Sokat emlegetett és megosztó téma manapság, hogy kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasszunk-e vagy sem, miért járunk jobban, ha helyi termékeket vásárolunk, de mi a helyzet az ugyancsak gyakran felmerülő szemponttal, a szezonalitással? Miért kellene foglalkoznunk azzal fogyasztóként, hogy télen nem terem meg nálunk az eper, ha egyszer épp most támad rá gusztusunk? A nagy áruházláncok polcain bármikor fellelhetünk bármit, aminek aktuálisan nincs szezonja Magyarországon, érkezzen bár a világ legtávolabbi pontjáról. Az Independent cikke alapján járjuk körbe a kérdést.
Miért fontos egyáltalán a szezonalitás?
A helyi termékek vásárlása segíthet enyhíteni az élelmiszerek szállítása által okozott környezeti problémákat, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a hazai termesztésű zöldség, gyümölcs mindenképp előnyösebb választás, ha szezonon kívül termesztik itthon.
Timothy Lang, a City University élelmiszerpolitika-professzora tudományos eredményekre hivatkozva állítja, hogy a szezonon kívül, műanyag alatt termesztett eper szénlábnyoma jóval nagyobb, mint a szezonban, szabadban termett eperé. A gyümölcs és zöldség szezonban való termesztése kevesebb mesterséges tényezőt és anyagot igényel (például fűtést, világítást, növényvédő szereket és műtrágyákat), mint az év többi szakában, ennek megfelelően a környezeti hatás is mérsékeltebb. Összességében tehát
ha szezonon kívüli, de belföldről származó terméket vásárolunk, egyáltalán nem biztos, hogy környezetvédelmi szempontok alapján jól választottunk.
A friss levegő és a napfény hiánya, valamint az, hogy sokszor éretlenül szedik le a terményt, vegyszerrel kezelik, mind-mind azt okozza, hogy egyre kevesebb a zöldségekben, gyümölcsökben a beltartalom. Ezzel ellentétben a szezonális gyümölcsök, zöldségek gazdagabb tápanyaggal rendelkeznek. A természet képes biztosítani az érlelést, míg szezonon kívül csak mesterségesen érlelten vehetjük meg a terményeket, ami jóval kisebb vitamintartalmat jelent.
A szezonalitás össztársadalmi megértésének hiánya miatt egyáltalán nem vagyunk szinkronban a természettel. Választhatunk februárban áfonyát a reggelinkhez, de az a szokás, hogy bármit megvehetünk akkor, amikor csak akarunk, azt hozza magával, hogy felborítjuk az étel és a természet kapcsolatát.
Ha tudatosabbá akarunk válni ezen a téren, meg kell tanulnunk a megfelelő élelmiszert enni a megfelelő időben, ami nemcsak a széndioxid-lábnyom csökkentésében segít, hanem abban is, hogy amit eszünk, jobb minőségű és kedvezőbb árú legyen.
Segítség a döntésben
Dr. Lang úgy véli, hogy általában véve kevés az iránymutatás arról, minek van épp szezonja és minek nincs (ez jellemző a boltokra is), ami megnehezíti a fogyasztók dolgát. Hogy ebben segítsünk,
összeállítottunk egy táblázatot arról, hogy mikor milyen zöldséget, gyümölcsöt érdemes vásárolnunk.
Télen persze jóval nehezebb dolgunk van, mint például tavasszal vagy nyáron, de ahogy láthatjuk, még így is van miből válogatni. Ha ennek alapján igyekszünk kialakítani az étrendünket, azzal nemcsak környezetvédelmi szempontból és saját egészségünk érdekében teszünk jót (hiszen a primőr áruk jóval kevesebbet tartalmaznak a számunkra fontos tápanyagokból), de a pénztárcánkat is kímélhetjük.
A felsorolt szempontok miatt is érdemes helyi termelőktől venni az árut: ehhez praktikus információkat nyújthat a NAK termelőipiac-kereső adatbázisa, amiben termékek, piacok, termelők alapján is lehet keresni.
Címlapkép: Getty Images