A pannonhalmi bencés főapát, Hortobágyi T. Cirill első alkalommal hirdette meg a „zöld böjtöt” az elkövetkező 40 napos időszakra.
A keresztények a nagyböjtben gyakran konkrét fogadalmakat tesznek, hogy miben változnak, miről mondanak le. Mi szeretnénk ebben az időben erősíteni a környezettudatosságot és a természetközeliséget. Ezzel kívánunk időt adni a teremtésnek
– idézi a főapát szavait a Kisalfold.hu.
Fabinyi Tamás evangélikus püspök azt mondta: a böjt lehetőséget kínál annak meggondolására, hogy a katolikusoknak és a protestánsok mit kell tennie azért, hogy „közösségben állhassanak Jézus Krisztus asztalánál, ahová az Úr meghívta őket”.
Mi is megírtuk, hogy szerdán kezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények a húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Címlapkép: Getty Images