A járvány alatt a gyermekorvosok közel fele nem rendelt: mi lesz, ha jön a második hullám?

Népszava 2020. július 6. 10:02
A járvány idején a házi gyermekorvosok közel fele nem praktizálhatott, mivel elmúlt 65 éves, és így a veszélyeztetett kategóriába tartozott. A pár hónapos kiesés néhány év múlva már nem extra helyzet, hanem a mindennapok napi valósága lehet, ugyanis jelenleg négyszáznál is több tartósan betöltetlen alapellátó körzet van az országban. A helyzet pedig egyre romlik - írta meg a Népszava.

Nem volt könnyű az utóbbi néhány hónap. Azok a problémák, amiket évek óta szajkózunk, most villámgyorsan mindenki számára világossá váltak, hiszen egy-másfél nap alatt tűnt el a házi gyermekorvosok 40 százaléka

– erről Póta György beszélt egy háttérbeszélgetésen. Ahogy a portál írja, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke arra is kitért, hogy ugyan a házi gyermekorvosi ellátás a járvány idején is működött, viszont az orvosok majdnem fele kiesett az ellátásból, mivel elmúlt 65 éves. Emiatt voltak olyan körzetek, ahol egyáltalán nem maradt orvos. Sőt volt olyan eset is, ahol korábban akár öt-hat orvoshoz lehetett fordulni, visznont a járvány alat csak egy szakember látta el a rendelést.

A helyzet most javulni látszik, az viszont továbbra is kérdés, hogy mi lesz ősszel, amikor a vírus második hulláma miatt ismét kiesnek a 65 év feletti házi gyermekorvosok. Az egészségügyi ellátás szempontjából az őszelő ráadásul egy keményebb időszak, mivel októbertől megsokszorozódnak a betegek a rendelőkben – az influenza és más vírusos megbetegedések megjelenésével pár­­huzamosan.

Ha ezt a rapid problémát meg is oldja valahogy a rendszer, az ellátást hosszú távon más is nehezíti. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete úgy becsüli, hogy öt-tíz éven belül megugrik a pályát – koruk miatt– odahagyó orvosok száma, így sok helyen egyáltalán nem lesz, aki gyógyítsa (alapfokon) a gyereket. A fiatalok pedig nem áradnak erre pályára, így képtelenség feltölteni a megüresedett praxisokat. Nem lehet abban a struktúrában folytatni az ellátást, ahogy az a járvány előtt működött. Most és azonnal kell változtatni

– hangsúlyozza Póta György, majd hozzátette, az hogy praxisközösségekre vagy csoportpraxisra van-e szükség, az már ízlés dolga az elnök szerint.

Ráadásul nemcsak az idősebb, de a fiatalabb kollégák részéről is érzékelhető egyfajta bizonytalanság, aminek eloszlatásához arra lenne szükség, miszerint az egészségügyi kormányzat végre egyértelművé tegye: hajlandó-e ténylegesen tenni azért, hogy gyermekorvosok lássák el a gyerekeket a jövőben az alapellátásban vagy sem? Ha hiányzik ez a szándék, elképzelhető, hogy a kollégák közül egyre többen a magánellátás felé kényszerülnek orientálódni

– magyarázta Altorjai Péter alapellátó gyermekorvos a Visszhangnak.

Be kell látni, hogy az a rendszer, amiben most dolgozunk, ahol mindenki a saját körzetét menedzseli, hosszú távon nem tartható fenn. Az anyagi és a szakmai előremenetel szempontjából egy­aránt az a megoldás működhet leginkább, amikor az orvosok egyfajta belső minőségbiztosítási rendszer alapján csoportokban dolgoznak. Így ugyanis akár három-négy orvos is elláthat több ezer gyermeket, a helyettesítés is könnyebben menne, így lenne elég idő a továbbképzésekre és a most szinte fel sem merülő, újabb szakvizsgákra. Azaz a rendszer a kiégésen is automatikusan segíthetne

– tette hozzá Altorjai Péter.

Hogyan lehetne megoldani a kialakult helyzetet? Mit tapasztaltak a szülők? A cikk itt folytatódik.

Címlapkép: Getty Images