Beüthet a katasztrófa: a drágulás csak a kezdet, csúnya világ jöhet a henteseknél

Legyen szó tejtermékekről, tojásról, húsokról vagy a zöldségfélékről, nincsen kivétel, a hazai piacon mindennek az ára őrült iramban kúszik felfelé. Az árakat nem csupán az idei rendkívüli aszály, a takarmányárak növekedése hajtják felfelé, hanem az elszálló rezsi- és üzemanyagköltségek is. A napi szintű drágulástól nemcsak a vásárlók szenvednek, a termelők is egyre lehetetlenebb helyzetben érzik magukat. Szinte minden további feldolgozóipari önköltségelem – a logisztika, a vegyszer, a munkaruha, a szennyvízköltség stb. – kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik, a csomagolóanyagokról nem is beszélve. Nem csoda hát, hogy az összes az állattartó ágazatban állománycsökkenésre és az állati termékek további drágulására számítanak a magyar gazdák - írta a Telex nyomán a HelloVidék.

A probléma nem újkeletű, ahogy most látni fogjuk a KSH, Fókuszban a megyék kiadványában közölt adatokból, a helyzet már tavaly sem volt éppen biztató. 2021-ben a tyúkok kivételével az összes haszonállatból kevesebbet tartottak, mint az egy évvel korábbinál. Vannak, ahol 2022 első negyedévére igencsak megcsappant már az állatállomány – de erről részletesen később szólunk.

Ennek sosem lesz vége?! Tovább emelkedik a takarmány ára

A magyar állatállomány 2021-es alakulásában nagy szerepet játszott az állatok takarmányozásához használt gabonák áraiban bekövetkezett jelentős emelkedés: 2021-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 47, a takarmányárpáé 33, és a takarmánybúzáé 32%-kal emelkedett 2020-hoz viszonyítva. De a takarmányárak mellett jelentős volt az állattartók szempontjából fontos egyéb inputok árának emelkedése is. A helyzet idén csak tovább fokozódott...

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban az utóbbi hetekben már többször is a gabonaárak enyhe eséséről írtak, Magyarországon nem várható a takarmányárak csökkenése, sőt a legtöbben inkább az árak további emelkedésével számolnak. A szakember szerint a legnagyobb gond Magyarországon a tömegtakarmány-hiány, mind mennyiségben, mind pedig minőségben:

A valódi problémák akkor kezdődhetnek, amikor a tejtermelőknek már az idei, aszály sújtotta és drága takarmányokkal kellene etetniük

- nyilatkozta a Telexnek. Hozzátette, hogy 40-50%-kal növekedett az elmúlt egy évben a hízótakarmány ára, miközben hosszú ideig az élősertés felvásárlási ára egyáltalán nem követte ezt az önköltség-növekedést – óriási veszteségeket könyveltek el a sertéstartók. 2022 márciusában elindult egy felvásárlásiár-emelkedési folyamat, de ez csak arra volt elég, hogy a leghatékonyabban termelő hizlaldák mára a nulla körüli állapotot elérték.

A többi állati termék is biztosan tovább drágul a következő hónapokban, a dráguló takarmány és az energiaárak növekedése a baromfitartókat is sújtja, várhatóan itt is csökken majd az állomány. Szakértők szerint év végére 100 forint környékére drágulhat a most 65-70 forint körüli tojás is.

A tej árának alakulásán is látszik a drágulás, Harcz szerint a nyerstej literje 56 százalékkal drágult az utóbbi 1 évben, és egyelőre nem látni az áremelkedés végét. A költségek emelkedése miatt a tejtermelő szarvasmarháknál is állománycsökkenésre számítanak, Harcz Zoltán szerint az elmúlt egy évben 2-3 százalékkal csökkenhetett a tejelő állomány és a tejtermelő telepek száma.

Az Alföldön több telep bezárt már, és ez a folyamat felgyorsul, amint a szűkös tömegtakarmány-készletek elfogynak

– mondta a szakember.

Szinte teljesen kiment a „divatból” vidéken az állattartás

Jó pár évtizeddel ezelőtt vidéken még elképzelhetetlen volt, hogy az ott élők ne tartsanak tyúkot, hízót, tehenet, esetleg néhány birkát és ne maguk termesszék a zöldségeket és gyümölcsöket. Ez azonban már a múlt, hiszen mondhatni, hogy szinte már teljesen kiment a „divatból” az állattartás is. Mostanában, látva a sokkoló piaci árakat sokan eljátszanak a „B tervvel” gondolatával, az önellátásra álljanak rá, néhányan bele is kezdenek, de szembesülve a valósággal, elhanyagolható azok száma, akik valóban folytatják. Sok helyen még zöldség-gyümölcstermelésre sem használják a kiskerteket.

