Tényleg butábbak a kistermetű kutyák, mint a nagytestűek? Itt a válasz

HelloVidék 2019. március 28. 15:00
Rengeteg kutyafajta létezik, melyek különböznek színükben, bundájukban és méretükben, mégis végső soron egy fajtához tartoznak. Gyakran hallani, hogy a kis testű kutyák butábbak, mint nagyobb társaik, egy friss kutatás erre a kérdésre kereste a választ.

A nagytestű kutyáknak a fejük, és így az agyuk térfogata is nagyobb, mint a kisebb fajtáknak. Felmerül a kérdés, hogy ez kihatással van-e a különböző egyedek intelligenciájára. Egy friss, arizónai kutatás szerint néhány feladat megoldásában a nagy kutyák jobban teljesítenek, ez pedig agyuk méretének köszönhető, azonban vannak olyan intelligencia-tesztek, melyeken nem mutatható ki méretből adódó különbség, olvasható a ScienceDaily cikkében.

A nagyobb aggyal rendelkező kutyák teljesítményükben felülmúlják a kiskutyákat, ha egy parancsot kell végrehajtaniuk, mivel fejlettebbek a kognitív képességeik. Az Animal Cognition-ben megjelent tanulmány szerint a nagytestű kutyáknak jobb a rövidtávú memóriájuk, mint az ölebeknek.

A kutyák agymérete nem kapcsolható össze mindenféle intelligenciával: Daniel Horschler, egy antropológiai doktor hallgató teszteket végzett a kérdéskörben, melyek során különböző méretű kutyáknak kellett reagálniuk emberi gesztusokra. A kutató arra jutott, hogy az agy mérete nem befolyásolja a szociális intelligenciát, a következtetési képességeket és a mozgásért felelős funkciókat.

A jelenlegi tanulmány egyetért azzal, amit régebbi kutatások megalapoztak az főemlősöknél: az agyméretnek köze van a végrehajtó funkciókhoz, azonban Horschler szerint másféle intelligenciához nem köthető az agy térfogata.

Az eddigi tanulmányok többsége a főemlősök agyi funkcióinak evolúcióját vizsgálta, így arról keveset tudunk, hogy az azonos fajhoz tartozó egyedek közt mivel is jár konkrétan az agy méretbeli különbsége. A kutyák rendkívül jó alanyok ennek a kérdésnek a tanulmányozásához, mivel nagyon sokfélék, különböző méretű aggyal. Az ebek ilyen szempontból egyedülállóak a szárazföldi emlősök között: van köztük apró csivava és hatalmas dán dog, sőt a kettő között is rengeteg további variáció megtalálható.

- mondta el Daniel Horschler.

Horschler tanulmánya több mint hétezer fajta tiszta házi kutyát vizsgált meg, 74 különböző fajtából. Az agyméreteket az adott fajták átlagos értékeihez mérték. A Dognition.com weboldalon közzétettek egy cikket, melynek segítségével a kutyatartók le tudják tesztelni kedvencük kognitív képességeit többféle játékos feladaton keresztül. Azok, akik beküldik kutyájuk eredményeit a weboldalra, segítik a kutatók munkáját.

A rövidtávú memóriát például úgy tesztelték, hogy a gazdik két műanyag pohár közé egy kis finomságot rejtettek el. Ezután vártak egy, másfél, két, vagy két és fél percet, mielőtt elengedték a kutyájukat, hogy az megszerezze a csemegét. A kutatás szerint a kisebb kutyák nehezebben emlékeztek vissza arra, hogy hol várja őket a finomság.

Az önuralom tesztelésére a kutyatulajdonosok csemegét helyeztek el leültetett kutyájuk elé, és megtiltották kedvencüknek, hogy megegye azt. Ezután kipróbálták azt is, hogy folyamatosan figyelték a kutyájukat és azt, is hogy elfordultak tőlük. A nagytestű fajták tovább tudtak uralkodni magukon: hosszabb idő után vetették csak rá magukat az eledelre.

Horschler és munkatársai azt is tanulmányozták, hogy a vizsgált kutyák közt melyik járt kutyaiskolába és melyik nem. Arra jutottak, hogy a nagyobb testű fajtáknak jobb a rövidtávú memóriájuk és nagyobb az önuralmuk, mint a kis testű kutyáknak, attól függetlenül, hogy képezték-e őket vagy sem.

A jövőben Horschler azt fogja kutatni, hogy mik a különbségek a törpe uszkárok és a náluk jóval nagyobb uszkárok agyi folyamatai között. Ez a kutatás azért érdekes, mert a két fajta mindenben megegyezik egymással, csupán méretük különböző.