Mint arról, „Itt halnak meg a legtöbben az országban: súlyos képet fest a megyei bontás” című cikkünkben beszámoltunk, 2017-ben 132 ezer ember vesztette életét Magyarországon. Ez igen aggasztó, hiszen utoljára 2001-ben volt ilyen magas a halálozások száma. Nem véletlen, hogy az elmúlt években elakadt a várható élettartam javulása idehaza – erről ebben a cikkben írt a Portfolio.
Megyei bontás alapján persze ennél jóval összetettebb a kép: míg 2001 és 2017 között többségében csökkenést tapasztalhatunk a halálozások tekintetében - Heves és Nógrád megyében volt a leglátványosabb a csökkenés, 5% körüli -, addig látványosan növekedett a halálozások nominális száma Pest megyében (21%), Fejér megyében (14,3%) és Veszprém megyében (6,3%).
Feltételezhetően ez azzal áll összefüggésben, hogy ezekben a megyékben nagyobb az idős korosztály aránya, akik sokkal kiszolgáltatottabbak a betegségeknek.
Nyilván a halálozások nominális számát nemcsak az adott megye egészségügyi állapota, egészségügyi rendszere határozza meg, hanem az adott népesség korösszetétele és a belföldi vándorlás is. Ettől függetlenül érdemes még mélyebbre ásni a statisztikai mutatókban. Nos, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált, járási szintű statisztikái szerint erősebb nagyító alatt még drasztikusabbak a kilengések.
Ha például a két szélsőértéket nézzük, akkor mindenképp elgondolkodtató adat, hogy míg a Pest megyei Budakeszi járásban mindössze 9,212 fő az ezer lakosra eső halálozások száma, addig a Heves megyéhez tartozó Pétervásárai járásban 20,304 főn áll ugyanez a mutató. És akadnak még hasonló különbségek szép számmal: 10 fő alatt van például a mutató a Pest megyei Dunakeszi járásban, illetve a Szigetszentmiklósi járásban; míg megközelíti a 20 főt a halálozások száma a Bács-Kiskun megyei Bácsalmási járásban (19,809 fő), a Zala megyéhez tartozó Letenyei (19,677 fő), valamint Lenti (19,351 fő) járásban.
Érdekesség továbbá az is, hogy a skála szélsőértékei – a jó és a rossz statisztikai mutatóval bíró járások egyaránt – szigetszerűen, sokszor, mint egymással érintkező szőlőszemek jelennek meg az egyes régiókban. Ilyen pozitív statisztikákat mutató szigetek például a főváros agglomerációja, azon belül főként a budai oldal települései, de akadnak hasonló kapcsolódások Nyíregyháza, vagy épp Győr és Mosonmagyaróvár környékén is. A negatív oldalon pedig masszív szigetnek tekinthető halálozás tekintetében gyakorlatilag egész Békés megye, de vannak kisebb, néhány járást összekötő gócpontok szerte az országban.