldugottabb, Ságvár melletti barlanghoz invitálunk: a Betyárhoz. A szájhagyomány szerint nevét Patkó Jancsi, a híres somogyi betyár után kapta.

Patkó Jancsi Vásárosbécen született Tóth János néven. A többi betyárhoz képest viszonylag későn, harmincas évei elején tévelyedett a "rossz útra". A Patkó nevet betyárnak állásakor vette fel, valószínűleg azért, hogy a betyárhagyományoknak megfelelően családját megkímélje a zaklatásoktól. Hogy milyen tetteket követtek el valójában, azt senki sem tudja, de valószínű, hogy viselkedése megközelítette az idealizált betyár-képet: főképp gazdagokat rabolt ki, a szegényeket nem bántotta, furfangosan mindig kicsúszott üldözői kezéből, és még igényesen is öltözködött.1861-62-ben rengeteg sajtóhír keletkezett a "Patkókról" (testvére, István is betyárnak állt Patkó Pista néven), ekkor kezdtek velük foglalkozni a dunántúli, majd a fővárosi lapok is. Némelyik hír még növelte is népszerűségüket: a Pécsi Lapok szerint nem raboltak, sőt kölcsön is adtak a rászorulóknak. Továbbá a barlang feltételezett lakója volt még egy I. világháborús szökött honvéd is, ki nevét, születési évét és az ország címerét hagyta az egyik falba vésve: CsankI 1876

A Betyár barlangját egy 3 km-es túrát (vissza is kell jönni, tehát még + 3 km!) azoknak ajánljuk, akik sokat szeretnek sétálni a természetben, illetve akik olyan autóval rendelkeznek, amit nem sajnálnak dágványos, traktorok által megirdalt földesútra kivinni.

2. Méghogy nincs vár Somogyban?! Fehérkő vára Kerekiben

Nagyon kevés vár, illetve várrom maradt fent Somogyban a 14-15. századból, a Fehérkő vára Kerekiben egyike ezeknek. Balatontól déli irányban 7 kilométerre fekvő település Kereki, amelynek legnagyobb látnivalója a falu határában álló várrom, melyet kereki Katonavár vagy Kupavár néven is emlegetnek. A vár első írásos említése 1336-ból ismert, a források szerint a magyarok 1544 körül, a török Somogy megyei előretörésekor robbantották fel.

3. Ha erre járunk: hűsöljünk egyet a szóládi löszpincesoron

A Henry Ford-díjas, löszfalba vájt pincéket a II. világháborúban többnyire még búvóhelyként használták, de mivel a hőfok egész évben állandó, így kiválóan alkalmas bor tárolására is. Több mint száz pincében érlelnek ma is itt borokat, de a helyszínen kulturális és gasztronómiai fesztiválokat is rendeznek. A Szólád környékén található erdőkön több kijelölt turista útvonal vezet keresztül, többek között az imént említett kereki várhoz, illetve a helyi „búcsújáró” helyhez, a Nezde szoborparkhoz.

4. Ősidőkben terékenységvarázslások helyszíne volt: Szamárkő Zamárdiban

Zamárdiról sokunknak a dübörgő nyári szezon és Balaton legnagyobb nyári zenés fesztiválja jut eszébe, és talán kevésbé a település nyújtotta egyéb látnivalók. Tudtátok, hogy a Kárpát-medence legjelentősebb avar kori leletegyüttese rejtőzik itt a földben? Hogy Zamárdiban a Kőhegy tetejére egy kilátót is építettek? És láttátok már a Szamárkövet?

Az érdekes, sziklatömböt Zamárdi nyugati végén, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk. Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén “tűzgödröt” látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön pedig két nyom látható. A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma – olvashatjuk Zamárdi oldalán.

A régi öregek azt vallják, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide. Vagy a vízözön hagyta itt. Egy régebbi balatoni ismertető pedig azt írja: A Szentföldről hozták a keresztes vitézek. A valóság persze az, hogy a kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók.

Még azt is olvasni róla, hogy évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül “termékenység-varázslatot” mutatott be bizonyos szertartások között.

5. Sapkadomb Balatonszemesen

Balatonszemes látnivalói egész napos programot kínálnak. Ne hagyjuk ki a Bagolyvár megtekintését, a Latinovits Zoltán Múzeum látogatását. S ha már a szemesi temetőben nyugvó színészóriásra emlékezünk, rójuk le tiszteletünket sírjánál is, melyhez közel testvérének, Bujtor Istvánnak is megleljük nyughelyét. A balatonszemesi temetőben található a Sapkadomb is, melynek keletkezése igazi talány. A néphagyomány szerint a törökök hordtak össze sapkájukban, s alatta egy jeles vitéz van eltemetve. Ezért is nevezik Sapkadombnak. Más vélemények szerint a Bolondvár megfigyelő helye volt ez a halom. A régészeti tudomány álláspontja, hogy vaskori sírhalom, mely egy nevezetes személyiség hamvait rejti magában.

6. Apropó, halottatok a Bolondvárról?

Másnéven Bagolyvár 1898-ban az egykori erősség helyén épült, mint az első szemesi nyaraló, Balatonszemes legromantikusabb épülete. Sajnos csak kívülről gyönyörködhetünk benne, mert jelenleg magánkézben van. Olyan, mint egy titokzatos lovagvár. Helyén azonban a török-magyar harcokban sokat szereplő Bolondvár állott. A ma is látható földsáncok, melyeknek északi részét a Balaton egykor elmosta, tulajdonképpen őskori földvár sáncai voltak. A török korban védelmi célokat szolgált, hol magyar, hol török kézen volt. Fekete István: A koppányi aga testámentuma c. könyvében híven megőrzi a Bolondvárban vívott csaták emlékét.

7. A Balaton legszomorúbb helye: a fonyódi Kripta-villa

Bátran állíthatjuk, hogy a legszebb a balatoni panoráma Fonyódon tárul elénk, amelyet nem csak a kilátókról (Valkó kilátó, Várhegyi kilátó, Sipos-hegyi kilátó), hanem csak úgy, a Balaton partján sétálva is megcsodálhatunk. A legromantikusabb hely is itt áll, a Kripta-villában. A szerelmesek zarándokhelyén az a legenda járja, hogyha a kriptában, a kőből faragott nászágy fölött kedveseddel megfogjátok egymás kezét, örök szerelmet nyerhettek. Ezért is, a fonyódi Kripta Villát csak az Örök szerelem házaként emlegetik.

A mediterrán stílusú épületet 1941-ben építtette Abrudbányai-Rédiger Ödön egykori menyasszonya emlékére. Magdus, Ödön menyasszonya az esküvőjük előtt 3 héttel, tragikus hirtelenséggel meghalt. Ödön fájdalma még évek múltán sem csillapodott, annak ellenére sem, hogy időközben megnősült és gyermekei születtek. Ödön sokáig járta Magyarországot, hogy megtalálja az emlékhely legméltóbb vidékét. Ekkor bukkant rá a fonyódi Sipos-dombra. Ideköltözött családjával, de a villa alagsorában egy kriptát alakított ki, amely közepén egy hatalmas márvány ágyon fekszik Magdus és Ödön szobra.

Jelenleg a Balaton egyik legszebb panorámájával rendelkező kávézója található a villában. Az épület udvarán pedig a fonyódi születési, 1986-ban elhunyt Molnár Csilla szépségkirálynő mellszobra áll.

Címlapkép: Getty Images