Elképesztő, milyen erdőket rejt a magyar vidék: fogadjunk, hogy ilyet még nem láttál

A természeti adottságok itteni meghatározó eleme a víz, ami néhol áll, és túlontúl sok van belőle (Hanság), néhol nagy mennyiségben ömlik, jelentős nagyságú területeket hálózva be (Szigetköz), néhol kisebb patakokban csörgedez, illetve a talajban szivárog (Rábaköz), míg másutt nagyrészt (kisalföldi homokvidék) vagy csaknem teljesen (Sokoró) hiányzik. A víz körülöleli, alakítja és megtartja azt a lenyűgöző élővilágot, amelyet a Szigetköz magáénak tudhat. A számtalan, bővizű Duna-ág nagy területeket hálóz be, eszményi vízellátást biztosítva több ezer hektáros területen. A kialakult szigetek elég magasak ahhoz, hogy rajtuk tartósan és biztosan megmaradhasson az erdő. Mintegy 6,5 ezer hektár erdőt kezel az állami erdőgazdaság e kedvező feltételek között.

A Kisalföld bővelkedik látnivalókban, ezek közöl az egyik legfontosabb a Világörökség részét is képező Pannonhalmi Bencés Főapátság. Ha valaki lenyűgöző kilátásra vágyik, akkor a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. erdészettörténeti tanösvényén folytatva útját, keresse fel az 1991-92-ben épült, majd 2012-ben teljesen felújított Boldog Mór kilátót, valamint közvetlen szomszédságában a felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lombkorona-tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre.

Győr és Pannonhalma közt található Nyúl település, ahonnan egy sétával könnyen elérhető a Lila-hegyi kilátót. A 2018-ban átadott torony páratlan kilátást nyújt a méltatlanul ismeretlen Sokoróra, sőt, tiszta időben a Gerecsétől egészen az Alpokaljáig pásztázhatjuk a tájat, benne a pannonhalmi apátsággal. A szépen rendezett környék ideális megállója a környéken tett gyalog- és kerékpártúráknak, rövid családi kirándulásnak pedig remek célpont.

Kapuvár városától nem messze, Osli és Acsalag térségében olyan erdőket találunk, melyek látványukban egyedülállónak mondhatók. A Hanság egykor kiterjedt lápvidékének emlékét őrzik ezek az erdők. A területet az ’50-es, ’60-as években vízelvezető csatornarendszer kiépítésével lecsapolták. A mélyebben fekvő részeken azonban máig találkozhatunk az eredeti vegetáció elemeivel. Az égeres erdők, melyek a magas vízállás ellenére is jó érezték magukat, gyökereikkel nem tudták követni a talaj süllyedését, így a gyökérzetük napjainkban részben kilátszik a föld alól. Ennek köszönhető a jellegzetes látvány, amiért érdemes ellátogatni erre az egyébként fokozottan védett területre. Az Esterházy Madárvártától néhány perces sétával elérhető az ún. Csíkos-éger, melyen átvezet a Hany Istók tanösvény is.

Címlapkép: Getty Images