A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elkötelezett a felsőoktatáshoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása mellett, ugyanakkor fontosnak találja az idegennyelv-tudás fejlesztését.
A két elv szembemegy egymással, így kompromisszumok nélkül nehéz lesz jó megoldást találni
– állapította meg a Magyar Nemzet kérdésére Murai László, a HÖOK elnöke annak kapcsán, hogy a kormány minden alap- és osztatlan képzés felvételi követelményeként bevezetné a középszintű, komplex nyelvvizsgát 2020-tól. Murai László szerint
nagyon fontos lenne differenciálni az egyes szakokon támasztott feltételek között, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz gondot a szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból.
Hozzátette, hogy a gazdaságtudományi, orvosi és jogi képzésekre a felvételizők nagy része már most is rendelkezik nyelvvizsgával, ugyanis a magas pontszámok miatt ezen pluszpontok nélkül nem lenne esélyük bekerülni. A pszichológia szakon a jelentkezők 96 százaléka rendelkezett középfokú nyelvvizsgával, azonban vannak olyan képzések, ahol a jelentkezők 60-70 százaléka nem tudná teljesíteni ezt a feltételt. Országos átlagban 30 százalék körül van a nyelvvizsga nélkül felvételizők aránya.
A probléma főként a műszaki, pedagógiai és agrárképzési területet érinti, amik nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak. Hozzáfűzte, hogy mindenképp fejleszteni kellene a nyelvoktatást, ls a HÖOK ennek szellemében "folyamatosan dolgozik azon, hogy kitolják a kötelező nyelvvizsga bevezetésének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen."
A portál információi szerint már felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon egy éves haladékot kapjanak a jelentkezők, ez azonban komoly vitákat szülhet. Murai László szerint a pluszpontok kérdése is fontos, ugyanis a szigorítás bevezetésével elesnének a hallgatók az eddig járó 28 ponttól. Az is kérdéses, hogy a felsőfokú nyelvvizsgáért, vagy a második középfokúért mennyi pluszpont járna.