A Pünkösd eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, kezdetben a befejezett aratást, az első gyümöl-csök szüretelését, majd a Sínai-hegyi mózesi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon. A keresztény hit szerint Jézus lelke ezen a napon leszállt Szentlélek formájában az égből s megszentelte az apostolokat, akik így kapták meg az isteni igazságot s ezt követően hírdethették Krisztus igazi történetét. A magyar kultúrában számtalan népi hagyomány alakult ki, és maradt fenn, ami az ünnephez köthető. Ahogy más keresztény ünnepnél, így itt is a már meglévő pogány szokásokra épültek a Pünkösdi hagyományok.
A népi szokások szerint megválasztják a Pünkösd királyát, aki innentől számítva egy éven át minden lakodalomba, mulatságra, ünnepélyre hivatalos és a kocsmában ingyen ihat a község rovására. Király mellé királyné is kell, ő a tisztességet és a termékenységet jelképezte. Házról házra járva jó kívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntötte a háziakat és a jó termés reményét ígérte.
Ezek mellett fontos hagyomány a tavaszköszöntés, a mátkálás, a legénybíró-választás, a törökbasázás, a falujárás, a pásztorok megajándékozása és a májusfaállítás, zöldághordás is. A fiatalok ilyenkor választottak párt maguknak, a legények - egyes szokások szerint - pünkösdirózsát csempésztek a kiválasztott lány ablakába. Ezen hagyományokat országszerte megünneplik, a Balaton-felvidéken, Badacsonyban hatalmas eljegyzést tartanak tisztelegve az ünnep és egy helyi legenda előtt.
A Rózsakőhöz fűződő legenda adta az ötletet, hogy évről évre megszervezzük a badacsonyi pünkösdvasárnapi eljegyzést. A legenda szerint, ha egy szerelmes pár egymás kezét fogva üldögél egy kicsit a badacsonyi Rózsakövön háttal a Balatonnak, egy éven belül összeháza-sodnak és boldogan élnek, míg meg nem halnak
- monda Sellyei Alíz.
A Rózsakő egy hatalmas asztal szerű bazaltkő, mely közvetlenül a Kisfaludy-ház fölött talál-ható. Valószínű, hogy még a működő vulkánról gurulhatott le mostani helyére. Feljegyzések szerint a híres szerelmes pár, Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor kedvenc helye volt.
A nagy napon a párok és vendégeik a badacsonytomaji Bazalttemplomnál történő köszöntés és áldás után nyakukba veszik a hegyet, ahol a Rózsakőnél ünnepélyes keretek között megtörténik az eljegyzés.
A párokat és az eljegyzési menetet a Badacsonytördemic Néptánc Együttes kíséri fel a hegyre. A jó hangulatról, vidámságról, énekről és táncról is ők gondoskodnak.
A menet a Római úton indul Badacsonyba. A vőfély különféle feladatokat ad a pároknak és szórakoztatja a nézőközönséget is. Közben több megállóhely van, ahol az éttermek, borászatok vendégül látják az egybegyűlteket egy pohár frissítőre, borra. Minden megállóban vicces és játékos feladatok várnak a résztvevőkre, ezek is segítik a felkészülést a közös életre. Mindez igazi kihívás, mely felejthetetlen élményt jelent
- fogalmazott Sellyei Alíz a turisztikai iroda munkatársa.
Az eljegyzési ceremónia során mindenki ráül a Rózsakőre, és itt történik a lánykérés is. Van, aki a saját gyűrűjével jegyzi el párját, de a szervező Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület szalmából font gyűrűkkel is kedveskedik a résztvevő pároknak, amit ajándékba kapnak.
A végállomás -a Rózsakő után- a Szegedy Róza-ház, ahol folytatódik az ünneplés. Itt a po-hárköszöntőt követően közös koccintás vár a vendégekre az Eljegyzések borával, majd kez-dődhet a mulatság és a játék. A legügyesebb értékes ajándékkal távozhat, hiszen a fődíj egy 2 éjszakás badacsonyi nászút. Érdemes tehát ápolni a hagyományokat és részt venni ilyen rendezvényeken, mivel a mostani például az örök boldogságot ígéri.