Kiderült, miért döntenek egyre többen az urnás temetés mellett

Bódogh Gabriella 2023. október 25. 14:02

A temetkezés egy olyan élethelyzet, amelyet mindenki másképp él meg, és amelyhez különböző igények és elvárások kapcsolódnak. De mennyibe kerül egy temetés Magyarországon? Milyen változások történtek ezen a területen az elmúlt évek során? És milyen hagyományokat kell tiszteletben tartani egyes régiókban? Felkerestük Palkovics Katalint, Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnökét, aki részletesen válaszolt temetkezési szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseinkre.

HelloVidék: Hogyan alakultak az árak és a temetkezési szokások az elmúlt évek során? Vannak-e észrevehető változások vagy trendek ezen a területen?

Palkovics Katalin: Magyarországon évente körülbelül 135.000 elhunytat helyeznek végső nyugalomra (KSH 2022). Hazánkban az urnás temetések aránya 70%, Budapesten 95% és a megyei jogú városokban is jóval az országos átlag feletti. A tendencia folyamatosan növekszik (világszerte ez a folyamat), ami számos, szubjektív tényező hatására vezethető vissza, a legkülönbözőbb egyéni vagy családi preferenciák dönthetnek.

Az urnás temetések számának növekedése sajnos számtalan negatív folyamatot idézett elő az elmúlt időszakban: az urnákat hazaviszik, illetve nem méltó, jogszabályi előírások mellett tárolják. Sajnálatos módon egyre több olyan urnát jelentenek munkatársaink, ahol hulladéktárolóból, vasúti értékmegőrzőből, vagy valamelyik folyónkból kerül elő. Egyre gyakoribbak az illegálisan létesített emlékhelyek is, melyek sokkolják a szabadidős tevékenységet folytatókat egy közparkban vagy valamelyik természetes tavunk, folyónk partján.

A jelenségre és a folyamat visszafordítása érdekében 5 országos temetkezési szervezet most először összefogott és közös edukációs kampányt indítanak azért, hogy segítsenek megérteni, milyen hatásokkal és kihívásokkal járhat, ha nem a temetőben, hanem a családi otthonban kerülnek elhelyezésre az urnák. A kampány során az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ), a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE), a Magyarországi Krematóriumok Szövetsége (MKSZ) és a Magyar Temetkezési Kellékgyártók Egyesülete (MATEK) több száz temetőben, tízezer nyomtatott tájékoztató kiadvánnyal, egy a témával foglalkozó honlappal (www.magyartemetkezes.hu) és médiamegjelenésekkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hozzátartozóknak milyen segítő és támogató rendszer áll rendelkezésükre, mellyel könnyebben tudnak eligazodni a kegyeleti kérdésekben.

Ahogy a szolgáltatási szektort, így a temetkezési szektor árait is számos tényező befolyásolja: az üzemanyag árak emelkedése, a munkabérek folyamatos emelkedése (minden elhunytat -előírás szerint- megszabott minimum létszámmal szállíthatunk, az általunk nyújtott szolgáltatások 70-80%-a humánerőforrás bevonása nélkül nem megvalósítható), az energia árak alakulása (a temetésig minden elhunytat hűteni vagyunk kötelesek), a hamvasztóüzemek gáz- és energiafelhasználása, de ugyanúgy megélik ők is a munkabérek és a karbantartási költségek emelkedését. Az idei évben az árak egyik meghatározó befolyásoló tényezője az orosz-ukrán konfliktus Európára kiterjedő következménye, a kiugróan magas infláció.

Hogyan alakulnak az árak a nagyvárosokban és a kisebb településeken? Van-e számottevő különbség közöttük?

Ahogy minden egyéb szolgáltatásra, így a temetkezési szolgáltatásra is igaz, hogy minél több szolgáltatást rendel meg egy hozzátartozó, vagy magasabb minőségben, úgy annál magasabb díjjal kell számoljon.