A KSH adatai szerint az állattartók száma nagymértékben visszaesett, amit jól mutat, hogy 2020-ban az ország 117 ezer gazdaságában közel 1,9 millió állategységnek megfelelő állatállományt tartottak. Az állomány nagysága az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken: 2010 óta több mint felével (53%-kal) zsugorodott, de még 2016-hoz képest is 31%-os a visszaesés. Ennek oka a kevés állatot tartó gazdaságok megszűnése.

Az 5 állategység alatti gazdaságok száma 59%-kal visszaesett 2010 óta,

ellenben a nagyobb állattartó gazdaságok (legalább 100 állategység) száma 16%-kal nőtt. Emellett jelentősen (26%-kal) emelkedett az állategységgel nem rendelkező, főbb haszonállatot egyáltalán nem tartó gazdaságok száma. A koncentrációt jelzi, hogy a legalább 20 állategységgel rendelkező gazdaságok esetében az állatállomány állategységben kifejezett értéke nőtt (9,9%-kal), az 5 alatti kategóriába tartozó gazdaságoknál lévő állatállomány 57%-kal csökkent az elmúlt 10 évben.

Durva visszaesés tapasztalható a vágóhidakon is

Az AKI adatai szerint 2022 első fél évében a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében. A baromfifélék csoportja mondhatni, hogy drasztikus, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, -35 és -49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva - írta az Agrárszektor.

Egyre nagyobb bajban a vidéki gazdák

Míg 50 évvel ezelőtt Magyarországon a KSH adatai szerint 7594 ezer sertést tartottak, addig 2021 decemberében több, mint felével apadt csak a sertésállomány száma (tavaly év végén 2726 ezret tartottak nyilván).

A nyomott felvásárlási árak és a magas takarmányárak miatt egyszerűen nem lehet gazdaságosan működtetni a sertéstelepeket, pedig mi mindent megteszünk, és amit csak lehet, magunk megtermelünk. Azért az elgondolkodtató, hogy gabona ára most két és félszerese annak, ami szokott lenni, a disznó kilónkénti ára viszont 150-forinttal alacsonyabb. Mire vágásérett lesz egy állat, addigra nekünk tízezer forint veszteséget termel

– közölték a HelloVidékkel 2022 tavaszán a Rácz major gazdái, aki még hozzátették, akkor még nem beszéltek arról, hogy a sertésnek milyen nagy az élőmunkaigénye. Az állattenyésztésben nincs pihenőnap, sem ünnepnap, a váltásokat sem egyszerű megoldani. Az országos munkaerőhiány, itt a nyugati határszélen pedig még súlyosabb.

A vidéki sertéságazatban a helyzet 2022-re úgy alakult ki, hogy ha a megtermelt takarmányt tárolták volna, azt eladják, akkor a Vas megyei gazdák sokkal jobban jártak volna, minthogy állatokat nevelnek. De az állattenyésztést – ahogy a sertéstartók fogalmaztak -, akinek ez az élete, nem olyan könnyű feladni:

Ezer szállal kötődik az ember ahhoz, amit csinál. Az utóbbi egy évben mi is sokat gondolkodtunk rajta, hogy az állományból mennyit építsünk le, mert olyan nincs, hogy nem lesz disznónk! Aztán mindig megszólal valaki a családból, hogy hagyjuk még! De még így is, hogy saját vágóhidat üzemeltetünk, gyakorlatilag csak az ásványi anyagokat és a vitaminokat vesszük meg, GMO mentes szóját termelünk, az abrakot is magunk állítjuk elő, csak a saját állatainkat dolgozzuk fel és értékesítjük, még így is veszteségesen tudunk csak termelni!

A gazdák ennyire kilátástalannak még sohasem látták a helyzetet. Európában szinte mindenütt túltermelés van a sertéságazatban. Tonnaszámra érkezik a spanyol, dán disznóhús, miközben a magyar tenyésztők sem tudják eladni saját disznóikat. Spanyolországban 3 hónapig árulhatnak fagyasztott húst, nálunk 6 hónapig. Az EU-n belül még nem sikerült ez ügyben egységes álláspontot kialakítani. Hazai sertéstartókkal beszélve látszik, mindenki hasonló veszteségeket szenved el, küszködik, próbál életben maradni. Ez a helyzet állami támogatás mellett is tarthatatlan.

