Mi a kőkemény igazság: pusztulóban a Velencei-tó, vagy csak túlreagáljuk a bajt?

Korábban mi is hírt adtunk arról, hogy az ott élő emberek aggódnak a Velencei-tóért, hisz mintegy a fele vízmennyiség hiányzik belőle, a fészkelőmadarak elköltöztek, a turisták pedig nem jönnek, ahogy korábban, pont a fürdőzésre alkalmatlan alacsony vízszint miatt, ami a turizmusból élőket is nehéz helyzetbe hozta.

Ugyanakkor a területfejlesztésért felelős miniszterelnöki biztos máshogy látja a helyzetet, amiről interjút is adott a Figyelőnek. Fontos célnak nevezte a mai alacsony vízállás ellenére kiváló vízminőségű Velencei-tó megóvását. Hangsúlyozta: még ha sekély is a víz, a tó környéke az elmúlt évtizedben soha nem látott természetvédelmi, gazdasági és társadalmi fejlődést ért el, ami jelentősen javította mind az életvitelszerűen ott élők, mind az üdülni, pihenni érkezők életfeltételeit, írja a vg.hu.

A Velencei-tó vízállása ez év július elsején reggel hét órakor 92 centiméter volt, ami közel 62 százalékos mederteltséget jelent. A hónap közepéig a rendkívül magas hőmérséklet és az ennek következtében fellépő fokozott párolgás miatt hat centit csökkent a vízszint. Július 16–19-én, négy nap alatt 34 milliméter eső esett Agárdon, ami a sokéves átlagos júliusi mennyiségnek alig több mint a fele. Az intenzív csapadék hatására a vízállás 21-én reggel 88 centiméter volt, azaz a tó 60 százalékos mederteltségű lett.

Összefoglalva tehát az állapítható meg, hogy a július közepén a vízgyűjtőn néhány nap alatt lehullott eső mértéke mérsékelni tudta a tónak és a tározóinak – a pátkainak és a zámolyinak – a párolgás okozta nyári vízveszteségét.

A kérdésre, hogy szükségét látja-e valamilyen külső beavatkozásnak a vízszint normalizálódásához, a miniszterelnöki biztos így felelt:

Jelenleg a tározókból nem lehet pótolni a vizet, mert mind a zámolyiban, mind a pátkaiban kevés van, és minőségi szempontból az a kevés sem alkalmas arra, hogy a tóba vezessük. A statisztikák szerint körülbelül tízévente fordul elő két-három esztendőnél hosszabban tartó szárazabb periódus, amelyet eddig a tározókkal ki lehetett egyenlíteni. Azonban az is látható, hogy a tó sekély vízmélysége miatt 20-30 évente külső vízpótlásra lenne szükség. Ráadásul ez az időtartam lerövidülhet a már kézzelfogható éghajlatváltozás miatt. Ezért érdemes megvizsgálni újabb csapadékvíz-tározók létesítését, egyéb, a felszíni csapadékvíz megtartását szolgáló fejlesztések célszerűségét, valamint a kincsesbányai és a csóri karsztvízbázisból történő utánpótlás lehetőségeit.

A problémát átfogóan csak több tíz milliárd forintos állami beruházással lehet rendezni

Azon vagyunk s leszünk, hogy ez rendelkezésre álljon. Egy olvasatban a kormány már tárgyalta a javaslatunkat, és megyünk tovább, újabb szakmai anyagokat fogunk készíteni. Minden megoldási lehetőséget meg kell vizsgálni. Tudtommal az Áder János köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is szakértői csapatot hív össze a probléma elemzésére. Úgy hiszem, van olyan fontos az ügy, hogy elkél minden jó szándékú segítség. Az idén az történt, hogy az elmúlt évek vízhiánya összeadódott. Ez vezetett a jelenlegi állapothoz.

Az intézkedésre okot adó szennyeződésnek és a halpusztulásnak elmondása szerint semmi köze nincs a jelenlegi alacsony vízálláshoz, az kívülről került a mederbe. A hatóságok gyorsan intézkedtek a fürdőzők védelme érdekében. És noha a közvetlen okok vizsgálata még folyik, érdemes megemlíteni, hogy a Velencei-tó önerőből, saját ökológiai rendszerével volt képes két nap alatt kidolgozni magából ezt a szennyeződést és helyreállítani a kiváló vízminőséget.

Ez a tó nagyon is él. Velünk együtt él a Velencei-tó

- a miniszterelnöki biztos szerint legalábbis.

A teljes interjú a Figyelőben olvasható.

Címlapkép: Getty Images