Ennyiből élnek a magyar nyugdíjasok: van, aki 2 milliót kap

Népszava 2019. június 3. 12:00
Majdnem 21 ezer olyan idős ember él az országban, akinek nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta, tudtuk meg a Magyar Államkincstártól. A több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő közül mindössze 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget, miközben megjelentek a 2 millió fölötti álomnyugdíjak - írja a Népszava.

Majdnem 21 ezer olyan idős ember él az országban, akinek nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta – tudta meg a portál közérdekű adatigénylés nyomán a Magyar Államkincstártól. Összesen 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget, a több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő közül – de vannak olyanok is, akiknek 2 millió fölötti az álomnyugdíjuk.

Először 2016-ban került nyilvánosságra az a szerencsés, akinek ekkora volt a havi járadéka, míg ma már 9 ember kap Magyarországon 2 millió forint fölötti havi kifizetést.

Ha csak ezzel az összeggel és a nyugdíjminimummal számolunk, akkor is hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között – persze a plafon a nyugdíjak terén kétmilliótól biztosan magasabbra tehető a nyugdíjak terén, legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Államkincstár válaszából, miszerint:

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt láthatjuk, hogy 2014-ben még csak 870 ezer forint volt a legmagasabb kifizetés, 2015 januárjában 1,3 millió volt, 2016-ban ez az összeg már 2 millióra ugrott. Ha mélyebbre ásunk, akkor láthatjuk, hogy az 1 millió fölötti, de 2 millió alatti nyugdíjasok közé 2016-ban még csak öten, egy évvel később már hatan tartoztak, ma pedig már 23 főre bővült a létszám.

A nyugdíjak összegének megoszlása

Teljes ellátás összege (Ft/hó/fő) - Létszám (fő)
28.500 alatt - 17.777
28.500-49.999 - 28 981
50.000-99 999 - 532 803
100.000-149.999 - 809 879
150.000-199.999 - 373 958
200.000-299.999 - 220 301
300.000-399.999 - 31.762
400.000- 499.999 - 4.998
500.000- 999.999 - 1.373
1.000.000-1.999.999 - 23
2.000.000 felett - 9

Összesen: 2 021 864 (Forrás: Magyar Államkincstár)

A politikusok mindig átlagnyugdíjról beszélnek, de ez nem ad valós képet arról, hogy mekkora összegből él a magyar nyugdíjasok többsége

– mondta el Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője, aki kikérte a Magyar Államkincstártól a medián értéket, ami azt mutatja meg, mekkora a nyugdíjas sokaság középső tagjának folyósított összeg. Ezután derült ki, hogy a medián nyugdíj 2018 januárjában 117 505 forint volt, míg az átlag 128 400. Tavaly a medián bér 242 ezer forintra jött ki, a különbség tehát több mint kétszeres, a Policy Agenda számításai szerint.

A portál megkeresett több országos nyugdíjas szervezetet is, melyek egyhangú válaszából kiderült: hogy nem lenne szabad ekkora különbségnek lenni a nyugdíjrendszeren belül.

Nem a felső, hanem a legkisebb számokra kell figyelnünk, mert a 100 ezer forintnál kevesebb pénzből élőknek nem jut mindenre: vagy a rezsit fizetik, vagy élelmiszert vesznek, vagy pedig gyógyszert. Bármelyik hiánya rontja az életminőségüket, így törvényszerűen sokan idő előtt halnak meg közülük

– hangsúlyozta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek klubhálózat elnöke.

A legnagyobb baj, hogy ha valaki nagyon alacsony összeggel lép be a nyugdíjasok táborába, onnan nem tud elmozdulni, mert nincs kompenzációs rendszer és nincs szolidaritási alapon működő segítség. Állítólag a kormány dolgozik a nyugdíjrendszer átalakításának tervén, de egyelőre csak a gyerekszámot figyelembe vevő elképzelés került felszínre, pedig három másik kérdés eldöntése hozhatna alapvető elmozdulást.

- mondta Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke. Kiemelte azt is, hogy úgy véli, elsőként a nyugdíjminimumot kell felemelni, másodszor az alapnyugdíj bevezetését kell megfontolni, harmadszor pedig azt, hogy a létminimumhoz kössék a legalacsonyabb nyugdíjak összegét. Hangsúlyozta azt is, hogy bármelyik javítana a legszegényebbek helyzetén, de egyikről sem hajlandó tárgyalni a kormány az idősek képviselőivel.

Nem feltétlenül a nyugdíjplafon visszaállítása hozna igazságosabb nyugdíjrendszert, hiszen akkor a járulék - pontosabban szociális hozzájárulási adó befizetéseket is maximálni kellene, ami csökkentené a nyugdíjkasszát. Inkább alul kellene elkezdeni a változtatást, akár úgy teremtve plusz fedezetet a minimálnyugdíj megemelésére, hogy bizonyos összeghatár fölött magasabb lenne az adó. Ami biztos: a kisnyugdíjasok körében nagyon rossz üzenet, hogy vannak társaik, akik hetvenszer többet érnek, mint ők

- hangsúlyozta A Nyugdíjasok Országos Közösségét (NYOK) vezető Papp Katalin.