Nem csoda hát, ha évről-évre csökken az állatállomány

Magyarországon 2021. december 1-jén tyúkból többet, szarvasmarhából, sertésből és juhból kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál.

A 2022. első negyedévéről kiadott KSH – Fókuszban a megyék kiadvány adatai szerint a szarvasmarha-állomány (902,1 ezer) 3,3%-kal csökkent, és csak a megyék mintegy egyharmadában bővült a létszám. A nagyobb állománnyal rendelkező megyék közül Hajdú-Biharban egy év alatt 5,3%-kal gyarapodott, Pest megyében kevéssel nőtt, Bács-Kiskunban azonban egytizedével fogyott a szarvasmarhák száma. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Pest megyében (28) tartották, a legkevesebbet Hevesben (10).

A sertésállomány (2,7 millió) 2020. december 1-jéhez képest 4,4%-kal fogyott, 8 megyében azonban többet gondoztak az egy évvel korábbinál. A legtöbb sertést tartó megyék közül Baranyában 28%-kal bővült, Jász-Nagykun-Szolnokban 6,1, Hajdú-Biharban 18%-kal csökkent az egyedszám. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma Komárom-Esztergom megyében (197) az országos átlag (54) 3,6-, Baranyában (141) 2,6-, Somogyban (90) 1,7-szeresét tette ki, Hevesben (14) az országosnak mindössze a 26%-át érte el.

A juhok száma (887 ezer) 6,0%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül csak 4 dunántúli és egy-egy alföldi, illetve északi megyében nőtt a létszám. A hazai juhállomány együttesen mintegy felével rendelkező megyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben 21%-kal nőtt, Hajdú-Biharban 6,0, Bács-Kiskunban 15%-kal csökkent az egyedszám.

A tyúkok száma megyénként különbözőképpen változott, összességében 11%-kal 32,1 millióra emelkedett. A legalább 2 millió tyúkkal rendelkező megyék mindegyikében bővült a létszám, a legkevésbé (1,4%-kal) Hajdú-Biharban, a leginkább (80%-kal) Békésben nőtt az állomány nagysága.

A magyar vidéket a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozza meg

Bár a hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állomány nagysága állategységben az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A fajok szerinti megoszlást hazánkban a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozza meg, 2020-ban a teljes állomány 73 százaléka e két fajba tartozott. A legtöbb mezőgazdasági haszonállatot Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében tartották, itt koncentrálódott az ország állatállományának harmada.

Hajdú-Bihar megyében 2021. december 1-jére a szarvasmarhák és a tyúkok száma nőtt, a sertéseké és a juhoké csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A legtöbb állatfaj állománya ebben a megyében volt a legnagyobb. Száz hektár mezőgazdasági területre 25 szarvasmarha jutott, az országosnál 7-tel több.

• Az anyakoca-állomány (19,2 ezer) ötödével lett kevesebb. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (71) így is 31%-kal nagyobb volt a hazai átlagnál (54).
• A juhok száma egy év alatt 6,0%-kal 197,9 ezerre, ezen belül az állomány 82%-át képviselő anyajuhoké 8,0%-kal csökkent.
• A megyében 2020. december 1-jéhez képest 1,4%-kal több, összesen mintegy 2,3 millió tyúkot neveltek. A teljes létszám 24%-át adó tojóállomány 34%-kal gyarapodott.

Bács-Kiskunban, az ország másik legtöbb haszonállatot tartó megyéjében 2021. december 1-jére a tyúkok száma nőtt, a szarvasmarháké, a sertéseké és a juhoké csökkent az előző év azonos időpontjához képest.

• Az év végi szarvasmarhalétszám (72,7 ezer) 10%-kal múlta alul az egy évvel korábbit. Az állomány valamivel több mint a felét kitevő tehenek száma 1,7%-kal mérséklődött.
• A megyében 221,8 ezer sertést gondoztak, 17%-kal kevesebbet, mint 2020 december elején.
• Az anyakoca-állomány (16,2 ezer) 1,7%-kal fogyott.
• A juhállomány egy év alatt 15%-kal 123,4 ezerre, a teljes létszám 82%-át kitevő anyajuhoké 13%-kal fogyott.
• A megyében 2020. december 1-jéhez képest 8,9%-kal több, összesen mintegy 5,2 millió tyúkot neveltek. A teljes létszám majdnem egyharmadát adó tojóállomány azonban 13%-kal csökkent.