A temetési költség egy gyűjtő fogalom. Kellékek és szolgáltatások összességét foglalja magában. Egy hétköznapi ember számára a temetési költség egy konkrét összeg, amely sok esetben nem csak a temetéssel szorosan összefüggő díjtételeket tartalmazza, hanem beleértik a kapcsolódó, egyéb szolgáltatások díját is, mint például virágok, koszorúk, hirdetés, tor, sírhely díj…

A temetői díjakat minden esetben a temető tulajdonosa határozza meg, nem pedig a temetkezési szolgáltató. Vannak Magyarországon olyan temetők, ahol a helyi lakosok részére ingyenes a sírhely, viszont ’népszerű’ vagy frekventált temetkezési helyen előfordulhat, hogy költségesebb lehet egy sírhely megváltási díja. A választás és a döntés joga minden esetben a megrendelőé.

Mennyire érzékenyek az árakra a hozzátartozók, amikor temetkezési döntéseket hoznak? Milyen tényezők befolyásolják az árérzékenységüket?

Nehéz megválaszolni ezt a kérdést. Mindenki másképp éli meg a gyászt. Nagyon sok különböző emberi tulajdonság felszínre kerül egy ilyen veszteség megtörténtekor. Van, aki mindent is megadna szerettének, hiszen utoljára teheti meg, de van, aki racionális döntéseket hoz. Sokan hoznak döntést az elhunyt még életében tett kijelentései alapján vagy a kettejük közti, még együtt megélt kapcsolatuk, viszonyuk alapján.

Milyen speciális igényeket vagy kéréseket szoktak feltenni az ügyfelek a temetkezési szolgáltatásokkal kapcsolatban, és mennyire befolyásolják ezek az igények az árakat?

Mint az élet minden szolgáltatási területén, a kegyeleti szektorban is az egyedi, speciális igények további díjtételeket generálhatnak.

A jogszabályi előírások mellett igyekszünk rugalmasan kezelni a speciális igényeket. Jó példa erre a koronavírus okozta létszámkorlátozás ideje alatt komoly igényeként merült fel a szolgáltatók irányába, hogy például online közvetítsük a temetési szertartásokat a külföldön élő, vagy rekedt családtagok részére. Természetesen erre is nyitottak voltak munkatársaink, viszont ennek komoly adatvédelmi háttere van. Amennyiben ilyen igény jelentkezett, ezt külön díjazásért tudták vállalni a kollégák.

Vannak-e olyan szokások vagy hagyományok, amelyekre kifejezetten figyelmet kell fordítani egyes régiókban a temetkezési szolgáltatások nyújtásakor?

A különböző régiókban előfordulnak még fennmaradt szokások, hagyományok. Ezek egyediségét általában vallási vagy etnikumi sajátosságok adják.

Hithű zsidóknál például 24-72 órán belül köteles a Chevra Kadisa nevű intézmény megszervezni a temetési szertartást és gondoskodni az elhunyt temetésre való előkészítéséről. Őket minden esetben egyszerű, gyalult fa koporsóba helyezik, így nem kell számoljanak az eltérő minőség, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásokból adódó díjkülönbségekkel.

De említhetném a roma nemzetiségű temettetetőket is, akik addig virrasztanak, amíg nincs eltemetve az elhunytjuk.

A városi, nagyvárosi régiókban viszont a felgyorsuló élet, a digitalizáció és a folytonos rohanás azt eredményezte, hogy a társadalom egyre jobban eltávolodik a temetőktől, temetkezési emlékhelyektől. Kezd megszakadni egy többezer éves hagyomány, a temetőlátogatás, elhunytak emléke előtt való tiszteletadás. Ezzel persze szépen lassan az őseinktől is elszakadunk, nincsenek már személyes kötődések, ami azt eredményezi, hogy sokak számára ma már leegyszerűsödnek a temetés megrendelésével zajló folyamatok.

Egyre többen kérik ki a hamvakat tartalmazó urnákat a munkatársainktól, ami számunkra is új kihívásokat teremt. Ezért született meg a temetkezési szakmában működő egyesületek együttes összefogásával egy ’hamvasztási kisokos’, amely segít eligazodni a temettetőknek a hamvak elhelyezésének lehetőségei között. Természetesen minden temettetőnek saját döntése, hogy milyen formában helyezi el végső nyughelyére szerette hamvait, a fent említett öt szakmai szervezet ehhez pusztán ajánlásokat tesz a társadalom részére.

Címlapkép: Getty Images