Egyre kevesebb sertéshús fogy itthon: vegetáriánus nagyhatalom lesz Magyarország?
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és a statisztikák szerint Magyarországon is hasonló tendencia várható, a jelentős árnövekedés, az infláció, valamint a magyarok rendkívüli árérzékenysége miatt ugyanis biztosan keresletcsökkenésre kell számítani itthon is - tájékoztatta az Agrárszektort Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta azt is, hogy a németeknél 50 százalékkal csökkent a sertésállomány, a visszaesés itthon is tapasztalható. Európában a sertéstenyésztés és -feldolgozás nyugatról fokozatosan egyre keletebbre tolódhat, ami a magyar sertéságazatnak komoly előnyére válhat.
Az Agrárszektor már korábban beszámolt róla, hogy komoly csökkenés figyelhető meg az elmúlt időszakban a sertéstenyésztésben és a sertéshústermelésben is Európában. A nagy nyugat-európai sertéshústermelő tagállamokban egyre fogynak az állományok, ezekkel együtt pedig a vágások számában is visszaesés tapasztalható. Ezzel összefüggésben a sertéshús fogyasztása is egyre csökken az EU-ban. Noha a jelenség és a visszaesés Magyarországot is érinti, az ezzel párhuzamosan kibontakozó másik trendből, az európai sertéságazat keletre tolódásából még profitálhat hazánk.
Mi a helyzet Magyarországon?
2023 első fél évében a magyarországi vágóhidakon 2 millió 184 ezer sertést vágtak le, 2,5 százalékkal, vagyis 55 ezer darabbal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A KSH adatai szerint az élő sertés kivitelének volumene 10 százalékkal bővült, az import 3 százalékkal csökkent 2023 első öt hónapjában 2022 azonos időszakához képest, a forgalom nem változott számottevően. Az export 11,5 ezer tonna, az import 26,3 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek több mint a kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult a 2023. január-májusi időszakban.
A 2023-as év magas termelői értékesítési árakat hozott, a korábbi évekhez képest olcsóbb takarmányárak mellett, ami a termelési költségekre 60-70 százalékban van hatással. Ugyanakkor ez gazdaságonként változhat: azok a gazdák, akik még a tavalyi extrém magas áron vásárolt alapanyagból készítették takarmányaikat, ott mérsékelt jövedelmezőségről beszélhetünk csak
- közölte Fitos Gábor. Hozzátette, nem szabad elfelejteni ugyanakkor a 2021-22 gazdasági éveket, ahol a sertéságazat jövedelmezősége erősen negatív volt, sok termelő felhagyott tevékenységével, rendkívül magas kamatkörnyezetben likviditási problémákkal küzdöttek, így óriási károk keletkeztek az ágazatban. Az idei év elég lehet arra, hogy ezeket a pénzügyi veszteségeket kitermeljék a sertéstartók, tehát 3 év távlatában egy pozitív nulla legyen a termelési eredmény, miközben beruházásokat, állománycseréket hajtottak végre. Habár a kocaállomány csökkent itthon, ez nem csak abból ered, hogy felhagytak a termelők a tevékenységgel. Főleg az állománycseréknek köszönhetően jobban termelő kocákat állítottak termelésbe a gazdák, jobb állategészségügyi státusz mellett kevesebb kocával is előállítható ugyanaz a hízó alapanyag.
Teljes cikket az Agrárszektor oldalán olvashatjátok.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)