A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület évek óta jelzi, hogy óvodapedagógus hiány van az országban. A közeljövőben nyugdíjba vonulók nagy száma tovább növeli a bajt. A hiány leginkább a kistelepülések és a hátrányos helyzetű térségek esetében szembetűnő. A közszférában (így az óvodákban) dolgozókra nem vonatkozik. A friss diplomások pedig az alacsony bérek, az egyébként is magas adminisztratív terhek további növekedése, az alkalmazotti létszámhiány következtében kialakuló túlmunkák magas száma miatt nem tartják vonzónak az óvodapedagógusi hivatást.
Korábban csak a kistelepülések nem találtak szakképzett óvodapedagógust, az utóbbi időben azonban már Budapesten és az agglomerációban is egyre nagyobb a baj. A közigazgatási álláskereső portál adatai szerint jelenleg 89 szakembert keresnek a kerületek, Pest megyében 133 óvónő hiányzik, országosan pedig 728 betöltetlen álláshely van az óvodákban
Van, ahol olyan súlyos a helyzet, hogy 2-4-6 óvónőből legfeljebb 1-2 diplomás maradt az intézményben. Voltak próbálkozások a fenntartók részéről, hogy saját hatáskörben fizetéskiegészítést adjanak, de ez nem jelent valódi megoldást. Egyetlen ember képtelen 2-4 vagy több óvodapedagógus munkáját elvégezni, így magasabb bérért sem akadt jelentkező. Ezek a helyzetek a leghátrányosabb kistelepüléseken jöttek létre. A KSH adatai szerint a most záruló 2018/2019-es tanévben 327 ezer óvodás járt valamelyik intézménybe, róluk 31 ezer óvónő gondoskodott. Egy évvel korábban ugyanennyi óvónőnek még majdnem 4 ezerrel kevesebb gyerekkel kellett foglalkozni.
Az idén benyújtott 4802 felvételi kérelem a legnépszerűbb felsőoktatási szakok közé sorolja az óvodapedagógusokat. A szakma attól fél, hogy a kormány úgy próbálja meg rendezni a szakemberhiányt, hogy hosszú évek után ismét megengedi középfokú végzettségűek alkalmazását óvodapedagógusi munkakörben. Ezt a legtöbben a hivatásuk leminősítéseként élnék meg.