A KSH adatai szerint jelenleg 270 ezer körül van a 3 év alatti gyermekek száma az országban, tavaly 1785 bölcsőde működött, összesen 47 169 férőhellyel, ebből arra lehet következtetni, hogy a korosztály mindössze 17 százalékának jut hely. Ahogy már korábban beszámoltak róla, akár másfél-két évig tarthat, amíg a bölcsődei férőhelyekről meghirdetett pályázatok nyomán valóban több gyermeket tud fogadni egy-egy intézmény. A 2,5 milliárd forintos keretösszegű, bölcsődei férőhelybővítésről szóló pályázatra csak Pest megyei önkormányzatok jelentkezhetnek, de a fővárosban is van lehetőség támogatást kérni - hívta fel a figyelmet korábban Kovácsné Bárány Ildikó, bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztos.
Arra viszont várni kell, hogy valóban több férőhely legyen, ugyanis a megvalósításra 18-24 hónap áll rendelkezésre.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint nem eltúlzott az, hogy már a várandós anya megpróbálja beíratni meg nem született gyerekét a bölcsődébe, mert a várólista egy év is lehet kerülettől, településtől függően. Már tavaly ősszel volt szó arról, hogy nem csak az állami és magánbölcsődék férőhelyeinek bővítését tervezi a kormány, hanem amíg ez megvalósul, támogatná azokat a családokat is, akiknek a gyermekének nincs lehetősége igénybe venni a díjmentes állami szolgáltatást. A nyáron megjelent tájékoztató szerint 2767 településen és 13 budapesti kerületben igazolást sem kell arról csatolnia a pályázathoz a szülőknek, hogy a gyermekük nem jutott be állami intézménybe, mert azokon a helyeken vagy nincs is állami intézmény, vagy telítettek a helyek.
Havonta pályázhatnak a kisgyermekes családok bölcsődei támogatásra, amely akár havi 40 ezer forinttal enyhítheti a kiadásaikat. Az egyik legfontosabb kitétel, hogy ez a támogatás csak akkor jár, ha állami bölcsődébe nem tudják beíratni a gyermeket, hanem magánszolgáltatást vesznek igénybe. A Magyar Államkincstár honlapján elérhető tájékoztató tartalmazza azoknak a településeknek a listáját, ahol az igényléshez nem kell csatolni határozatot arról, hogy a gyermek nem tud állami bölcsibe járni. Természetesen akinek a települése nincs a listában, az is pályázhat, ha van elutasító határozata az önkormányzattól az állami ellátás igénybevételéről, és magánbölcsibe kell íratnia a gyermeket.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a havi 40 ezer forint nem fix, hanem keretösszeg. Vagyis ha a családi vagy munkahelyi bölcsőde díja nem éri el a havi 40 ezer forintot, akkor csak annyi támogatás igényelhető, amennyi a teljes díj. Viszont ha meghaladja, akkor sem adható 40 ezer forintnál magasabb összeg.
Mennyibe kerülnek a magánbölcsődék?
A Pénzcentrum átfésülte a magánbölcsődei piacot, hogy képet adhasson az alapellátás átlagos díjszabásáról. Természetesen rengeteg bölcsőde árai nem nyilvánosak, így azt is leszűrtük, milyen neház dolga lehet a szülőknek is, ha tajékozódni akarnak. Azonban a nyilvános adatokból az derült ki, hogy elképesztő szakadék van a vidéki városok és Budapest között.
Ha azt vesszük alapul, hogy a gyermek a hét öt napján veszi igénybe az egész napos ellátást, 3-4 étkezéssel, akkor a budapestieknek átlagosan már csaknem 100 ezer forintot kell szánniuk a bölcsődei ellátásra, de vidéken is közelít az átlagos összeg a 70 ezer forinthoz. Természetesen a havidíj nagyban függ a település elhelyezkedésétől is: az átlagot felhúzzák olyan helyek, mint Érd, vagy Sopron, ahol a budapestihez hasonlóak az árak. A jellemző inkább a 45-55 ezer forintos havidíj plusz 650-800 forintos napi étkezési költség.
Ez azt jelenti, hogy bölcsődei támogatás igénylői több vidéki nagyvárosban - és valószínűleg már falvakban, kisvárosokban is egyre könnyebben - találhatnak magánbölcsődét, ahol a teljes havi gondozási díjat (étkezés nélkül) fedezi a kedvezmény. Ezzel szemben Budapesten jó, ha a költségek felére elég a támogatás. Tény, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fővárosban és az agglomerációban van az országosan rendelkezésre álló férőhelyek 42 százaléka, itt él minden harmadik három év alatti gyermek, ráadásul a női foglalkoztatottság is magas - tehát feltehetően több kisgyermekes édesanya dolgozik. Viszont a szakadék a vidéki és városi díjszabás között ennek tükrében is jelentős.