A Hajdú-Bihar megyei élelmiszerbank egyesülettel és a városi karitatív testülettel együttműködve az önkormányzat szeretné, ha minél több helyi kereskedő, termelő és áruház csatlakozna a kezdeményezéshez, és minél több, az akcióban megmentett pékárut, húsárut, zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és egyéb ennivalót juttathatnának el a rászorulóknak
- hangsúlyozta Széles Diána.
Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. A "Debrecen, az élelmiszermentő város" kezdeményezés legfőbb célja, hogy az emberi fogyasztásra még alkalmas élelmiszerfelesleg ne a szemétbe kerüljön, hanem a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályok betartásával összegyűjtsék és kiosszák a rászorulók között. Debrecen egyedülálló szociális ellátó rendszerében több mint kétezer ember napi ellátásáról gondoskodnak
- emelte ki Papp László polgármester, majd örömét fejezte ki amiatt, hogy a kezdeményezéshez elsőként csatlakozott a Hajdúsági Sütödék Zrt., amelynek különféle ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmazó "okostermékcsaládja" felajánlásával a rászorulók egészségmegőrzéséhez is hozzájárul.
Húszéves kutatómunkával dolgozták ki az "okosélelmiszer-koncepciót", amely már számos pékáruban, cipóban testet öltött. E termékek mellett más készítményük is bekerül majd napról napra az élelmiszermentő programba
- fűzte hozzá Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék vezérigazgatója.
Eddig 11 áruházból szállították el rendszeresen a rászorulóknak a felajánlott élelmiszereket, most ebbe a folyamatba kapcsolódhatnak be az élelmiszerlánc további szereplői
- tette hozzá Szántó László, a megyei élelmiszerbank egyesület elnöke.
Tavaly 500 tonna élelmiszert mentettek meg ilyen formában, az "élelmiszermentő város" programmal ez a mennyiség lényegesen nőhet a jövőben. Számításaik szerint a megtermelt élelmiszerek 30 százaléka kerül a szemétbe jelenleg, ezt az arányt szeretnék lényegesen csökkenteni. Az önkormányzat 3,5 millió forint támogatással segíti az "élelmiszermentő város" program működését.