Míg a 2000-ben született gyermekek átlagosan 66,5 év hosszú életre számíthattak, a 2016-ban világra jött kisbabák várható élettartama már 72 év volt. Az átlagéletkor növekedése részben azzal magyarázható, hogy a fertőző betegségek, köztük a malária és kanyaró elleni hathatós fellépés eredményeként látványosan csökkent az ötévesnél fiatalabb gyermekek halandósága, főleg a Szaharától délre fekvő afrikai országokban, és kevesebb emberéletet olt ki az AIDS is, amely ugyancsak főleg Afrika egy részében pusztított az 1990-es években.
A fejlett és a fejletlen országok lakóinak várható élettartama között 18,1 év szakadék tátong. Nincs esélyegyenlőség a férfiak és a nők között sem, míg az előbbiek átlagosan 69,8 évig élnek a világon, az utóbbiak 74,2 évig.
Az utóbbi pár évben a világtrenddel ellentétesen alakult a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a 2014-es 79 évről 2016-ban 78,5 évre csökkent az átlagosan várható élettartam. A várható élettartam csökkenését az amerikai járványügyi központ (CDC) egy korábbi jelentése azzal magyarázta, hogy növekszik a kábítószerélvezet és az öngyilkosság okozta halálozások száma, az Egészségügyi Világszervezet szerint azonban közrejátszik a kövérség is.