Az édességekből befolyt nyereség az elmúlt 5 évben megduplázódott, ez annak köszönhető, hogy a mennyiséggel szemben egyre inkább a minőség számít a fogyasztóknak. A szaloncukor nem hungarikum, de Magyarországon a legelterjedtebb, mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártó Szövetség elnöke.
Idén az édességgyártásban az évi teljes forgalom 250 milliárd forint. Csak a Mikulás szezonban 435 tonna csokoládét adnak el, ami körülbelül 4 milliárd Ft bevételt hoz. Advent idején körülbelül 350.000db terméket vásárolnak a fogyasztók. Szaloncukorból 3500 tonna szokott fogyni, ami 6 milliárd forint bevételt hoz a gyártóknak, akik általában termékeik 46%-át a hipermarketekben adják el.
A felmérések szerint a magyar lakosság 86%-a tervez szaloncukor vásárlást.
Magyarországon megfigyelhető, hogy vidéken nagyobb a hagyománya a szaloncukornak, mint a nagyvárosokban. A zselés szaloncukor napjainkig a legkedveltebb ízesítés, ez a teljes szaloncukor vásárlás kétharmadát teszi ki. Dobogós lett még a kókusz és karamella is, de sokan szeretik a drágább, például marcipános és mogyorókrémes változatokat is. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan a legkevésbé népszerűek közé csúszott a valamikor szinte egyeduralkodó fondant (cukortöltelékes) konzum szaloncukor, a szaloncukrok ősanyja. Közben egyre nagyobb teret nyernek a minőségi csokoládéval és töltelékkel készített, magasabb kategóriájú termékek.
A családok általában 1 kg szaloncukrot vesznek, de már nem minden családban szokás a fára akasztani az édességet. A felmérések szerint a fogyasztók 72%-a teszi fára a szaloncukrot, és innen eszi meg, a maradék 28% azonban nem díszítésre, csak fogyasztásra használja a szaloncukrot. A vásárlók leginkább az ömlesztett szaloncukor csomagokat veszik, amiben sok féle ízesítés megtalálható.
A karácsonyfa állítása a reformkorban indult, nem sokkal később pedig már díszítették is a fákat, főként , mézeskaláccsal, habcsókkal, cukorkákkal és keksztésztával, ez utóbbi már teljesen eltűnt a palettáról. A klasszikus szaloncukor története nem is olyan régi, bár eredete a kora újkorban kezdődik; ekkor kezdték el készíteni a pepetsművesek, később pedig a gyógyszerészek vették át a stafétát. A mai értelemben vett cukrászok hazánkban a 19. században tűntek fel. Magyarországon1891-ben 17 féle szaloncukor ízesítés létezett, ezeket annak idején selyempapírba csomagolták, ezt később a sztaniol papír váltotta fel, amikor már tömeges gyártásban készültek az édességek.
Bár a szaloncukor hivatalosan nem hungarikum, de készítésével magyar cukrászok kezdtek foglalkozni az 1800-as évek első harmadában, és azóta is kizárólag a magyarok készítik. Igaz, a fondant cukor, minden szaloncukor őse, Franciaországból származik.
A Nébih szezonális ellenőrzései megkezdődtek, ilyenkor legtöbbször olyan hibákra figyelnek fel, mint például a termékek nem érik el azt a csokoládészintet, amit a csomagolás ígér, más esetekben nem tüntetik fel rajtuk az allergiából adódó veszélyeket, vagy az ígért csokoládé-bevonás helyett kakaómassza bevonat van a terméken.