Szeptember első napján becsöngetnek az ország összes általános és középiskolájában, 960 ezer gyermek kezdi meg a 2023/2024-es tanévet, mely a megszokottnál egy héttel később ér véget, de ezen kívül is még számos változást, sőt meglepetést tartogat várhatóan. A Pénzcentrum augusztusban végzett Iskolakezdés 2023 című kutatásából kiderül, hogy mi alapján választanak ma a szülők iskolát, mit gondolnak a hazai oktatás színvonaláról, hol és főleg miből vásárolják meg az ilyenkor szükséges tanszereket.
Elstartolt az idei tanév, közel 2 millió gyermek kezdi meg az iskolát a magyar közoktatásban. Nem volt az idei évkezdés sem bonyodalmaktól mentes, hiszen a 2023/2024-es tanév rendje óriási csúszással, csak augusztus legvégén jelent meg végül. Változás idén, hogy hosszabb lesz idén a téli és a tavaszi szünet is, a tanév vége pedig egy hetet csúszik.
De ezen kívül még számos kihívást tartogat ez az év: 10 hónapja folyamatosan csökkennek a reálkeresetek, így a magyar szülőknek egyre nagyobb gondot okoz a dráguló tanszerek beszerzése, tanárhiány fenyegeti a közoktatást, és a növekvő terhek miatt a gyermekek nem csak az iskolatáska, de a tananyag súly alatt is meggörnyednek.
Nem olyan egyszerű a döntés a szülők számára
Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a magyar társadalom helyzetéről, hogy megtudjuk, melyik régióban mi okozza a legnagyobb problémát, a tavalyi évhez hasonlóan idén is felmérést indított útjára a Pénzcentrum. Valamivel több mint 5,5 ezren töltötték ki, olyanok, akik nevelnek saját háztartásukban legalább egy iskolás korú gyermeket.
A felmérés szerint az első kérdés, amivel minden tanköteles korú szülő szembesül: hová, melyik iskolába írassa a gyereket. Persze van, ahol ez nem kérdés, mert nincs választási lehetőség, ám sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget neki, abba az intézménybe viszik, ami a legközelebb van, esetleg útba esik. Válaszadóink 26 százaléka a körzetes iskola mellett döntött az általános iskola kiválasztásakor, 23,76 százalékuknál a közelség volt a fő szempont. 19,4 százaléknak a tanító személye volt a fő szempont, 11,8 százalékuknak egy speciális tagozat, 9,6 százalékuk egy erős iskolát választott, 5,3 százalék ajánlás alapján, 4 százalék pedig oda vitte a gyermekét, ahová a barátai is járnak.
Középiskolánál más a helyzet: a kitöltők 41,5 százalékánál az volt a fő szempont, hogy a középiskola megalapozza a gyermek továbbtanulását, 24,3 százalékának az volt a fontos, hogy szakmát tanuljon, 17,3 százalék a specializáció alapján döntött, 12 százaléknak az erős iskola volt a fő szempont, és visszaesett a tanár személyének a súlya, középiskolában már csak 4,6 százaléknak volt ez a legfontosabb.
Egy nagyon érdekes trend is kirajzolódott a válaszokból, méghozzá az ingyenes tankönyvek kapcsán: a felmérésből kiderül, hogy nem élveznek osztatlan sikert az ingyenes tankönyvek, sőt, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy elutasítja őket, és inkább a szabad könyvválasztás mellett teszi le a voksát.
Gondolkodnak-e azon, hogy a magyar közoktatás állapota miatt magániskolába íratják be a gyerekeiket a magyarok? Hányasra értékelik a hazai oktatás színvonalát? Mennyi pénzt szánnak iskolakezdésre gyermekenként idén? Erre és még több kérdésre is választ kapunk a Péncentrum teljes cikkében, ide kattintva már olvashatjuk is.
Címlapkép: Getty Images