A troposzféra a légkör legalsó szintje, a Föld felszínétől a sztratoszféráig húzódik. A két terület közötti határréteg a tropopauza, mely a sarkvidéki régiók felett mintegy nyolc kilométeres, az Egyenlítőnél 16 kilométeres magasságban helyezkedik el.
A troposzféra az ipari forradalom óta növekvő szén-dioxid-kibocsátás és az ezzel együtt fokozódó üvegházhatás miatt egyre melegebbé vált, és a Föld melegedése miatt kitágult. A 2000-es évek elején állították fel ezen ismeretek alapján az elméletet, mely szerint ezeknek a hatásoknak a következtében az átlagosan 40 kilométer vastag sztratoszférának össze kell húzódnia.
A szakértők Petr Pisoft, a Prágai Egyetem kutatója vezetésével különböző globális meteorológiai adatokat és modelleket összefogó adatokhalmazt vizsgáltak. Ebben bizonyítékot találtak a sztratoszféra jelentős mértékű összehúzódására az elmúlt évtizedekben.
Eszerint a sztratoszféra 1980 és 2018 között évtizedenként több mint 100 métert zsugorodott. A modellek alapján a szakértők azt jósolják, hogy 2080-ig további 1,3 kilométert fog zsugorodni ez a réteg, ami 3,7 százalékos csökkenést jelent a sztratoszféra 1980-2018 közötti átlagos vastagságához képest. A tudósok abból indulnak ki, hogy ez a zsugorodás már az 1980-as években is zajlott és így a csökkenés mértéke jóval nagyobb, mint a megfigyelt 400 méter. Az 1980 előtti időből azonban nincsen elegendő adat ilyen magasságból ennek megítélésére.
A zsugorodás hátterében valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátásnak a különböző légköri rétegekben eltérő módon jelentkező hatása áll. Míg az üvegházhatású gáz a troposzférában jelentősen hozzájárul a melegedéshez, a sztratoszférában épp ellenkező hatással bír: ott a lehűlést ösztönzi.
A szén-dioxid koncentrációjának növekedéséhez ugyanakkor hozzájárul az ózonréteg elvékonyodása is. A két tényező együttes hatásának következtében a sztratoszféra hőmérséklete az elmúlt három évtizedben három Celsius-fokkal csökkent.
A klímaváltozás indikátorai közé be kellene vonni a sztratoszféra nagyságának változását is - vélik a tudósok. A jelenségnek kézzelfogható következményei is lehetnek: a légköri rétegek eltolódása hatással lehet a műholdak élettartamára és röppályájára, a rádiósugarak kiterjedésére és a globális helymeghatározó rendszerek, például a GPS-eszközök pontosságára - emelték ki a tanulmány szerzői.
Címlapkép: Getty Images