Extrém hazai túratipp, ami nem is drága: így vágjunk bele a vadvízi evezésbe

Túravezetőnk a Rába legvadregényesebb szakaszán Kocsis Ádám volt, aki a Csörötneken formálódó RáBarátok Víziturisztikai és Szabadidős Egyesület elnöke. Civilben gépészmérnök, aki egy uniós pályázat révén lett a Rába egyik vadvízi túravezetője. Csörötnek „önkormányzati” kenukat is beszerzett ehhez a (Mura és Rába Tour névre hallgató) projekthez, így próbálják még vonzóvá tenni Rába-mentét. Egyúttal a feldobni a kihívásokkal teli folyószakaszon a vadvízi evezést, meghonosítani ezt a remek, családbarát időtöltést, de erről majd később…

Tisztázzuk: a kenuzás nem azonos a raftingolással

Habár a raftingolás szó ma Magyarországon a vadvízi evezős sportok gyűjtőnevévé is vált, azért jó tudni, hogy Magyarországon a vadvízi adottságok miatt az igazi „vad vízi” evezés, mint a sport nem űzhető; viszont a környező országokban találhatunk erre alkalmas vizeket. Ezek az országok: Ausztria, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Horvátország. A rafting-csónakokon általában nagyobb, 8–12 személyes nagyobb gumicsónakokat értünk.

A kenuzás kicsit más, a vizijármű például nem gumiból van. A mentőmellényeket itt is kötelező felvenni, jó, ha a borulás miatt eleve lengébb öltözékben, papucsban vagy mezítláb szállunk be a kenukba. Egy törülköző sem árt, mert a nyári melegben hamar rákívánunk egy kis fürdésre is.

Csörötnekről mi egy 3 személyes hajóban eveztünk lefelé. Leghátul a túravezető ült, ő a kormányos, de a többiek sem lazsálhatnak, ha egy valaki kiszáll, vagy csak nekiáll fotózni, könnyen elsodróthatunk. A Rába folyamatos figyelmet igényel! Az ilyen csónakokban való túrázás speciális tulajdonsága, hogy teljes és összehangolt munkát kíván a bent ülőktől, ezért különösen alkalmas csapatépítés jellegű programok szervezésére is.

Most van szezonja az evezésnek!

A Rábán a kenuzás szinte egész évben űzhető- mesélte Kocsis Ádám, de a szezon tavasztól őszig tart. Október vége után már csak a legbátrabbak szállnak vízre. Ők az egyesülettel télen is kenuznak, de akkor már igyekeznek kerülni a borulást. A víz átlagos sebessége 2-11 km/h. A víz viszonylag tiszta, fürdésre alkalmas. A Rábán hajóforgalom nincs, így zavartalanul élvezhetjük a vízitúrázást.

A Rába szélessége 8-25 méter között váltakozik, vize hűvös, hiszen néhány nap alatt leér az Alpokból. Medre a fősodorban mély, de a kiszélesedő részeken kimondottan sekély is lehet. Víz fölé nyúló bokrok, bedőlt (jó esetben csak a fél medret) elfoglaló fák, tönkök, cölöpsorok, hídlábak, kisebb-nagyobb szigetek, zátonyok, rőzsegátak, uszadéktorlaszok – szóval mindenre fel kell készülni. Ráadásul minden évszakban átrendezi magát, a Rábára tégyleg igaz, hogy nem lehet kétszer ugyanabban a folyóba lépni.

Kinek ajánlható a vadvízi evezés?

Szinte mindenkinek, aki kedvet érez hozzá – közölte Ádám-, de az általuk szervezett túráknál ragaszkodnak ahhoz, hogy tapasztalt evezősök üljenek a hajókban. Ha ez nem kivitelezhető, akkor „a katamarános történet jön, amikor több hajót összekötünk, és akkor ezt a két hajót két kormányos le tudja hozni.” – magyarázta. Életkorban nincs határ, a legkisebbektől az idősekig bárkinek ajánlható, egy a lényeg, hogy megfelelő felszereléssel, és tapasztalt túravezetőkkel induljunk el.

Mi Csörötnektől Rábagyarmatig hajóztunk le, ez egy 6-7 kilométeres szakasz, amely másfél óráig tart. Pazar élmény: gyönyörködni a szabályozatlan folyóban, a vízbe hajló fákban, és a virágzó partoldalak… De szerveznek hosszabb szakaszokon is túrákat. A kisgyermekes családok körében például nagyon kedvelt a Szentgotthárd és Csörötnek közötti szakasz, ami durván 12 kilométeren halad. Nagyobb erőlétet kíván a Csörötnek Csákánydoroszló közötti, ami 24 kilométeres, 4 órás evezést jelent, amit több megállóval szokták megtenni.

A Rába nyugati szakaszán nehezíti az útvonalat, hogy a magyarlaki gátnál – tette hozzá Ádám – hajócsúszda hiányában át kell emelni a csónakokat. Vannak rá törekvések, hogy ezt idővel korszerűbb módon is megoldják.

