Friss cikkében a hazai népesség és a születések számát veti össze az Index; de az írásból az is kiderül, hogy az ország különböző régióiban milyen a születési arány, és ez hogyan változtatja meg az ország népsűrűségét.
Mint írják, minél többen vállalják első gyermeküket a harmincas éveik közepén, vagy negyven felett, annál kisebb a valószínűsége, hogy második vagy harmadik gyermekük is lesz. A korábban elhalasztott és későbbre tervezett gyermekek többsége nem születik meg.
2017-ben összesen 91 577 gyermek született, közülük 42 654-en első gyermekként. Mivel Budapesten és környékén élnek a legtöbben, itt születik a legtöbb gyermek is a 20-40 éves női korosztályban, ez alól egyedül a 15-19 éves korosztály a kivétel.
A legfiatalabb korban, 19 éves kor előtt, illetve 20-24 éves kor között az észak-keleti országrész megyéiben az ott élők arányához képest Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzőek a szülések. Mindez összefügg azzal, hogy az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége nőtt, és a nyolc osztályt végzettek átlagos életkora az első gyermekük születésekor nem változott.
Szám szerint a legtöbb gyerek továbbra is a 25-29 éves korosztályban születik: 13 351. Ezen a korosztályon belül Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében jellemző leginkább, hogy a nők első gyermeküknek adnak életet.
2000 és 2009 között Budapesten kétszeresére emelkedett a 35–39 évesek gyermekvállalása, és háromszorosára a 40 éven felüli nőké. Tavaly Budapesten 409 negyven feletti nő hozta világra első gyermekét.