Békés megyében 2021. december 1-jére a tyúkok száma számottevően, a szarvasmarháké mérsékelten nőtt, a sertéseké és a juhoké viszont jelentősen csökkent az előző év azonos időpontjához képest.

• Az év végi szarvasmarhalétszám (66,3 ezer) 4,4%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit, és az állomány 42%-át kitevő tehenek száma is hasonló mértékben, 4,3%-kal gyarapodott.
• Az állattartók a tél kezdetén a megyében 26%-kal kevesebbet, mint 2020 december elején.
• A juhok száma egy év alatt 29%-kal 34,6 ezerre csökkent, ezen belül az állomány háromnegyedét képviselő anyajuhoké ennél nagyobb mértékben, 32%-kal esett vissza.
• A megyék rangsorában harmadik legnagyobb egyedszámú tyúkállomány (2,8 millió) 2020. december 1-jéhez képest nyolctizedével gyarapodott. A teljes létszám 23%-át adó tojóállomány mérsékeltebben, 6,8%-kal nőtt.

A KSH megyei körképéből az is látszik, hogy Csongrád-Csanád megyében 2021. december 1-jére a főbb haszonállatfajok száma különböző mértékben - de minden hasznonállatnál - csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A legnagyobb mértékben az anyakocák száma apadt meg, 34,5%-kal:

Ezzel ellentétes folyamatok zajlottak Komárom -Esztergom megyében, ahol 2021. december 1-jére a szarvasmarhák, a sertések és a juhok száma nőtt, és egyedül a tyúkoké csökkent az előző év azonos időpontjához képest. Ahogy a következő ábrából is kiolvasható, ebben a megyében kiugró mértékben 56,7 %-kal nőtt a sertésállomány:

Somogyban sem valami biztató a helyzet, legdrámaibban a juhtartás akadt el valamiért, legalábbis felére csökkent egy év alatt az állomány:

Amikről más statisztikákban olvasni

A hazai állattartás azonban nem csak a szarvasmarha—szárnyas-disznó szentháromságánál áll meg. A magyarok például a KSH adatai szerint egyre növekvő számban tartanak bivalyokat: 2012-ben 3,2 ezer, 2021 decemberében 7,8 ezer darab élőállatot tartottak nyilván, számuk pedig folyamatosan nő.

Szamártartásban már nem állunk ilyen jól. Jó öt évvel ezelőtt még 4,8 ezren tartottak ilyen négylábút, ez a szám 2021 decemberére lecsökkent 1,7-re.

Az öszvérekről pedig ne is beszéljünk! Mára annyira elenyésző a számuk, hogy nincs róluk statisztikai adat!

A hazai kecskeállomány is 2015 óra szinte folyamatosan csökken. Míg 2016-ban 80,7 ezer darab volt 2021 decemberében 45,6 ezer lett.

Öregszenek a vidéki gazdák, nincs elég utánpótlás

A hazai gazdaságok irányítóinak átlagéletkora a KSH adatai szerint emelkedett az elmúlt 10 évben. Míg 2010-ben a gazdaságok 28 százalékát irányította 65 éves vagy annál idősebb személy, 2020-ban már 35 százalékát. A gazdaságok irányítóinak átlagéletkora az összeíráskor közel 58 év volt. Az átlagéletkor Békés megyében volt a legmagasabb (59 év), és ugyanitt volt a legnagyobb a 65 éves vagy annál idősebb irányítók aránya (39 százalék), illetve a legkisebb a 40 év alattiaké (9 százalék). A skála másik végén (Budapestet nem számítva) Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyezkedik el, ahol az átlagéletkor 57 év, a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 31, a 40 év alattiaké 11 százalék volt.

Egyre több a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányító. Az elmúlt 10 év során arányuk 20 százalékról 39 százalékra emelkedett, ugyanakkor abszolút számuk is nőtt a teljes gazdatársadalmon belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb, ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a fiatalabb generációk esetén minden életkor-kategóriában jelentősen csökkent a képzettség nélkül irányítók hányada az elmúlt 10 év során.

Címlapkép: Getty Images