Fellendülőben van a Rábán is a vadvízi evezés

Az utóbbi években mindenképpen fellendülőben van a vadvízi evezés a Rábán is. Az idei nyáron ismeretlen telefonszámokról csörögtek a mobiljaink. Azt tapasztaljuk, hogy van érdeklődés rá, és igénylik ezt a fajta aktív kikapcsolódást.

- közölte Ádám. Sokan, akik a közeli Őrségben nyaralnak is kedvet kapnak ahhoz, hogy kipróbálják az pihenésnek ezt az aktívabb formáját.

A Rábamentén több kenus egyesület is működik

A csörötneki kenusok összedolgoznak a csákánydoroszlói és a szombathelyi (körmenden tanyázó) kenus egyesületekkel. Ahogy Kocsis Ádám mesélte, a régebbi, tapasztalt kenuzóktól tanulták meg ők is a fortélyokat. Az együttműködés mára odáig jutott, hogy a vasi kenus egyesületek akár kormányosokat is cserélnek egymás között, de ha nagyobb túrák adódnak, akkor igénybe veszik egymás eszközeit is.

Más azért a Rábán evezni, mint a Tiszán vagy a Dunán

A tiszai evezésről azt szokták mondani, hogy ha valaki a beül ott egy kenuba, és van egy kis evezési gyakorlata, akkor, ha nem ütközik valamivel, akkor alapvetően nincs probléma – mesélte Kocsis Zsolt, csörötneki polgármester is. Viszont a Rába nem ez a folyó! Itt folyamatosan figyelni kell, nem lehet azt csinálni, hogy utazok, és rábízom magam a folyóra. Folyamatosan korrigálni kell, mert ha ráhagyom magam a vízre, akkor rövid távon is meglepetés érhet.

Csörötnek falu célja, hogy szeretnénk megmutatni, milyen csodálatos ez a folyó, amely ezen a szakaszon az Őrségi Nemzeti Park része – ezért is vágtak bele a vadvízi evezés lehetőségeit megteremtő uniós projektbe. Az ártérben és a folyó mentén számtalan olyan élőlény él itt, olyan a növényzet, ami máshol nincs. Ebben találtak partnerként a szlovénekre, akik a Mura folyót szeretnék népszerűsíteni.

Más a két folyó. A Murán lehet utazni, az egy szélesebb, viszont sokkal gyorsabb folyó, nagyobb a víz sebessége. De ott lehet azt csinálni, hogy beülünk a csónakba, és nyugodtan evezgetünk, mert annak vannak olyan szakaszai, hogy rá lehet bízni magunkat a folyóra. Ezt a Rábában nem lehet megcsinálni.

- tette hozzá Csörötnek polgármestere.

A Mura Rába Tour projekt részeként a csörötneki önkormányzat víziturisztikai hálózatfejlesztésre 126.284 € támogatást kapott. Ebből valósult meg:

• A csörötneki Akácfa Kemping felújítása, vizesblokkok rekonstrukciója, napelem-rendszer, fedett szabadtéri kemence kialakítása, kenutároló építése, kerítés felújítása
• 8 db RTM Rivera 3 személyes kenu beszerzése komplett felszereléssel (evezők, mentőmellények, dobókötelek, vízhatlan hordók és zsákok, stb.)
• A kenuk szállítására egy utánfutó beszerzése
• Kerti bútorok, fedett kiülők és hulladékgyűjtők beszerzése a kempingben
• Kenus túravezetők képzése

Kedvet kapunk a vadvízi evezéshez: mennyibe kerül?

A felszereléssel nem kell nekünk bajlódnunk, viszont gyakorlott vízitúravezető nélkül nem ajánlatos elindulni a Rábán kenuval. Rákérdeztünk az árakra is. Megtudtuk: egy napos -pár órás evezés egy felnőttnek átlagosan a Rábán (egyesülettől és szervezéstől függően) 4500-6000 forintba kerül. A gyerekek számára az élmény olcsóbb: 3000-3500 forintért már vízre szállhatnak úgy, hogy a teljes felszerelést a szervezők adják. (Különböző túraútvonalakért kattints ide, vagy itt is kapsz hasznos információkat!)

A vízitúra során előforduló leggyakoribb vízi veszélyek:

• a leggyakoribb problémát a Rábán a bedőlt fák okozzák. Ezek a nagy sodrás miatt sok esetben nehezen kerülhetők el, emiatt fordul elő a legtöbb borulás,
• a duzzasztásoknál a lebukó víz életveszélyes, ez esetben mindig át kell emelni,
• a nagy mennyiségű kavicshordalékból kialakult zátonyok miatt gyakran megfeneklik a kenu,
• a hordalék lerakódás és az éles kanyarok miatt igen változatosan alakul a mederben a vízmozgás, könnyen előfordulhat kisodródás

Fotó: Pais-H Szivia